– Petőfi Sándor karszéke
– Petőfi padja
– Petőfi kulacsa
– Korabeli céhláda nemzetiszínűre festve „Éljen a haza és egyetértés és az összetartás” felirattal
– A keszthelyi kerékgyártó, nyerges, kovács céh nemzetiszínűre festett céhládája 1848-ból
– Faragott pálca Kossuth-fejjel
– Mézeskalácsforma Kossuth Lajos alakjával és Kossuth-címerrel. Rajta felirat: Kossuth-szobrok gyors előállításához!
– Dunántúli pásztorfaragás. Tükrös. Savanyú Jóska betyár felfogatását ábrázoló díszítmény
– Korabeli pásztorfaragás. Tükrös betyár ábrázolással
– Korabeli pásztorfaragás. Tükrös. A betyár vágyálma: a betyár tartóztatja le a pandúrt
– Tányér. „Éljen Kossuth Lajos”
– Pálinkásbutella. Felirata: „Talpra magyar / hí a haza itt az / idő most vagy / soha Rabok le- / gyünk vagy sza- / badok ez a kér- / dés válassza / tok”
– Pálinkásbutella „Éljen a haza 1848” felirattal
– Pálinkásbutella. Felirata: „Jó Istenem azt / add érni nekem / hogy szép hazám / szabad légyen / Hozd rá a szabad / ság napját Áld / meg a magyar / hazát”
– Pálinkásbutella. Az alsó rekesz felirata: „Éljen Kossuth / meg az haza / mind az ki az negy / vennyocatt / tartja az Isten / éltese”
Blogok
„Túl későn jöttünk”
Zolnay János blogja
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
E-kikötő
Forradalom Csepelen
Eörsi László
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
6 év 41 hét
9 év 14 hét
9 év 18 hét
9 év 18 hét
9 év 19 hét
9 év 19 hét
9 év 19 hét
9 év 22 hét
9 év 22 hét
9 év 22 hét