Skip to main content

Kronológia – 1983

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


1983-ban az AB Független Kiadónál megjelenik Konrád György: A cinkos című regénye, Arnulf Baring: A kelet-németországi felkelés. 1953. június 17. című tanulmánya, és az Írószövetség 1956. december 28-i taggyűlésének jegyzőkönyve.

1983. jan. 1. Egy pénzügyminiszteri rendelet 10 százalékkal csökkenti a reprezentációs költségeket. Tilos a belföldiek megajándékozása hivatalos rendezvényeken.

1983. január elején néhány hónapos szünet után folytatódik a Hétfői Szabadegyetem, amelyen Szilágyi Sándor előadássorozatot tart Bibó István életművéről.

1983. jan. 11–12. Országos agitációs, propaganda és művelődéspolitikai tanácskozás.

1983. jan. 24. Ötös ikrek születnek Magyarországon.

1983. jan. 25. 10 százalékkal emelik a szocialista országokból származó autók árát.

1983. jan. 31. Pozsonyban megkezdődik a Duray Miklós elleni per.

A tárgyaláson megjelennek Cseres Tibor, Csurka István, Mészöly Miklós írók és az Amnesty International képviselője. Durayt február 22-én – a vád fenntartása mellett – szabadlábra helyezik.

1983. febr. 11–16. A XV. Magyar Játékfilmszemle. A fődíjat Sándor Pál Szerencsés Dániel című filmje, a legjobb dokumentumfilm díját Sára Sándor Pergőtűz című alkotása kapta.

1983. febr. 12. Bemutatják a SZETA gondozásában készült Feketében című jótékony célú irodalmi és grafikai antológiát.

1983. febr. 24–júl. 26. Nagyszabású kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában Mátyás király és a magyarországi reneszánsz címmel.

1983. febr. 24. Meghal Tenessee Williams amerikai drámaíró.

1983. márc. 1. „Zúzzuk szét a nagy rizsestálat” jelszóval Kínában megindul az egyenlősdi elleni harc.

1983. márc. 3. Londonban Arthur Koestler író feleségével együtt öngyilkosságot követ el.

1983. márc. 7. Meghal Paul Geraldy francia költő és színműíró.

1983. március 9. Siófokon máig sem tisztázott körülmények között életét veszti Elbert János irodalomtörténész.

1983. márc. 15. A hivatalos ünnepségek után a Petőfi téren és a Batthyány-emlékmécsesnél – főként középiskolás – diákok tüntetnek.

1983. márc. 17. 50 éves Rácz Sándor, az 1956-os Nagy-budapesti Központi Munkástanács elnöke. A Beszélő 7. száma közli Szilágyi Sándor életrajzi interjúját.

1983. márc. 23. Ronald Reagan amerikai elnök bejelenti az űrfegyverkezési programot.

1983. márc. 25. Forgalomba hozzák az 1000 Ft-os bankjegyet.

1983. márc. 29. E napon és további három alkalommal házkutatásokat és rendőri intézkedéseket foganatosítanak az AB Független Kiadó és az ABC Tájékoztató kiadói ellen.

1983. április Állásfoglalást ad ki az MTA a bős–nagymarosi vízlépcső várható környezeti hatásairól.

1983. ápr. 11. 53 éves korában meghal Péterfi Miklós, az Újpesti Forradalmi Bizottság tagja, Mécs Imrét a temetésen mondott beszédéért elbocsátják munkahelyéről.

Lékai László esztergomi érsek Rómába utazott.

1983. ápr. 15. Illyés Gyula halála.

1983. ápr. 20. Mezei Mária színésznő halála.

1983. ápr. 23. Nyugat-Berlinben véget ért a keleti és nyugati íróknak a béke és leszerelés kérdésében tartott találkozója.

1983. máj. 2. Szegeden izgatási per kezdődik Benda Balázs gimnáziumi tanuló ellen, aki március 15-én 12 pontos kiáltványt fogalmazott, és azokat 7 példányban előállította. A diákot 6 hónapi felfüggesztett börtönbüntetésre ítélik.

1983. máj. 4. Rendeletet adnak ki a magyar állampolgárok külföldi munkavállalásáról.

1983. máj. 10. Megkezdi működését a Budapesti Városszépítő Egyesület, amely az öntevékeny értékmentő munka egyik fontos intézménye lesz.

1983. június Az Irodalmi Újság különkiadása Nagy Imre és társai halálának 25. évfordulója alkalmából.

1983. jún. 5. A kormány módosítja a sajtórendészeti jogszabályt: sajtóvétség elkövetőjére 10 ezer forintig terjedő pénzbüntetés róható ki.

1983. jún. 13. A Hétfői Szabadegyetem félévzáró előadása után negyvenen megemlékeznek a negyedszázada kivégzett Nagy Imréről és mártírtársairól, valamint a kelet-berlini felkelés évfordulójáról.

1983. jún. 14. Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára Magyarországra látogat.

Bányarobbanás a Mecseki Szénbányák Béta üzemében – 7 halott.

1983. jún. 16. Nagy Imre és társai kivégzésének 25. évfordulóján az Egyesült Államok vezető közéleti személyiségei táviratot küldenek Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének, melyben tiltakoznak a kivégzettek jeltelen sírba való eltemetése ellen, és felszólítják az illetékeseket a végtisztesség lehetőségének megadására.

Lékai László esztergomi érsek is részt vesz II. János Pál pápa lengyelországi látogatásának eseményein.

1983. jún. 17. Magyar reformkísérletek címmel háromnapos konferenciát rendeznek Genfben, a Luka László vezette Dies Academicus Hungaricus Geneviensis szervezésében.

1983. jún. 21. Az MSZMP PB határozata az emigrációról: „Az emigrációval való kapcsolatok semmilyen körülmények között sem nyithatnak lehetőséget ellenséges célok hazai népszerűsítésére, s nem szolgálhatnak a jobboldali emigrációs körök és a hazai ellenséges-ellenzéki elemek közötti együttműködés csatornájaként sem.”

1983. jún. 23. II. János Pál pápa – lengyelországi tartózkodása alatt – fogadja Lech Walesa munkásvezért.

1983. jún. 28. Hét szocialista ország pártvezetőinek találkozója Moszkvában, a téma: az aggasztó nemzetközi helyzet.

1983. júl. 1. Érvénybe lépnek a tanácsi lakások után fizetendő magasabb lakbérek.

Megszűnik a Csepel Vas- és Fémművek Tröszt.

1983. júl. 6. A Magyar Nemzeti Bank 239 millió dollár hitelt vesz fel.

1983. júl. 22. Lengyelországban hatályon kívül helyezik az 1981-ben életbe léptetett szükségállapotot, ám számos rendelkezését külön törvények formájában fenntartják.

1983. júl. 24. Irán bejelenti, hogy az Öböl-háborúban újabb átfogó offenzívát indított Irak ellen.

1983. júl. 25–29. Budapesten rendezik a XII. Európai Falu- és Vidékszociológiai Szakkongresszust.

1983. júl. 27. Halda Aliz levélben kéri Markója Imre igazságügy-minisztert, hogy közöljék vele a kivégzett Gimes Miklós sírjának helyét. Közel egyéves huzavona után az illetékes igazságügyi, büntetés-végrehajtási, pártközponti hivatalok azzal utasítják el kérését, hogy nem készültek feljegyzések az eltemetések helyéről. 1984. március 16-án Holló András véglegesen elutasító választ ad Kádár János nevében.

1983. aug. 2. Megkezdődik a nagy felháborodást kiváltott totóbotrány szereplőinek pere.

1983. aug. 18. Budapesten a Királydombon bemutatják az első magyar rockoperát István, a király címmel.

1983. aug. 21. A manilai repülőtéren lelövik az amerikai száműzetésből hazatérő Benigno Aquino Fülöp-szigeteki ellenzéki vezetőt.

1983. ősz Krassó György létrehozza a Magyar Október Kiadót (M. O.). A szamizdat kiadó első kiadványai: a magyar kérdéssel foglalkozó ENSZ-jelentés egyik fejezete, az Irodalmi Újság forradalmi számának és a Népszabadság 1956. november 2-i számának reprint kiadása, A Magyar Forradalom Hangja című hangkazetta és három fényképsorozat (A forradalmi város, A harcoló város, A lerombolt város).



1983. szept. 1. Szovjet harci repülőgépek lelőnek egy dél-koreai Jumbo Jetet Szahalin szovjet sziget felett.

1983. szept. 4. Mécs Imre 50. születésnapja alkalmából a lakásán rendezett találkozón részt vesz több egykori ’56-os és számos ellenzéki személyiség.

1983. szept. 16. Leváltják Kulin Ferencet, a Mozgó Világ című folyóirat főszerkesztőjét. Rövidesen aláírásgyűjtés kezdődik az egyetemeken és értelmiségi körökben a döntés elleni tiltakozásul. Az Élet és Irodalom hasábjain Hajdú János újságíró élesen támadja Csoóri Sándort Duray Miklós New Yorkban megjelent, Kutyaszorítóban című könyvéhez írt előszava miatt. Ezt követően Csoóri hosszú ideig nem publikálhat.

1983. szept. 21. Felhívást tesznek közzé Magyarországon: „Épüljön fel az új Nemzeti Színház!”

1983. szept. 23. A József Attila Kör aggályosnak tartja a kultúrpolitikai hatóságok intézkedéseit, különösen a Csoóri Sándor elleni szilencium elrendelését és Kulin leváltását.

1983. szept. 24. Gépkocsijának ellenőrzése során Demszky Gábort az intézkedő rendőrök bántalmazzák.

1983. szept. 26. Mihail Gorbacsov Magyarországra érkezik.

1983. október A Beszélő 8. (külön)száma a Nagy Imre-pernek és az 1956-os forradalom emlékének szenteli írásait. Megjelenik Petri György Nagy Imréről című verse, Kőszeg Ferenc Huszonöt év után című vezércikke, újraközlik a Nagy Imre-perről szóló hivatalos közleményt, ismertetik a perben kivégzettek életrajzát, és közlik Kis János elemzését a perről Kirakatper – zárt ajtók mögött címmel.

A Beszélő szerkesztői követelik a mártírok sírjainak azonosítását, a büntetett előélet miatti hátrányok törlését, a rendőrségi zaklatások megszüntetését, a nyugdíjjogosultság terén uralkodó jogsérelmek felszámolását, az elkobzott iratok visszaszolgáltatását és a tankönyvekben előforduló kegyeletsértő állítások törlését.

1983. okt. 6. Bemutatják az Együttélés című magyar–NSZK dokumentumfilmet, amely a magyarországi nemzetiségek sorsáról, megbékéléséről szól (rendező: Gyarmathy Lívia).

1983. okt. 22. Az NSZK-ban 1,3 millió ember vesz részt az atomfegyverek elleni tömegtüntetésen.

1983. okt. 27. Újabb 70 millió forintos kölcsönt vesz fel a Magyar Nemzeti Bank japán bankoktól.

1983. okt. 28–30. Nyíregyházán rendezik az I. Országos Videoszemlét.

1983. november Megjelenik a szamizdat Hírmondó első száma (szerkesztői: Demszky Gábor, Hodosán Róza, Nagy András, kezdetben Solt Ottilia is).

1983. nov. 3. Felavatják a paksi atomerőmű első reaktorblokkját.

1983. nov. 5. A Szépművészeti Múzeumból 7 nagy értékű festményt rabolnak el, közöttük Raffaello Eszterházi madonna című alkotását is.

1983. dec. 10. Oslóban férje képviseletében Danuta Walesa, a lengyel politikus felesége átveszi a Nobel-békedíjat.

1983. dec. 20. Fáklyás felvonulást rendeznek Budapesten az amerikai rakéták telepítése ellen.

1983. dec. 21. Demszky Gábort hivatalos személy elleni erőszak bűntettének vádjával első fokon 6 hónapos felfüggesztett börtönbüntetésre ítélik a Budai Kerületi Bíróságon.

1983. dec. 22–23. Az Országgyűlés elfogadja az új választási törvényt, amely kötelezővé teszi a többes jelölést, ugyanakkor előírja, hogy a jelölteknek hitet kell tenniük a Hazafias Népfront programja mellett.














































































































































Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon