január Párizsba emigrál Kemény István szociológus.
jan. 1. Hatályba lép a szocialista országokba érvényes „piros” útlevél.
jan. 7. Prágában nyilvánosságra kerül az emberi jogokkal foglalkozó Charta ’77, aláírói közül többet letartóztatnak.
jan. 9. Harmincnégy magyar értelmiségi Pavel Kohuthoz, a Charta ’77 egyik szóvivőjéhez írt levelében szolidaritásáról biztosítja a mozgalmat. A későbbi demokratikus ellenzéknek ez az első szervezett politikai akciója.
jan. 10. Központi élelmiszerár-emelés. A konzervek és fagyasztott áru árát 25 százalékkal, a kávéét 30 százalékkal emelik.
jan. 14. A Csepeli Vas- és Fémművek szocialista munkabrigádja versenyre hívja fel az ország valamennyi dolgozóját az októberi forradalom 60. évfordulójára.
jan. 17. Ferencsik János karnagy 70. születésnapja alkalmából a Magyar Népköztársaság babérkoszorúval ékesített zászlórendjét kapja.
jan. 18. Újabb jelentős kölcsönt vesz fel a Magyar Nemzeti Bank. Nyugat-európai bankok 150 millió dollárt utalnak át Magyarországnak.
febr. 7. Budapesten felavatják a Semmelweis Orvostudományi Egyetem 24 emeletes épületét.
febr. 11. Megnyílik Budapesten az Ady-emlékmúzeum.
febr. 16. Új rádióadót avatnak fel Solton, amely a Kossuth rádió adásait sugározza.
március Találkoznak a népi írók és a formálódó demokratikus ellenzék tagjai, hogy egy – az „ellenkultúrát” támogató – alternatív segélyszervezet létrehozásáról tárgyaljanak. Rövidesen Kenedi János, Csoóri Sándor közreműködésével, kiadja a Profil című, több mint 800 oldalas gyűjteményes szamizdatkötetet.
márc. 3. A líbiai népi kongresszus kikiáltja a „szocialista arab népi köztársaságot”.
márc. 4. A székesfehérvári Ikarus-gyárban elkészül a százezredik autóbusz.
Romániában földrengés pusztít, 1500 halottat követel.
márc. 28. Népszínház név alatt összevonják az Állami Déryné Színházat és a Huszonötödik Színházat.
március 21–29. „Szövetség-77” fedőnéven nagyszabású hadgyakorlat zajlik Magyarországon.
április 13–14. Az MSZMP Központi Bizottsága új, hosszú távú lakásépítési programról határoz.
április 14. VI. Pál pápa fogadja a magyar katolikus püspöki kar tagjait.
máj. 4–6. Az Akadémia közgyűlése Szentágothai Jánost választja az MTA elnökévé. Szentágothai az első párton kívüli elnök.
június Genfben Luka László pszichiáter kezdeményezésére megalakul a Dies Academicus Hungaricus Geneviensis. Vitát rendeznek az 1956-os forradalom tanulságairól és a magyar belpolitikai helyzetről. Előadást tart Szabó Zoltán, Reszler Andor, Kende Péter, Molnár Miklós, Töttösy Ernő és Konrád György.
jún. 1. Bevezetik a magánkereskedői igazolványt, amit szakképesítéshez kötnek.
jún. 2. Kádár Jánosnak átadják a Nemzetközi Lenin-békedíjat.
jún. 3. Az USA és Kuba között megállapodás jön létre, hogy 16 évi szünet után újra felveszik a diplomáciai kapcsolatot.
jún. 4. Kovács Margit szobrász-keramikus halála.
jún. 9. Kádár Jánost a Vatikánban fogadja VI. Pál pápa. A Szentszék közbenjárására hamarosan kiszabadulnak az utolsó bebörtönzött papok is.
jún. 15–16. Kádár és Ceausescu Debrecenben és Nagyváradon folytatnak tárgyalásokat. Közleményben rögzítik a nemzetiségek „híd-szerepét”, konkrét eredményeket azonban nem sikerül elérni a magyar kisebbség ügyében. Fokozódik a népi írók és a nemzeti szellemű gondolkodók elégedetlensége.
júl. 4–7. Kádár János vezetésével magyar párt- és kormányküldöttség tárgyal az NSZK-ban.
júl. 22. Mao Ce-tung özvegyét és sanghaji híveit kizárják a pártból. Teng Hsziao-pinget, az 1976-ban leváltott helyettes pártvezetőt és kormányfőt rehabilitálják.
aug. 4. Ernst Bloch német filozófus halála.
aug. 11. Az USA és Panama megállapodik abban, hogy 2000-ben Panama átveszi a Panama-csatornát.
aug. 16. Elvis Presley amerikai énekes halála.
aug. 17. Budapesten a Népligetben átadják a Planetáriumot.
aug. 18. Déry Tibor költő, író halála.
aug. 25. Kós Károly romániai magyar építész, grafikus, író halála.
szept. 1. Az USA és Kuba 16 évi szünet után újra felveszi a diplomáciai kapcsolatokat.
szept. 5. Kölnben a Vörös Brigádok elrabolja Hans-Martin Schleyert, a Német Munkaadók Szövetségének elnökét.
szept. 14–16. Budapesten aláírják a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer megépítéséről szóló csehszlovák–magyar kormányközi egyezményt.
szept. 16. Maria Callas görög–olasz énekesnő halála.
szept. 22–24. Kádár János Jugoszláviában Titóval tárgyal.
szept. 30. Letartóztatják a július közepén Franciaországban eltűnt Klaus Croissant ügyvédet, aki a Baader-Meinhof-csoport védője volt.
okt. 9. Az 1976. évi Nobel-békedíjat utólag két észak-írországi asszonynak – Beety Williamsnek és Mairead Corrigannek – ítélik oda.
okt. 18. Nyugatnémet határőr-alakulat Mogadishuban megrohamozza a 13-án eltérített repülőgépet, és kiszabadítja a túszokat.
Stuttgartban Andreas Baader, Gudrun Ensslin és Jan-Carl Raspe bebörtönzött terroristák öngyilkosságot követnek el.
okt. 20. Az MSZMP Központi Bizottsága a reformpolitikához való óvatos visszatérésről határoz.
okt. 21. Budapesten megnyílik az Osztrák Kulturális Intézet.
Az ősz folyamán Kornis Mihály író kezdeményezésére megszületik a magyar szamizdat egyik legelső terméke, a Napló. A kézről kézre adott, kollektív naplóba mintegy száz szerző jegyezte be legfontosabb mondandóját. Itt publikál a későbbi demokratikus ellenzék számos tagja.
nov. 2. A Fekete-tengerben Törökországnál felfedezik a világ legnagyobb urántelepét.
nov. 3. Moszkvában a nagy októberi szocialista forradalom 60. évfordulóját ünneplik.
nov. 4. Az ENSZ fegyverszállítási embargót rendel el a Dél-afrikai Köztársaság ellen. Ez az első kötelező szankció egy tagállam ellen.
nov. 16. Magyarországon tárgyal a Fiat-konszern elnöke, Giovanni Agnelli.
december Haraszti Miklós és Rév István Varsóba utaznak, ahol Jan Litinskivel és Adam Michnikkel tárgyalnak. Ezzel megtörténik a kapcsolatfelvétel a magyar és a lengyel ellenzéki mozgalom között.
dec. 7. Lillafüreden megnyitják a Palotaszállót.
dec. 9. Elkészül a Körösök vízlépcsőrendszere, miután átadják ennek utolsó tagját, a körösladányi duzzasztóművet.
dec. 25. Charlie Chaplin színész, rendező halála.
Az év folyamán felmérik a magyarországi védett műemlékeket. 8304 védett épület közül 1865 műemlék, 5323 műemlék jellegű, 1116 városképi jelentőségű.
1977–78 fordulóján Kenedi János és Radnóti Sándor vitája a szamizdat Napló hasábjain az ellenzék(iség)ről, ezzel összefüggésben az ’56-os értelmiség Kádár-rendszerbeli szerepéről; közvetve a forradalom újraértelmezéséről.