MSZMP KÖZPONTI BIZOTTSÁG
AGITÁCIÓS ÉS PROPAGANDA OSZTÁLY
Elolvasásra javasolt cikkek és könyvek
Figyelő (1964. XI. 4-i szám, 3. old.) Körkérdés az ipari lázgörbéről. Gazdasági és pénzügyi vezetőkkel való beszélgetés (pénzügyminiszter, MNB elnöke, miniszterhelyettesek) alapján foglalkozik az ipari termelés egyenetlenségeinek okaival, az év végi hajrá kiküszöbölését, csökkentését elősegíthető intézkedésekkel, gyakorlati tennivalókkal.
Kortárs (novemberi szám, 1784. old.) Illyés Gyula – Hagyomány és újítás korunk irodalmában.
A Nemzetközi PEN budapesti kerekasztal-konferenciáján a költészeti vitához tartott bevezető előadás.
Nagyvilág (novemberi szám, 1714. old.) Szabolcsi Miklós: Vita közben. Garaudy realizmus-elméletét ismerteti, kitér az elmélet pozitív és negatív vonatkozásaira.
Jelenkor (novemberi szám, 1034. és 1045. old.)
Torna Ádám és Nemes István cikkei több mű és az írószövetségi, Tudományos Akadémiai vita kapcsán a szociográfia mai problémáival foglalkoznak. Torna kifogásolja az írók szociográfiai írásainak műfaji tisztázatlanságát. Nemes viszont védelmébe veszi az irodalmi szociográfiát, vitázik Torna egyes megállapításaival.
Könyv
Cseres Tibor – Hideg napok. A kötet az 1942-es újvidéki vérengzéseket idézi fel. Az egyik rész az 1956-os ellenforradalom idején játszódik.
Budapest, 1964. november 6.
MSZMP KÖZPONTI BIZOTTSÁG
AGITÁCIÓS ÉS PROPAGANDA OSZTÁLY
Elolvasásra javasolt cikkek és könyvek
Új Írás (11. sz.. 1323. old.) Kolozsvári Grandpierre Emil – A fekete bula. Az elbeszélés az ifjúság körében az Antik eclogához hasonló hatást váltott ki, a hírek szerint sokszorosítva terjesztik a paródia címén nihilista életfelfogást terjesztő írást.
Élet és Irodalom (november 14-i szám, 7. old.) Bozóky Éva riportja: Minek örülnek, mitől félnek, miről álmodnak a gyerekek?
Öt település 8-10 éves gyerekeinek a válaszai alapján összegezi a tapasztalatokat.
Fizikai Szemle (9. sz.) Novobáczky Károly cikke Jánossy Lajos és Elek Tibor könyvéről.
A szerzőkkel vitázva foglalkozik a relativitás elméletének filozófiai és fizikai problémáival.
Alföld (11. sz., 1026. old.) Fülöp László – Az átmenetiség tünetei (jegyzetek legújabb prózánk állapotáról). A cikk megkísérli prózairodalmunk mai helyzetét, problémáit összegezni. Egyes megállapításai, példái vitathatók.
Könyvek
Komját Irén – Az idők sodrában.
Az emigrációban töltött negyedszázad története, visszaemlékezései.
Lukács György – A különösség.
Budapest, 1964. november 14.
Blogok
„Túl későn jöttünk”
Zolnay János blogja
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
E-kikötő
Forradalom Csepelen
Eörsi László
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
5 év 37 hét
8 év 10 hét
8 év 14 hét
8 év 14 hét
8 év 15 hét
8 év 16 hét
8 év 16 hét
8 év 18 hét
8 év 18 hét
8 év 19 hét