Budapesti Rendőr-főkapitányság
Állambiztonsági Vizsgálati Alosztály
Szám: 221-65/16/2/1983.
Határozat rendőrhatósági figyelmeztetésről
MÉCS IMRE (Budapest, 1933. szeptember 4., a.: Lengyel Irén) fogl.: tervezőmérnök, Budapest XII. ker. Zugligeti u. 33. III. em. 7. szám alatti lakost a 8/1976. (XII. 17.) BM számú rendelet 1. § alapján rendőrhatósági figyelmeztetésben részesítem.
A határozat ellen a 8/1976. (XII. 17.) BM számú rendelet 5. (3) bekezdése alapján fellebbezésnek van helye, melyet a kihirdetéstől számított nyolc napon belül a fenti szervhez lehet benyújtani.
Indoklás
Mécs Imre fiatal kora óta baráti kapcsolatban volt Péterfi Miklós budapesti lakossal, aki 1983. április 11-én elhunyt. Mécs Imre a temetéssel kapcsolatos ügyek intézése során segítséget nyújtott az elhunyt feleségének. Tevékenysége kiterjedt a hozzátartozóknak és a barátoknak értesítések elkészítésére, megküldésére. 1983. április 22-én, az újpesti Megyeri Temetőben történt gyász-szertartást követően Péterfi Miklós sírjánál ellenséges tartalmú megemlékezést tartott a mintegy 80-100 főből álló gyászoló megjelentek előtt. Ennek során az 1956. évi ellenforradalmat és az ezekkel kapcsolatos eseményeket – Péterfi Miklós akkori cselekményével összefüggésben – szabadságharcként jellemezte. A megemlékezés végén kifejezésre juttatta bizalmát, mely szerint az 1956-os évi események minősítését a „történelem” – a jelenlegihez képest – meg fogja változtatni.
Cselekménye társadalomra veszélyes, bűncselekmény elkövetéséhez vezethet, ezért a rendőrhatósági figyelmeztetésben részesítése jogszerű és indokolt.
Budapest, 1983. május 23.
Dr. Győri László r. őrnagy
alosztályvezető
A határozatot előttem kihirdették, és egy példányát átvettem.
A határozat ellen fellebbezéssel nem élek.
Budapest, 1983. május 23.
Mécs Imre
figyelmeztetett
Blogok
„Túl későn jöttünk”
Zolnay János blogja
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
E-kikötő
Forradalom Csepelen
Eörsi László
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
7 év 33 hét
10 év 7 hét
10 év 10 hét
10 év 10 hét
10 év 12 hét
10 év 12 hét
10 év 12 hét
10 év 14 hét
10 év 15 hét
10 év 15 hét