Skip to main content

Ezt mondtuk mi…

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


...arról, hogy ki nem lehet jó hazafi


Nem lehet jó hazafi... (%)<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com:office:office" />

fiatal munkás

idősebb munkás

egyetemista

értelmiségi

...aki disszidál, hogy jobban éljen

97

98

99

98

...aki nem képességének megfelelően dolgozik

77

83

74

87

...aki nem tudja a magyar himnuszt

82

84

72

75

...aki hosszabb külföldi tartózkodás után sem érez honvágyat

84

88

62

70

...aki igyekszik kibújni a katonai szolgálat alól

73

89

49

81

...aki nem feltétlen híve a szocializmusnak

71

82

60

78

...aki soha nem végez társadalmi munkát

65

77

67

75

...aki nem érdeklődik lakóhelyének problémái iránt

54

69

55

60

...aki nem politizál

34

48

59

77

...aki nem akar gyereket

44

61

32

56

...aki minden évben külföldre utazik, pedig még Magyarországot sem ismeri

53

48

28

39

...akit nem érdekel, hogy a magyar sportolók hány aranyérmet nyernek az olimpián

32

58

22

34

...aki, ha ugyanannyiba kerül egy magyar és egy külföldi áru, a külföldit veszi meg

30

46

26

33

...aki külföldivel köt házasságot

19

33

11

9

...aki mindig a legújabb külföldi divat szerint igyekszik öltözködni

11

26

10

14

...aki jobban szereti a külföldi tánczenét, mint a magyar nótát

8

22

3

5



...a szocialista országok közötti érdekkülönbségekről


A szocialista országok között... (%)

fiatal munkás

idősebb munkás

egyetemista

értelmiségi

nincsenek érdekkülönbségek

15

15

4

3

rövid távú érdekkülönbségek vannak

70

61

77

77

hosszú távú érdekkülönbségek vannak

10

9

18

16

nem tudja

5

15

1

4

Összesen

100

100

100

100



...Kína társadalmi berendezkedéséről


Kína... (%)

fiatal munkás

idősebb munkás

egyetemista

értelmiségi

szocialista ország

20

32

48

51

nem szocialista ország

59

45

35

36

besorolhatatlan

7

6

10

6

nem tudja, nem válaszol

14

17

7

7

Összesen

100

100

100

100












Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon