Skip to main content

Beszélő folyóirat, 3. szám, Évfolyam 3, Szám 3

Gömöri György: Glossza Szamosközyhöz

Mink András:

Mink András - Neményi László: A demokrata és patrióta „magot vet a jövőnek”

Szabad Györggyel beszélget Mink András és Neményi László

Tamás Gáspár Miklós: 1848, 1988, 1998

Fónagy Zoltán: Változó társadaom 1848–1849-ben

(I. rész)

Molnár György: Bakancs, csajka, hagyomány

1848 a magyar katonai tradíciók rendszerében

Mink András: „De mit tud erről maga a nép?”

: Szemelvények az 1848–49-es emlékkiállítás néprajzi tárgyainak fényképeiből

Halmai Gábor: Népszavazás és alkotmánybíráskodás – a politika és jog határán

Szabó Miklós: 1972

Beck Tibor - Germuska Pál: Kronológia – 1972

Tatár György: A cápa éve

Neményi László: Véres vasárnap

Kresalek Gábor: Március idusa és a FIN

Pető Iván: Ellenreform(áció)

: Ideológiai aknakeresők

Dokumentum

Nánay István: Az Orfeo-ügy

(Fodor Tamás és Malgot István visszaemlékezésével)

Koltai Tamás: A (színházi) fordulat éve

Néray Katalin: Chagall Budapesten

Nagy László: Az öldöklő angyal tövében

(Kresalek): Avantgarde ’72

Bán Zoltán András: Bevezetés a Psyché-analízisbe

Lalík Sándor: A szabadság kis körei

: Az 1972-ben bemutatott játékfilmek

Vásárhelyi Mária: Ezt mondtuk mi…

Bruszt László: Disputa a tudományosságról meg a publicisztikáról

Vásárhelyi Mária: Szakmai kritika vagy politikai ellenszenv?

: Térey János Termann hagyományai című könyvéről

beszélget Angyalosi Gergely, Bán Zoltán András, Németh Gábor és Radnóti Sándor

Eörsi István: Kultúra és politika

Galántai Zoltán: A majmok emberi jogai

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon