Skip to main content

Kronológia – 1964

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


1964. január A londoni Népszava anyagi nehézségek miatt megszűnik. Beszünteti működését a brüsszeli Nagy Imre Intézet is. (Az intézet háromnyelvű folyóiratának utolsó száma 1963 végén jelent meg.)

1964. jan. 1.
Megkezdi működését a KGST Nemzetközi Bankja.

1964. jan. 4.
VI. Pál pápa történelmi jelentőségű látogatása Jordániában és Izraelben: ő az első katolikus egyházfő, aki a Szentföldön jár.

1964. jan. 10.
Panama és az Egyesült Államok megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat a Panama-csatorna státusának megváltoztatása körüli bonyodalmak miatt.

1964. jan. 29.
Innsbruckban megnyitják a IX. téli olimpiai játékokat.

1964. jan. 31.
Pálfy József főszerkesztésében megindul a Magyarország című politikai és társadalmi hetilap.

1964. febr. 1.
A Budapest–Záhony vonalon dízelmozdonyok állnak szolgálatba.

1964. febr. 6.
Nagy-Britannia és Franciaország megegyeznek, hogy a Csatorna alatt vasúti alagutat építenek.

1964. febr. 20–22.
Az MSZMP KB határozatban ítéli el a Kínai KP politikáját, illetve dönt a mezőgazdaság továbbfejlesztésének feladatairól.

1964. márc. 5.
W. Gomulka lengyel miniszterelnök nyilvánosságra hozza a nukleáris fegyverek közép-európai befagyasztásáról szóló tervezetét.

1964. márc. 10.
Az NDK légterében szovjet vadászgépek lelőnek egy amerikai repülőgépet. Az eset óriási nemzetközi botrányt kelt. A háromfős amerikai személyzetet március végén a zónahatáron átadják az amerikai hatóságoknak.

1964. márc. 12.
Kelet-Berlinben Robert Havemann professzort kizárják a Német Szocialista Egységpártból, mert „a dogmatizmus elleni harc zászlaja alatt fellépve eltért a marxizmus–leninizmus vonalától.

1964. márc. 14.
Kihirdetik az Elnöki Tanácsnak a társadalombiztosítás szervezetét egységesítő
törvényerejű rendeletet, amely 1965. január 1-jétől lép hatályba. A társadalombiztosítást a SZOT Társadalombizosítási Főigazgatósága irányítja ezentúl. – Miután Cipruson folytatódtak az etnikai zavargások, ENSZ-békefenntartókat rendelnek a szigetre. – Dallasban halálra ítélik Jack Rubinsteint, aki megölte a Kennedy-gyilkosság gyanúsítottját.

1964. márc. 19–20.
A Hazafias Népfront III. kongresszusa Budapesten. Elnökévé Kállai Gyulát, főtitkárává Erdei Ferencet választják.

1964. márc. 31.–ápr. 10.
Szovjet párt- és állami küldöttség látogat Magyarországra. Április 3-án Kádár Jánost Lenin-renddel és a „Szovjetunió Hőse” aranycsillagával tüntetik ki.

1964. április
Budapesten a külföldiek gépkocsit kölcsönözhetnek.

1964. ápr 4–5.
A Pravda több ízben élesen bírálja a Kínai KP politikáját és Mao Ce-tungot.

1964. ápr. 4.
Dorogon megnyílik az ország első önkiszolgáló ABC-áruháza.

1964. ápr. 11.
József Attila születésnapján először rendezik meg a „Költészet napját”.

1964. ápr. 15. – júl. 15.
Lakóbizottsági választások Budapesten.

1964. ápr. 17.
A Hruscsov 70. születésnapja alkalmából rendezett ünnepségekre Kádár János vezetésével küldöttség utazik Moszkvába. Hruscsov ismét megkapja a „Szovjetunió Hőse” kitüntetést.

1964. ápr. 15–19.
Miskolcon első ízben rendezik meg a rövidfilm- és televíziós rövidfilm-fesztivált.

1964. ápr. 22.
Megnyílik a New York-i világkiállítás.

1964. máj. 13.
Egyiptomban az elterelt Nílus homokgátjainak felrobbantásával befejeződik az Asszuáni-gát építésének első szakasza. A megnyitóünnepségen részt vesz a háromhetes látogatáson ott tartózkodó Hruscsov is.

1964. máj. 20.
Budapesten felállítják az első utcai automatákat.

1964. jún. 12.
Moszkvában az NDK és a Szovjetunió 20 éves kölcsönös segítségnyújtási és barátsági szerződést köt.

1964. jún. 21.
Törvényerejű rendelettel kibővítik a népi ellenőrzés feladatait és jogkörét.

1964. jún. 29.
Magyarország és Csehszlovákia között megindul a menetrend szerinti autóbusz-forgalom.

1964. júl. 2.
L. B. Johnson amerikai elnök aláírja azt a polgárjogi törvényt, amely megtiltja a faji diszkriminációt. New York Cityben azonban faji zavargások törnek ki.

1964. júl. 15.
A. Mikojan addigi miniszterelnök-helyettest L. I. Brezsnyev helyett a Szovjetunió elnökévé nevezik ki.

1964. júl. 20.
A magyar állampolgárok a személyi igazolvány mellé kiállított betétlappal utazhatnak Lengyelországba.

1964. júl. 31.
A Ranger–6 elnevezésű amerikai űrszonda leszáll a Holdra, és képeket sugároz onnan.

1964. aug. 4.
Miután észak-vietnami őrnaszádok megtámadnak egy amerikai rombolót a Vietnami-öbölben, az amerikaiak első ízben hajtanak végre légitámadást Észak-Vietnam ellen. Megkezdődik a több mint tíz évig tartó háború.

1964. aug. 10.
Nyilvánosságra hozzák VI. Pál pápa első, Ecclesiam Suam kezdetű enciklikáját, melyben kifejezi készségét a nem katolikus kereszténységgel való párbeszédre.

1964. aug. 28.
A szovjet minisztertanács visszavonja a volgai németek kollektív bűnösségét kimondó 1941-es határozatát.

1964. szept. 9.
Az NDK minisztertanácsa engedélyezi, hogy a keletnémet nyugdíjasok évente egy alkalommal, maximum 4 hetes időtartamra felkereshetik nyugat-németországi, illetve nyugat-berlini rokonaikat. Szeptember 24-én engedélyezik a nyugat-berliniek belépését az ünnepek időtartamára (mindenszentek, karácsony, húsvét).

1964. szept. 11–16.
J. B. Tito vezetésével jugoszláv párt- és állami küldöttség látogat Magyarországra.

1964. szept. 15.
A Vatikán képviselői budapesti tárgyalásaik lezárásaként jegyzőkönyvet írnak alá Magyarország és a katolikus egyház viszonyáról.

1964. szept. 21.
Megszűnik a vízumkényszer Magyarország és Bulgária között.

1964. szept. 24–26.
A „kispolgári, burzsoá” nézetek elleni harcról és a szocialista tudatformálás soron következő feladatairól rendez ideológiai konferenciát az MSZMP.

1964. okt. 1.
Diósgyőrben felavatják a durvahengerművet.

1964. okt. 10–23.
Tokióban rendezik a XVIII. nyári olimpiai játékokat.

1964. okt. 12.
Az SZKP KB Elnöksége – Hruscsov távollétében – ülést tart, amelyen Szuszlov, Seljepin és Ignatov felvetik Hruscsov elmozdítását. Másnap Hruscsov sürgősen Moszkvába repül, az elnökség ülésén azonban csak Mikojan áll ki mellette.

1964. okt. 14.
Az SZKP KB Elnöksége felmenti Hruscsovot első titkári, másnap a Legfelsőbb Tanács Elnöksége pedig miniszterelnöki tisztségéből. Utóda L. I. Brezsnyev, illetve A. Ny. Koszigin. Október 17-én a Pravda azzal magyarázza Hruscsov felmentését, hogy „ábrándkergető, kérkedő, bürokratizmusra hajlamos volt”, és személyi kultuszt vont maga köré. Hruscsov az első szovjet politikus, akit leváltása után életben hagynak...

1964. okt. 16.
Az első kísérleti atomrobbantás végrehajtása Kínában.

1964. nov. 1.
A Vietkong erői behatolnak Dél-Vietnamba: Saigontól 20 km-re egy repülőteret támadnak meg. Dél-Vietnamban újra polgári kormány alakul, de állandósul a válság.

1964. nov. 2.
Kádár János feljegyzésben fordul az MSZMP PB tagjaihoz, amelyben el nem múló háláját fejezi ki Hruscsov iránt.

1964. nov. 3.
A hivatalban lévő L. B. Johnson – az Egyesült Államok történetében egyedülálló arányú – győzelmet arat az elnökválasztásokon.

1964. nov. 10.
Törvényerejű rendelet intézkedik arról, hogy a háborús bűntettek 20 év után sem évülnek el.

1964. nov. 21.
Budapesten felavatják az új Erzsébet-hidat, amelyet 1960-tól építettek.

1964. dec. 10.
A Nobel-békedíjat Martin Luther King amerikai polgárjogi harcos kapja.

1964. dec. 15.
Újabb politikai pereket indítanak Magyarországon. A Legfelsőbb Bíróság ítéletet hirdet Matheovics Ferenc, az 1949-ben feloszlatott Demokrata Néppárt képviselője, és társai ügyében, akiket államellenes összeesküvéssel vádolnak. Tíz hónaptól tíz évig tartó szabadságvesztésre ítélik őket.

1964. dec. 16.
Nagyköveti szintre emelik Magyarország és Ausztria kapcsolatait.

1964. dec. 21.
Ünnepség Debrecenben az ideiglenes nemzetgyűlés és az ideiglenes nemzeti kormány megalakulásának 20. évfordulóján.

1964. dec. 30.
A SZOT Elnöksége felszabadulási munkaversenyt hirdet a közelgő évforduló tiszteletére.

A kronológiát összeállította: Beck Tibor és Germuska Pál



























































Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon