Skip to main content

1965 kronológiája

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


1965. jan. 5. A szovjetunióbeli németek visszakapják 1941-ben elvett állampolgári jogaikat, de a Volga-vidékre való visszatelepítésükről nem intézkednek.

1965. jan. 27.
A Csehszlovák KP KB határozatot fogad el a gazdaságirányítási rendszer reformjáról.

1965. jan. 29.
L. I. Brezsnyev háromnapos látogatásra érkezik Budapestre.

1965. február
Csoóri Sándor Iszapeső című szociografikus kisregényét közli a Kortárs. A szovjet követség tiltakozására Csoórit egy év szilenciummal büntetik.

1965. febr. 4.
A Szovjetunió tiltakozik az amerikaiak vietnami beavatkozása miatt. Két nappal később A. Koszigin szovjet miniszterelnök Észak-Vietnamban tárgyal.

1965. febr. 10–12.
Az Országgyűlés téli ülésszakán élesen elítélik a Vietnam elleni amerikai „imperialista agressziót”. Kádár János parlamenti beszédében az évről évre csökkenő gyermekszületésről beszél, és az „önzésbe átcsapó jobb életre törekvést” ostorozza.

1965. febr. 16.
A MSZMP KB határozata az állami gazdaságok helyzetéről.

1965. március
Budapesten, a Blaha Lujza téren „városrendezési okokra” hivatkozva lebontják a Nemzeti Színház épületét. A társulatot „ideiglenesen” az Izabella utcai Magyar Színházban helyezik el.

1965. márc. 1–5.
Moszkvában 18 kommunista és munkáspárt képviselői tanácskoznak a kommunista mozgalom egységének helyreállításáról.

1965. márc. 2
. Az Egyesült Államok két zászlóaljnyi tengerészgyalogost vet be a dél-vietnami harcokban. Az amerikai légierő – 160 repülőgéppel – az addigi legsúlyosabb bombatámadást hajtja végre az északi területek ellen. Az Egyesült Államok egyre jobban belekeveredik a konfliktusba.

1965. márc. 18.
A „Voszhod–2” űrhajóról – a világon elsőként – 10 perces űrsétát tesz Alekszej Leonov.

1965. márc. 22.
A Román KP KB Nicolae Ceausescut választja első titkárává.

1965. márc. 27.
A Nemzeti Múzeumban megnyílik a Népi demokráciánk húsz esztendeje című kiállítás.

1965. március vége – április közepe
Árvíz a Dunán, az anyagi kár meghaladja a 200 millió forintot.

1965. április
A Ford Alapítvány küldöttsége látogatást tesz Magyarországon.

1965. ápr. 2.
A felszabadulás 20. évfordulója alkalmából a Dózsa György úton felavatják V. I. Lenin nagyméretű szobrát.

1965. ápr. 3
. Az Országgyűlés ünnepi ülésén törvénybe iktatja a felszabadulás történelmi jelentőségét. Ez évtől csak ötévente rendeznek katonai díszszemlét április 4-én. A koalíciós idők óta először emlékeznek meg a harcokban részt vett angol és amerikai katonákról.

1965. ápr. 14.
Tudományos emlékülés a Párttörténeti Intézetben a Magyarországi Szocialista Munkáspárt megalakulásának 40. évfordulóján.

1965. ápr. 20.
Kína katonai támogatást ajánl fel Észak-Vietnamnak.

1965. ápr. 25.
A Népszabadságban megjelenik Nyers Rezsőnek, az MSZMP KB titkárának nyilatkozata a gazdaságirányítási rendszer átalakításának terveiről: „Népgazdaságunkban az extenzív fejlődés tartalékai csökkenőben vannak, elkerülhetetlen a gyors áttérés az intenzív fejlődésre.”

1965. ápr. 29.
A Dominikai Köztársaságban egy katonai puccsot követően amerikai csapatok szállnak partra „az amerikai állampolgárok védelmében”. Újabb karibi válsággóc keletkezik ezzel.

1965. ápr. 29. – máj. 21.
A Fővárosi Bíróság a népköztársaság megdöntésére irányuló összeesküvés vádjával elítéli a volt Regnum Marianum Egyesület papjait: Emőd Lászlót 5 évi, hat társát 2–5 évi börtönre ítélik.

1965. máj. 1.
A minisztertanács határozatával jóváhagyja a Dunakanyar regionális rendezési tervét.

1965. máj. 3.
A Newsweek provokatív cikkei miatt Kambodzsa megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat az Egyesült Államokkal. Közben az amerikai légierő nemcsak észak-vietnami, hanem határ menti kambodzsai területeket is bombáz.

1965. máj. 8.
A Szovjetunióban megalapítják a „Hős Város” kitüntetést, amelyet első ízben Moszkva, Breszt, Volgográd, Szevasztopol, Odessza, Leningrád és Kijev kapnak meg.

1965. máj. 9.
Kádár János nyilatkozata a Pravdában a fasizmus feletti győzelem 20. évfordulója alkalmából.

1965. máj. 12.
Bejelentik az NSZK és Izrael diplomáciai kapcsolatainak felvételét.

1965. jún. 8.
Az MSZMP PB határozata az oktatási reform tapasztalatairól. Megszünteti a gimnáziumok kiemelt fejlesztését, és a szakmunkásképzést helyezi előtérbe.

1965. jún. 18.
Újabb árvíz a Dunán, amely elönti a Csallóköz nagy részét, 50 ezer ember válik hajléktalanná Szlovákiában.

1965. jún. 21
. Hanoi és Peking elutasítja a Brit Nemzetközösség vietnami béketervét.

1965. jún. 23–30.
Nemzetközi Vietnam szolidaritási hét.

1965. jún. 25.
Vezetőcseréket hajtanak végre a pártvezetésben. Kádár Jánostól Kállai Gyula veszi át a minisztertanács elnöki tisztét. (A Kállai-kormány július 1-jén lép hivatalba.) Nemes Dezsőt a Párttörténeti Intézet főigazgatójává, Gosztonyi Jánost a Népszabadság főszerkesztőjévé nevezik ki.

1965. júl. 13.
Megkezdi a termelést a Dunai Kőolajipari Vállalat. – L. B. Johnson elnök felhatalmazza a Vietnamban tevékenykedő amerikai alakulatokat támadási akciók végrehajtására.

1965. júl. 15.
Belpolitikai válság robban ki Görögországban, Konstantin király ellen utcai tüntetéseket szerveznek.

1965. júl. 24.
Jugoszláviában törvényt hoznak a gazdasági reform megindításáról.

1965. júl. 28.
Washingtonban bejelentik, hogy az amerikai csapatok létszámát 125 ezer főre emelik Dél-Vietnamban, és megemelik a katonai behívások kvótáját. Ezzel az Egyesült Államok automatikusan hadiállapotba kerül Észak-Vietnammal.

1965. aug. 2.
Nagy-Britanniában jelentősen korlátozzák a bevándorlási lehetőségeket a Brit Nemzetközösség országaiból.

1965. aug. 4
. Az amerikai légierő gépei 1000. bevetésüket hajtják végre Észak-Vietnam felett.

1965. aug. 11.
Bonnban és Tel-Avivban megkezdik munkájukat az izraeli, illetve nyugatnémet nagykövetségek.

1965. aug. 17.
Los Angelesben több napig tartó faji zavargások törnek ki, 33 halálos áldozat.

1965. aug. 21.
Új alkotmányt fogadnak el Romániában, amely ugyan deklarálja a nemzetiségi oktatáshoz való jogot és a szabad anyanyelvhasználatot, de a román vezetés következetes beolvasztó politikát folytat a továbbiakban is.

1965. aug. 29. – szept. 4.
A XII. nemzetközi történészkongresszus Bécsben, amelyen 50 magyar szakember vesz részt.

1965. szeptember
Tardos Tibor író menedékjogot kér a francia kormánytól.

1965. szept. 1.
Tibet autonóm státust kap a Kínai Népköztársaságon belül.

1965. szept. 6.
Az India 1947-es felosztása óta megoldatlan kasmíri helyzet miatt fegyveres konfliktus robban ki India és Pakisztán között.

1965. szept. 9.
Megalakul az Országos Népművelési Tanács.

1965. szept. 14–25.
A Dél-Vietnami Nemzeti Felszabadítási Front küldöttségének látogatása Magyarországon.

1965. szept. 23.
Az Ikarus székesfehérvári üzemegységében elkészül az első hazai alumínium autóbusz.

1965. szept. 29.
A „Brezsnyev-doktrína” meghirdetése. Az SZKP KB ülésén L. I. Brezsnyev világossá teszi, hogy a Szovjetunió saját felségterületének tekinti a „baráti szocialista országokat”, s egyrészt kész azokat megvédeni a külföldi támadásoktól, másrészt ha valamelyik testvérországban veszély fenyegetné a szocializmust, az minden szocialista ország közös ügye.

1965. október
Az Egyesült Államokban először hoznak nyilvánosságra hivatalos adatokat a vietnami háborúban elszenvedett amerikai veszteségekről: eszerint 1961 óta 900 katona esett el és 4800 sebesült meg. A közlemény nyomán nagyszabású háborúellenes tüntetések kezdődnek Londonban és Washingtonban.

1965. okt. 4–26.
Fock Jenő miniszterelnök-helyettes vezetésével magyar párt- és állami küldöttség látogat Észak-Vietnamba, Észak-Koreába, valamint Kínába.

1965. okt. 13–17.
Negyven ország küldötteinek részvételével Budapesten tartják a Keresztény Békekonferencia Tanácsadó Bizottságának ülését.

1965. nov. 1.
Bálint Sándor szegedi egyetemi tanárt, aki egy Nagy Imréről szóló könyvet három barátjának kölcsönadott, izgatásért 6 hónapi szabadságvesztésre ítélik.

1965. nov. 5.
A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége kitünteti a polgárháború 21 egykori magyar résztvevőjét. Münnich Ferencet Lenin-renddel tüntetik ki.

1965. nov. 9.
A „nagy áramszünet” Észak-Amerikában: Kanadában és az Egyesült Államok 8 szövetségi államában 14 órára megszűnik az áramszolgáltatás, amely 80 ezer km2-en 30 millió embert érint.

1965. nov. 18–20.
Az MSZMP KB elfogadja a gazdaságirányítási rendszer reformjára vonatkozó irányelveket. Eszerint a népgazdaság irányításának olyan módját kell kialakítani, amely a közgazdasági eszközök fokozódó szerepével biztosítja a tervszerű fejlődést, és növekvő szerephez kell juttatni a gazdasági versenyt, növelni kell a vállalati önállóságot, érvényesíteni kell az egyéni és vállalati érdekeltséget.

1965. nov. 24–25.
A Magyar Írók Szövetségének közgyűlése Budapesten. Elnökévé Darvas Józsefet, főtitkárává Dobozy Imrét választják.

1965. nov. 25.
Újabb határátlépési egyezményt írnak alá Berlinben az NDK és Nyugat-Berlin képviselői.

1965. nov. 28.
L. B. Johnson elnök a „nemzeti imádság napjává” nyilvánítja e napot a vietnami harcokban elesett amerikai katonák emlékére.

1965. december
A televízió megkezdi a Kék fény című műsor sugárzását, amely a rendőrség imázsát van hivatva javítani.

1965. dec. 7–9.
A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége ülésén lemond A. Mikojan államfő. Utóda Ny. Podgornij. Ezzel teljesen átveszi a vezetést a Hruscsovot megbuktató Brezsnyev– Koszigin–Podgornij trojka.

1965. dec. 8.
VI. Pál pápa lezárja a II. vatikáni zsinatot, amely 3 éve ülésezett. A zsinat 4 konstitúciót, 9 dekrétumot és 3 magyarázatot alkotott, amelyek lehetővé tették a közeledést a különböző keresztény felekezetek között.

1965. dec. 19.
Franciaországban az elnökválasztás második fordulójában De Gaulle győzedelmeskedik.

Az összeállítást készítette Beck Tibor és Germuska Pál.


































































Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon