Skip to main content

Kronológia – 1979

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


január A Kossuth Könyvkiadó megjelenteti Borsányi György Kun Béla-életrajzát, amelyet a budapesti szovjet nagykövetség felszólítására betiltanak, mert a könyv foglalkozik a Kun Béla elleni koncepciós perrel is.

Kopácsi Sándor önéletrajza Tardos Tibor szerkesztésében megjelenik franciául.

jan. 1. Magyarország és Ausztria között megszűnik a vízumkényszer.

Az USA és Kína fölveszi a diplomáciai kapcsolatokat.

jan. 7. A kambodzsai felkelők és vietnami csapatok elfoglalják Phnompehnt, Kambodzsa fővárosát. A főváros eleste után, január 10-én kikiáltják a Kambodzsai Köztársaságot.

jan. 20. Összekötik a szovjet, a cseh, a lengyel, a magyar, az NDK-beli és a bolgár energiarendszert, ezzel a világ legnagyobb egységes energiarendszere jön létre.

jan. 26. II. János Pál pápa első külföldi útjára indul: Mexikóba látogat.

Nelson A. Rockefeller amerikai politikus halála.

febr. 1. Visszatér párizsi emigrációjából Iránba a siíták vezére, Khomeini ajatollah.

Bemutatják az Angi Vera című filmet (rendező: Gábor Pál, operatőr: Koltai Lajos).

febr. 12. Jean Renoir francia rendező, forgatókönyvíró halála.

febr. 15. Módosítják Magyarországon a devizaszabályokat. A rendelkezés célja a külföldiek hosszabb magyarországi tartózkodásának serkentése.

febr. 16. Rögtönítélő bíráskodással Iránban kivégeznek több tábornokot, köztük a titkosrendőrség, a Savak főnökét.

febr. 17. Az USA megkezdi állampolgárai evakuálását Iránból.

febr. 19. Nyolc ország részvételével nagyszabású balettművészeti seregszemle Magyarországon.

március Rendkívüli erősségű gázkitörés Zsanán, amit csak több hét elteltével lehet elfojtani.

Indul a História című történelmi periodika.

márc. 4–8. Moszkvában tárgyal Kádár János, a Kárpátalján élő magyarság problémái azonban alig kerülnek napirendre.

márc. 7. Minisztertanácsi határozat születik a lakásépítés és -gazdálkodás 1990-ig szóló tervéről: 1,2 millió lakás felépítését tűzi ki célul.

márc. 11. Székely István filmrendező és forgatókönyvíró halála.

márc. 17-19. Lázár György magyar miniszterelnök Kuvaitban légügyi, egészségügyi és tájékoztatásügyi egyezményt ír alá.

márc. 23. Hivatalos látogatásra Magyarországra érkezik Eanes portugál elnök.

márc. 26. Washingtonban Izrael és Egyiptom békeszerződést ír alá.

márc. 30. Felavatják a Borsodi Vegyikombinát PVC-III. gyárát.

Iránban népszavazáson többséget kap az iszlám köztársaság államforma.

ápr. 5–6. Rómában felavatják az újjáépített Pápai Magyar Intézetet.

Bemutatják az Októberi vasárnap című filmet (rendező: Kovács András).

ápr. 10. Párizsban emléktáblát állítanak Liszt Ferenc tiszteletére.

Várkonyi Zoltán rendező, színész halála.

ápr. 21. Rhodesiában először rendeznek parlamenti választásokat, amelyen a feketék is részt vehetnek. Az ország új alkotmánya a fehéreknek ezentúl 28 mandátumot biztosít.

ápr. 23–25. Magyar gazdasági napok Franciaországban.

ápr. 30. Irán megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat Egyiptommal, miután az békeszerződést kötött Izraellel.

máj. 3. Nagy-Britanniában a választásokon a Konzervatív Párt győz, Margaret Thatcher az első nő a brit miniszterelnöki székben.

máj. 10. Bibó István halála. A magyar sajtó egy – a Magyar Nemzetben megjelent – rövid közlemény kivételével nem ad hírt a Nagy Imre-kormány miniszterének elhunytáról. A május 21-i temetésen, az Óbudai temetőben – nagy létszámú rendőri jelenlét mellett – sok száz fős gyászoló gyülekezet előtt Illyés Gyula és Kenedi János mond gyászbeszédet. Halda Aliz lakásán megalakul a Bibó-emlékkönyv szerkesztőbizottsága – Bence György, Csoóri Sándor, Donáth Ferenc, Göncz Árpád, Halda Aliz, Kenedi János, Kis János, Réz Pál, Szűcs Jenő, Tornai József, Tordai Zádor. (Még 1978 őszén Kenedi János kezdeményezte, hogy Bibó 70. születésnapjára tisztelgő kötet jelenjen meg.)

máj. 16. Pajzs ’79 elnevezéssel a Varsói Szerződés csapatainak nagy hadgyakorlata Magyarországon.

máj. 18. Az erdélyi református egyházkerület igazgatótanácsa dönt a felvehető teológusok számáról.

máj. 30. Leonyid Brezsnyev vezetésével szovjet delegáció látogat Magyarországra. Tudományos és kulturális egyezményt ír alá magyar partnereivel.

jún. 7. Új gazdasági hetilap indul Heti Világgazdaság címmel.

Elkészülte után tíz évvel bemutatják Bacsó Péter A tanú című szatíráját, amely a Rákosi-korszakról szól.

jún. 12. Nagy Ferenc magyar politikus, volt miniszterelnök halála.

jún. 15. Jimmy Carter az USA elnöke és Leonyid Brezsnyev szovjet államfő Bécsben aláírja a SALT II. szerződést a hadászati fegyverek korlátozásáról.

Megállapodást írnak alá magyar tanszék felállításáról az amerikai Indiana Egyetemen. Az itt alapított magyar tanszék igazgatója Ránki György.

jún. 20. Megalakul a Skála-Coop Országos Szövetkezeti Beszerző és Értékesítő Közös Vállalat.

jún. 24. Örkény István Kossuth-díjas író halála.

júl. 1. Hatályba lép az új büntető törvénykönyv.

júl. 5–9. Magyarországon tárgyal Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára.

júl. 10. Kongresszusi munkaversenyt hirdet az MSZMP. Célja a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítása.

júl. 12. Minisztertanácsi határozat a cigány lakosság helyzetének javításával kapcsolatban, az elsődleges feladatok közé sorolja szakképzésük javítását.

júl. 16. Magyarországon kezd tárgyalásokat Ilie Verdet román miniszterelnök.

júl. 23. Az élelmiszerárak átlag 20 százalékkal, az árszínvonal éves szinten 9 százalékkal nő.

júl. 29. Herbert Marcuse filozófus halála.

aug. 8. Irakban kivégeznek 21 politikust a kormány elleni összeesküvés vádjával.

aug. 9. Véget ért Magyarországon az Európai Gyermektalálkozó, amelyen 34 országból 1200 küldött vett részt.

aug. 19. Távollétükben halálra ítélik Pol Potot és Jeng Szárit, Kambodzsa volt vezetőit, népirtás vádjával.

aug. 27. Lázár György miniszterelnök Csehszlovákiában kezd tárgyalásokat.

szept. 1. A KISZ és a SZOT után a Hazafias Népfront is csatlakozik a „kongresszusi munkaversenyhez”.

szept. 4. Helmut Schmidt az NSZK első kormányfője, aki Magyarországra látogat.

Öveges József Kossuth-díjas fizikus halála.

szept. 7. Felavatják Leninvárosban a Tiszai Hőerőművet.

szept. 11. Az MSZMP KB Politikai Bizottsága határozatot hoz a magyar egészségügyről.

szept. 16. Az NDK-ból két család maga barkácsolta légballonon menekül el.

szept. 21. A Közép-afrikai Császárságban megdöntik I. Bokassa császár uralmát. Utóda, David Dacko visszaállítja a köztársaságot.

szept. 29. II. János Pál pápa Írországba látogat.

október Bibó István Alapítvány létesül a Bostoni Magyar Intézetben.

Megjelenik Münchenben Illyés Gyula előszavával Janics Kálmán A hontalanság évei című könyve (a szlovákiai magyar kisebbség történetéről a második világháború után 1945-1948).

okt. 1. II. János Pál pápa az USA-ba látogat.

okt. 6-17. Lékai László esztergomi érsek vezetésével magyar egyházi delegáció tárgyal a Szovjetunióban.

okt. 14. Bonnban mintegy százezer ember tüntet az atomenergia ellen. Az eddigi legnagyobb demonstráció békésen zajlik le.

okt. 16. Az MSZMP közzétett adatai szerint a munkaképes korú nők 78 százaléka dolgozik, átlagbérük fizikai munka esetén 75, szellemi esetén 85 százaléka a férfiakénak.

okt. 18. Ruhollah Homeini Iránban leállítja a kivégzéseket. Februártól hivatalos adatok szerint 652 ember életét oltották ki.

okt. 24. Prágában elítélik a Charta ’77 vezetőit (Petr Uhl, Václav Benda, Jir˙i Dientsbier, Václav Havel, Ota Bednarova, Dana Nemcova). Rövidesen – több levélben – 250 magyar értelmiségi tiltakozik az ítéletek ellen. (A nyilatkozatot számos volt 1956-os elítélt is aláírja.)

okt. 26. Pak Csong-Hi Dél-Korea államelnöke merénylet áldozata lesz.

nov. 4. Teheránban iszlám szélsőségesek megrohamozzák és elfoglalják az USA követségét, és 70 túszt kerítenek a hatalmukba. Elengedésük fejében azt követelik, hogy adják ki a volt iráni sahot.

nov. 7. Meghal Germanus Gyula orientalista, arab nyelvészeti és kultúrtörténeti író.

nov. 8. A mozikban vetíteni kezdik a társadalmon kívül rekedtek életét felvillantó A kis Valentino című filmet (rendező: Jeles András).

nov. 9. Közép-európai Nemzetközi Bank alakul Budapesten.

nov. 13. Az USA egyházait tömörítő társadalmi szervezet Lékai László bíboros, esztergomi érseknek adományozza az ez évi Lelkiismeret Embere Díját.

nov. 20–22. Lázár György magyar miniszterelnök Franciaországban tárgyal a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok bővítéséről.

nov. 26. Venezuelában 500 milliárd barrelra becsült olajlelőhelyet fedeznek fel, és ettől megkétszereződnek az OPEC tartalékai.

dec. 5. Megalakul a Szegényeket Támogató Alap (Szeta) Havas Gábor, Lengyel Gabriella, Matolay Magdolna, Nagy András, Solt Ottilia és mások szervezésében. Felhívás a magyarországi szegények támogatására című röpiratukat 1980 márciusában bocsátják ki.

A szovjet hadsereg első alakulatai mintegy 20 000 katonával elhagyják az NDK-t.

dec. 6. Tánczos Gábor öngyilkosságot követ el. December 22-i temetésén Vásárhelyi Miklós és Győrffy Sándor történész beszélnek több száz gyászoló előtt. A sajtó nem emlékezik meg a Petőfi Kör vezetőjének haláláról.

dec. 10. Stockholmban kiosztják a Nobel-díjakat, a Béke-díjat Teréz anya kapja.

dec. 19. Kádár János Pakson megtekinti az épülő atomerőművet.

dec. 26. A szovjet csapatok bevonulnak Afganisztánba, megkezdődik a tízéves háború.

Az év folyamán megjelenik Esterházy Péter Termelési regény (kisssregény) című műve.

Összeállította: Beck Tibor és Germuska Pál, az 56-os Intézet munkatársai.














































































































































































Megjelent: Beszélő folyóirat, 11. szám, Évfolyam 3, Szám 10


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon