Skip to main content

Ezt mondtuk mi…

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


…A MUNKÁSOSZTÁLY VEZETŐ SZEREPÉRŐL

Egy 1972-ben reprezentatív mintán végzett felmérés adatai szerint a megkérdezettek 53 százaléka nem tudta megfogalmazni, hogy mit jelent a munkásosztály vezető szerepe. 38 százalék egyáltalán nem tudott válaszolni, 15 százalék pedig értelmezhetetlen választ adott. A válaszolni tudók 55 százaléka – a teljes felnőtt lakosság egynegyede – abban látta a munkásosztály vezető szerepét, hogy a munkások ténylegesen részt vesznek az ország vezetésében, 27 százalékuk abban, hogy a vezetők kikérik a munkások véleményét, a válaszolni tudók 14 százaléka pedig abban, hogy a munkások jobban élnek, mint korábban.

…A SZOMSZÉD ORSZÁGOKBAN, ÉS MAGYARORSZÁGON ÉLŐ KISEBBSÉGEK HELYZETÉRŐL

A nemzeti kisebbségek helyzete Magyarországon és a környező országokban



Milyen bánásmódban van részük <?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com:office:office" />

a magyarországi nemzetiségeknek

a szomszéd országokban élő magyaroknak

Ugyanolyan bánásmódban, mint az ország más polgárainak

74

30

Előnyösebb bánásmódban, mint az ország más polgárainak

13

0

Hátrányosabb bánásmódban, mint az ország más polgárainak

1

47

Egyéb válasz, nincs válasz stb.

12

23

Összesen

100

100


…A SZOMSZÉDAINKRÓL

Egyes népek rokonszenv-indexe


lengyelek +3,3

osztrákok +1,9

jugoszlávok +1,2

németek +0,8

szlovákok +0,1

csehek –0,9

románok –1,3

A különböző nemzetekhez tartozó emberek jellemzése


 

 

 

 

 

 

 

 

 

pozitív

 

németek

románok

csehek

szlovákok

jugoszlávok

osztrákok

lengyelek

barátságosak

8

4

5

7

12

18

26

megbízhatóak

14

4

5

8

12

11

25

segítőkészek

9

4

8

7

13

13

28

őszinték

5

3

4

7

12

11

38

szerények

4

8

5

12

10

7

35

békések

4

7

6

11

13

17

21

szorgalmasak

16

5

9

9

11

15

15

alaposak

41

2

8

2

6

17

4

okosak

28

5

7

2

10

18

9

műveltek

25

2

12

3

7

21

10

 

 

 

 

 

 

 

negatív

barátságtalanok

7

19

32

14

5

3

0

megbízhatatlanok

8

27

19

9

8

8

1

önzőek

23

14

19

8

6

9

1

kétszínűek

9

22

26

10

7

6

1

beképzeltek

28

8

24

7

6

10

1

erőszakosak

24

12

20

9

9

5

1

lusták

2

48

11

9

5

2

2

felületesek

5

21

14

9

14

9

7

buták

5

36

14

19

0

0

5

műveletlenek

0

45

10

19

6

0

0





























Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon