Skip to main content

Beszélő folyóirat, 3. szám, Évfolyam 4, Szám 3

Oravecz Imre: A halott tájékoztatja az élőket

Mink András:

Kisbali László: „A forradalmat nem lehet jegelni”

Petri Györggyel Kisbali László beszélget a Nemzeti dalról

Sajó András: Park, kutyák, jogrend

Diósi Ágnes: Választás Nyírmihálydiban

André Szász: Az euró születésének politikai háttere

: Az európai gazdasági és pénzügyi unió előzményei

: Menetrend: az euró bevezetésének legfontosabb állomásai

Vojnits Tamás: Euró: lehetőségek és kockázatok

Szabó Miklós: A fegyverek kritikája

Orbán Ottó: A szikla

Reismann János fényképei

Barna Imre: 1983

Beck Tibor - Germuska Pál: Kronológia – 1983

Neményi László: A hidegháború utolsó rohama

Kovácsy Tibor: Ninoy, a mártír

Mécs Imre: Összejárók

: [Rendőrségi határozat]

: Hogyan halt meg Elbert János?

Hegedűs István: Koncentrált támadás a párt politikája ellen

Tóth Dezső: Feljegyzés Aczél György elvtárs részére

az ELTE Jogi Karán 1983. október 28-án lezajlott találkozóról

: A haszontalan ruhafesték

Dokumentumok

Kálmán C. György: Sűrű és laza

Varga Balázs: Amikor Lenin kilépett a gyárkapun

1983 filmjei

: Az 1983-ban bemutatott magyar filmek

Nánay István: Színházfoglalások

: IM-Slágertükör – 1983

Vásárhelyi Mária: Ezt mondtuk mi…

Vélemények az ország népesedési helyzetéről

: Oravecz Imre Halászóember című verseskötetéről

beszélget Angyalosi Gergely, Bán Zoltán András, Radnóti Sándor és Németh Gábor

Turai Tamás: Petőfi Sándor minden verse

A Magyar Rádió műsorsorozatáról beszélget Szebényi Cecília és Katona Imre József szerkesztőkkel, valamint Csizmadia Tibor rendezővel Turai Tamás

Szentmártoni Szabó Géza: „Tükör által homályosan”

Petőfi dagerrotip arcképe

Seres László: Underpress

(Módos Péter): Az idézet forrása ismeretlen

(Eric Weaver): „Bodri tehát nem kutya?”

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon