Skip to main content

Beszélő évek – 1979


Ha hinnék a ciklusokat felállító, szakaszoló szemléletben, azt kellene gondolnom, hogy az évtizedfordulók a magyar filmtörténet különösen értékes, kitüntetett időpillanatai. A páratlanul sokszínű, tobzódóan gazdag, remekműveket (Szerelem, Szindbád, Büntetőexpedíció) hozó 1969-70-71-es évek után apályos esztendők következtek. Néhány kiemelkedő és számtalan jó, fontos film ellenére a hatvanas évek aranykorának stiláris változatossága hosszú ideig csak vissza-visszasírt emlék maradt (politikus lendületéről és presztízséről nem is beszélve).


„A mai magyar drámák bemutatása színházaink szent kötelessége, mert csak akkor van magyar színház, ha van magyar drámairodalom is. Magyar drámát mindenáron játszani kell, még akkor is, ha az kevésbé sikerült, sőt, uram bocsá’, rossz.” Ez a kijelentés éppenséggel egy rossz új magyar dráma sikertelen vidéki bemutatóját követő szakmai ankéton hangzott el.


1. Piramis: Kóbor angyal – (1)

2. Omega: Ezüst eső – (6)

3. Omega: Nyári éjek asszonya – (3)

4. Piramis: Dal – (7)

5. P. Mobil: Honfoglalás – (9)

6. Dinamit: Igazság – (–)

7. Piramis: Túl nagyra nőttél – (2)

8. Hobo Blues Band: Othello blues – (10)

9. Korál: A kőfalak leomlanak – (12)

10. Neoton: Santa Maria – (–)

11. Omega: Gammapolis – (5)

12.























1979 végén egy országos reprezentatív minta tagjai arról mondtak véleményt, hogy különböző anyagi, szociális és morális értékek mentén hogyan ítélik meg Magyarország és a nyugat-európai országok helyzetét; melyek azok a dolgok, amelyekben Magyarország áll jobban, és melyek azok, amelyekben a nyugati országok megelőznek bennünket. A következő táblázat az erre a kérdésre adott válaszok megoszlását szemlélteti.

Tánczos Gábor (1928–1978)


1979-ben lendületet vett az 1968-as szélroham után bontakozni kezdő új értelmiségi ellenzékiség.

Magyarországon a csehszlovákiai vértelen forradalom hatására újabb értelmiségi pártellenzéki irányzat szakadt le a hatalomról, igaz nem a hatalmi centrumról, mint 1967 végén Csehszlovákiában, hanem csak az elméletalkotó értelmiségi elitről. Ezt az ellenzéket az 1976-os második lengyelországi munkásmegmozdulás (Radom, Ursius traktorgyár) megerősítette abban a meggyőződésében, hogy a Hruscsov bukása utáni megújulási törekvés nem pillanatnyi fellángolás volt.



A Heti Világgazdaság, a HVG első száma 1979. június 7-én jelent meg az újságosstandokon, mint a Magyar Kereskedelmi Kamara hetilapja. S noha közel húsz év távlatából sokan már úgy emlékeznek rá, mint előzmények nélküli, szinte a semmiből teremtett lapra, az alapító főszerkesztő kötelessége e helyütt is rögzíteni: ha nem jött volna létre még 1968-ban a Világgazdaság (VG) című napilap Gyulai István főszerkesztésével, akkor nincs HVG sem!


…te azt mondtad,

mindenben együvé tartozunk. És a végső harc létezik. Én azt mondtam, nem hiszem. Te azt mondtad, hogy a célok, az eszközök, a határvonalak világosak. Én azt mondtam, nem tudom. Azt mondtad, csak együtt, egy ügyért, egy irányban. Én azt mondtam, vannak külön feladataink…

…azt mondják,

ismét teli vannak felétek a koncentrációs táborok. Lelkiismeret-furdalásom van a köztünk maradt feszültségért, tisztázatlanságért. Pedig minden jól indult. Ültünk a havannai egyetem lépcsőjén. Egyforma farmernadrágban, egyszabású pamuttrikóban.







Nem hiszem, hogy vitás lenne: 1979 legnagyobb irodalmi eseménye Esterházy Péter új könyvének megjelenése volt.

„Állóban marad”


„Állóban marad” – ezt vezette rá a gondos szerkesztői kéz Aufklérizmus és terror című tanulmányom levonatának minden egyes lapjára az 1979-es októberi aláírási akció másnapján, mikor kezdetét vette a „bársonyos megtorlás”. Az írás épp megjelenés előtt állt az akkoriban Veress Miklós által főszerkesztett Mozgó Világban. Közlését addig halogatták, míg aztán végleg elhalasztható lett, immár merőben „külső okok” miatt. Végső soron énmiattam. Minek írtam alá? Magamnak csináltam a „bajt”.


január A Kossuth Könyvkiadó megjelenteti Borsányi György Kun Béla-életrajzát, amelyet a budapesti szovjet nagykövetség felszólítására betiltanak, mert a könyv foglalkozik a Kun Béla elleni koncepciós perrel is.

Kopácsi Sándor önéletrajza Tardos Tibor szerkesztésében megjelenik franciául.

jan. 1. Magyarország és Ausztria között megszűnik a vízumkényszer.

Az USA és Kína fölveszi a diplomáciai kapcsolatokat.

jan.








Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon