Skip to main content

Leváltották a Mozgó Világ főszerkesztőjét

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


MOZGÓ VILÁG
szerkesztősége
1111 Budapest, Bertalan L. u. 26.
Telefon: 664-373,664-377

Tisztelt Olvasó!

Szeretnénk tájékoztatni, hogy a Mozgó Világ főszerkesztőjét, Kulin Ferencet 1983. szeptember 16-án tisztségéből felmentették. Bár korábban a kultúrpolitikai vezetés ígéretet tett a folyóirat-struktúrába nem avatkozik anélkül, hogy előzetesen erről az írószövetséggel ne tárgyalna, döntését az írószövetség állásfoglalása nélkül hozta meg. A Mozgó Világról rendezett májusi írószövetségi vitában a felkért hozzászólók folyóiratunk munkájáról pozitívan vélekedtek. Ezen a vitán többen megjelentek a kulturális életet irányító apparátus tagjai közül, ám véleményük nyilvánosság előtti megvitatásától tartózkodtak.

Az előzményekhez tartozik, hogy ez év elején egy dokumentumot terjesztettek lapunkról az MSZMP KB mellett működő Művelődéspolitikai Munkaközösség elé. „Állásfoglalás a Mozgó Világ 1981-83-as évfolyamairól” – azt azonban a munkaközösség egészében nem fogadta el, sőt tagjainak többsége óvta a kultúrpolitikai vezetést adminisztratív intézkedésektől.

Reméljük, nem arról van szó, hogy az irodalmi folyóiratok eddigi – sorskérdéseket is felvető – szerkesztési gyakorlata váltotta ki Kulin Ferenc felmentését és a többi, lapokat, írókat sújtó intézkedést. Még inkább reméljük, hogy nem olyan művelődéspolitikai gyakorlat van kialakulóban, amely az értelmiség, az alkotó munka, illetőleg a publikációs lehetőségek korlátozását eredményezi.

Kérjük, hogy Ön is, mint a magyar szellemi élet mértékadó személyisége, tekintélyének és befolyásának latba vetésével lépjen föl a kulturális közélet demokratizmusát sértő, távlatait veszélyeztető intézkedések ellen.

Budapest, 1983. szeptember 21.

Tisztelettel:

a Mozgó Világ szerkesztői





















Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon