Skip to main content

Kronológia – 1972

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


1972. jan. 4. Kurt Waldheim, az új ENSZ-főtitkár elfoglalja hivatalát.

1972. jan. 14. Almásfüzitőn felavatják a kibővített és felújított timföldgyárat.

1972. jan. 18. Az MSZMP KB határozata a kommunista művészetről megállapítja, hogy a szocialista eszmék hegemóniájának elérésében nagy szerepük van a művészeknek. Ugyanakkor a hatvanas évek művészetét elemezve arra a megállapításra jut, hogy művészkörökben divatos a kívülállás, a romantikus illúziók kergetése, a szkepticizmus és az újbaloldali türelmetlenség, amely ellen küzdeni kell.

1972. jan. 30. Londonderryben tizenhárman vesztik életüket, amikor az angol katonaság tüzet nyit az ír tüntetőkre.

1972. febr.10. Az MSZMP Budapesti Bizottságának ülésén éles kritikával illetik a gazdasági reformot, a nagyüzemi munkásság érdekeire hivatkozva.

1972. febr. 17. A bogárhátú Volkswagen 15 millió eladott darabbal megdönti a Ford sikerautójának, a Tin Lizzie-nek az eladási rekordját.

1972. febr. 21. Richard Nixon hivatalos látogatáson tartózkodik Pekingben.

1972. febr. 28. Párizsban marxista könyvhét kezdődik. Az egyik meghívott vendég Aczél György Magyarországról.

1972. március Rényi Péter „Az egység dicsérete” című cikke a Kritika márciusi számában. Rényi óv a folyóiratok irányzatosodásától, mert az „a kultúra kommercializálódásához vezethetne”.

1972. márc. 11–14. Kádár János látogatása a Szovjetunióban.

1972. márc. 15. Budapesten több százan tüntetnek a magyar függetlenségért és a rendszer visszásságai ellen. A rendőrség szétveri a megmozdulást, számos fiatalt letartóztatnak.

1972. márc. 21. Hosszú távú magyar–angol kereskedelmi egyezményt írnak alá Budapesten.

1972. ápr. 1. Magyarországon jelentősen kiterjesztik a kötelező betegbiztosítást.

1972. ápr. 6. Az USA – viszonzásul Észak-Vietnam támadására dél ellen –, újra megkezdi Észak-Vietnam bombázását.

1972. ápr. 18. Nürnbergbe térítenek egy csehszlovák repülőgépet. A géprablókat elfogják.

1972. ápr. 19-20. Az Országgyűlés egyhangúlag módosítja az alkotmányt.

1972. május Bombamerényletek sorozatát követik el az NSZK-ban. A támadásokért – melyek leginkább az NSZK-ban állomásozó amerikai csapatok ellen irányulnak – a Vörös Hadsereg Frakció vállalja a felelősséget.

1972. máj. 9. Nixon blokádot rendel el Észak-Vietnam ellen.

1972. máj. 10. Kádár János az MSZMP KB-hoz írt leve lében – életkorára hivatkozva – felajánlja lemondását. Lépése hátterében a párt balos ellenzékének támadásai állnak. Kádárt megerősítik tisztségében, de a meg kezdett reformok folytatásáról le kell mondania.

1972. máj. 25. Kádár János a 60. születésnapja alkalmából rendezett ünnepségen „nemzeti tragédiának” nevezi 1956-ot.

1972 nyarán A Szociáldemokrata Párt Külföldön Kéthly Anna elnökletével tartja konferenciáját Bécsben. (Ez Kéthly egyik utolsó közszereplése.) A tanácskozáson meg vitatják a „Szociáldemokrata alternatíva” című dokumentumot, amely rövidesen brosúra formájában is megjelenik.

1972. jún. 2. Az NSZK-ban letartóztatják a Baader–Meinhof-csoport több tagját.

1972. jún. 8. Lelövik egy csehszlovák repülőgép pilótáját, miközben a gépet az NSZK-ba akarják téríteni. (18-án a világ pilótáinak 75%-a, mintegy 40000-en 24 órás sztrájkba lépnek a légiterrorizmus ellen.)

1972. jún. 17. Belügyminisztériumi rendelet korlátozza a szeszes italok árusítását és fogyasztását. Reggel kilenc óra előtt nem lehet árusítani, közterületeken tilos az alkoholfogyasztás.

1972. jún. 25. Cegléden nagyszabású ünnepséggel emlékeznek meg Dózsa György születésének 500. évfordulójáról.

1972. jún. 29.–júl. 1. Aczél György és Óvári Miklós vezetésével magyar párt- és kormányküldöttség tárgyal Moszkvában.

1972. július Kárpátalján élő több mint ezer magyar értelmiségi beadvánnyal fordul az SZKP pb-hez, melyben kisebbségi jogaik (anyanyelvű tanítás megszüntetése, a magyar történelem oktatásának hiánya, a magyar színház megszüntetése stb.) biztosítását kérik. A hatalom a szervezők (Fodó Sándor, Kovács Vilmos, S. Benedek András) meghurcolásával, munkahelyükről való elbocsátásával válaszol. A Moszkvában tartózkodó magyar pártküldöttség semmit sem tesz a magyar kisebbség védelmében.

1972. júl. 3. Aláírják a békeszerződést India és Pakisztán között.

1972. júl. 11. Megkezdődik a sakk-világbajnokság.

1972. aug. 2. Egyiptom és Líbia föderációt hoz létre.

1972. aug. 9. Baranyai Szabolcs a IV. asztalitenisz Eb-n másodszor is elnyeri az Európa-bajnoki címet.

1972. aug. 17. A Hágai Nemzetközi Bíróság helyt ad Nagy-Britannia és az NSZK kérésének, és elutasítja Izland felségvizeinek kiterjesztését.

1972. aug. 21-30. Budapest ad otthont az I. Bor Világversenynek.

1972. aug. 26. Münchenben megnyitják a XX. nyári olimpiai játékokat. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság Rhodesiát kizárja a részvételből. A 232 fős magyar csapatból 73 sportoló összesen 35 érmet (6 arany, 13 ezüst, 16 bronz) szerez.

1972. aug. 29. A Shell olajkonszern megépíti a világ legnagyobb (540000 tonnás) tartályhajóját.

1972. szept. 5. Arab terroristák támadják meg az izraeli olimpiai csapatot. Elfoglalják a csapat szálláshelyét, és megölnek két sportolót. Túszaikért cserébe az izraeli börtönökben fogva tartott arabok szabadon bocsátását követelik. A rendőrség megtámadja a terroristákat, a tűzharcban egy rendőr, két terrorista és mind a kilenc túsz életét veszti. Az olimpiai játékokat gyászünnepség megtartása után folytatják.

1972. szept. 6. Finnország elismeri az NDK-t.

1972. szept. 11. Az olimpiai játékok záróünnepélye Münchenben.

1972. szept. 15. Szalai Miklós fizikushallgatót és hét társát 6-12 hónapig terjedő felfüggesztett börtönbüntetésre ítélik a március 15-i tüntetésen való részvétel miatt.

Bonn egymillió dollárt adományoz az olimpiai faluban történt vérengzés áldozatai családjainak.

1972. szept. 18. Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter javaslatot tesz az ENSZ-ben az atomfegyverek betiltására.

1972. szept. 22. Az NSZK és az NDK közlekedési szerződést köt.

1972. szept. 23. Pest és Óbuda egyesülésének századik évfordulóján emlékművet avatnak fel a Margit szigeten.

1972. szept. 26. Norvégia elutasítja a Közös Piacba való belépést.

1972. okt. 2. Dánia a Közös Piacba való belépés mellett dönt.

1972. okt. 11. Egy Hanoi ellen végrehajtott amerikai légitámadás során a francia és az algériai követsé geket több találat éri.

1972. okt. 13. A Magyar Ifjúságban megjelenik „Orfeo az alvilágban” címmel Szántó Gábor cikke az 1970-ben alakult Orfeo amatőr bábos és színjátszó csoportról, melynek eredményeként rendőrségi eljárás indul az együttes „ideológiai fellazítással” vádolt tagjai ellen.

1972. okt. 14. Az NSZK és Kína felveszi a diplomáciai kapcsolatokat.

1972. okt. 16. Chilében bevezetik a szükségállapotot.

1972. okt. 17. Erzsébet angol királynő jugoszláviai útja során először jár kommunista országban.

1972. okt. 19. Magyar gazdasági napok kezdődnek Spanyolországban.

Heinrich Böll kapja az irodalmi Nobel-díjat.

1972. okt. 21. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Francz Jonas osztrák államfő Sopronban tárgyal.

1972. okt. 29. Arab terroristák Líbiába térítenek egy Lufthansa gépet. Túszaikért cserébe a fogva tartott olimpiai merénylők szabadon bocsátását követelik.

1972. nov. 2. Minisztertanácsi rendelet szerint magánszemélyek tulajdonában teherautó vagy busz nem lehet.

1972. nov. 5. Indiánok elfoglalják Washingtonban a belügyminisztérium indiánügyekkel foglalkozó hivatalát, hogy tiltakozzanak a diszkrimináció és az „indián szerződések” be nem tartása ellen.

1972. nov. 7. Richard Nixont újraválasztják elnöki tisztségében.

1972. nov. 14-15. Az MSZMP KB ülésén Kádár János keményvonalas beszéde, a reform visszafordítása, a visszarendeződés kezdete. Kádár Moszkva és a „testvérpártok” vezetőinek nyomására feláldozza az új gazdasági mechanizmust.

1972. nov. 19. A szociálliberális koalíció győz a német szövetségi gyűlés választásán.

1972. nov. 25-26. Budapesten ülésezik az Ellenállók Nemzetközi Szövetsége.

1972. nov. 27.–dec. 1. Leonyid Brezsnyev vezetésével szovjet párt- és kormányküldöttség látogat Magyarországra.

1972. dec. 7. Az Apolló-17 fedélzetén három asztronautával elindul a Hold felé.

1972. dec. 8. Egy etióp gép fedélzetén tűzpárbaj tör ki a gépet eltéríteni akaró terroristák és a biztonsági emberek között, hét légikalózt megölnek.

1972. dec. 12. Az Országgyűlés az állami iparban dolgozók bérének 10-12%-os emeléséről dönt.

1972. dec. 21. Kelet-Berlinben aláírják az NSZK-NDK alapszerződést.

1972. dec. 22. Megtalálják egy október 13-án lezuhant repülőgép 16 túlélőjét a Chilei Andokban. Csak halott társaik húsával táplálkozva tudtak életben maradni.

1972. dec. 30. Petőfi születésének 150. évfordulója alkalmából Kiskőröst várossá nyilvánítják.

1972. dec. 31. A televízió szilveszteri műsorában fellép Gina Lollobrigida.

Az év folyamán megjelenik Nemeskürty István Rekviem egy hadseregért című könyve.

Összeállította Beck Tibor és Germuska Pál












































































































































Megjelent: Beszélő folyóirat, 3. szám, Évfolyam 3, Szám 3


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon