Skip to main content

Kronológia – 1975

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


1975. jan. 1. Magyarországon rendelet írja elő az alkoholisták kötelező intézeti gyógykezelését.

Az ENSZ meghirdeti a Nemzetközi Nőévet, amivel a nők egyenjogúsítását kívánja elősegíteni.

1975. jan. 1–11. Az izraeli hadsereg megtorló akciókat hajt végre palesztin táborokban arab merényletekre válaszul.

1975. jan. 2–22. Népszámlálás Magyarországon.

1975. jan. 3–4. Az Arab Liga kairói konferenciáján úgy határoznak, hogy minden Izraellel szomszédos arab állam támogatja a PFSZ-t.

1975. jan. 9. Moszkvában megtartja első ülését az orenburgi gázvezeték építésével foglalkozó bizottság.

1975. jan. 15. Ferihegyen lezuhan a Malév egy IL-18-as repülőgépe.

A gép 9 fős személyzete életét veszti.

1975. jan. 16. Lisszabonban megállapodást írnak alá Angola függetlenné válásáról.

1975. febr. 11. Nagy-Britanniában Margaret Thatchert választják a Konzervatív Párt elnökévé.

1975. febr. 13–17. Moszkvai napok Budapesten a főváros felszabadítása 30. évfordulójának alkalmából.

1975. febr. 13. Cipruson a törökök által megszállt zónában kikiáltják a török szövetségi állam megalakulását.

1975. febr. 18. Aláírják az első magyar-szovjet földgázegyezményt. Az olasz alkotmánybíróság az anya veszélyeztetettsége esetére engedélyezi az abortuszt.

1975. febr. 20. Budapesten felavatják a Taurus gumigyárat.

1975. febr. 25. Karlsruhéban a nyugatnémet alkotmánybíróság hatályon kívül helyezi az abortusznak a terhesség 12. hetén belüli végrehajtását engedélyező, 1974 áprilisában elfogadott törvényt.

1975. febr. 27. Öt nappal a berlini képviselő-választások előtt elrabolják a CDU helyi elnökét, Peter Lorenzet. Elrablói – a „Június 2. Mozgalom” – hat anarchista azonnali szabadon bocsátását követelik. A túszt végül március 5-én elengedik.

1975. febr. 28. Súlyos metrószerencsétlenség Londonban: egy szerelvény az alagút falának ütközik, és 40 ember veszti életét.

1975. márc. 3. Budapesten felavatják Károlyi Mihály szobrát, Varga Imre alkotását.

1975. márc. 4. OPEC-konferencia Algerben.

1975. márc. 8. Az iraki kormány amnesztiát hirdet a kurd függetlenségi mozgalom aktivistái és a menekült kurdok részére.

1975. márc. 16. Beregdarócnál összekötik a „Barátság” kőolajvezeték magyar és szovjet szakaszát.

1975. márc. 17–22. Az MSZMP XI. Kongresszusa. Meghirdetik a „fejlett szocialista társadalom felépítésének” programját. A KB első titkárává ismét Kádár Jánost választják. A politikai bizottságból kimaradnak: Fehér Lajos, Kállai Gyula és Nyers Rezső, újonnan bekerülnek: Lázár György, Maróthy László, Óvári Miklós és Sarlós István.

1975. márc. 21. Az NSZK-ban a freiburgi közigazgatási bíróság döntése nyomán felfüggesztik a wyhli atomerőmű építését.

1975. márc. 25. Szaúd-Arábiában saját unokaöccse gyilkolja meg Fejszál királyt. Utóda Háled trónörökös. A merénylőt június 18-án halálra ítélik, és nyilvánosan lefejezik.

1975. márc. 28. Az Elnöki Tanács közkegyelmet gyakorol a „felszabadulás” 30. évfordulója alkalmából.

1975. ápr. 1. A budai Várban Nemes Dezső, az MSZMP PB tagja megnyitja a Munkásmozgalmi Múzeumot.

1975. ápr. 4. Katonai díszszemle Budapesten a Dózsa György úti Felvonulási téren a „felszabadulás” 30. évfordulója alkalmából.

1975. ápr. 5. Tajvanon meghal Csan Kaj-sek, aki 1950-től volt a szigetország elnöke.

1975. ápr. 10–11. Az Országgyűlés tavaszi ülésszakán elfogadják a társadalombiztosítási törvényt, állampolgári joggá válik az ingyenes orvosi ellátás. Módosítják az alkotmányt: 5 évenként kell országgyűlési választásokat tartani.

1975. ápr. 15. Az NSZK-ban, Biblisben üzembe helyezik a világ legnagyobb atomerőművét.

1975. ápr. 24. Öt terrorista hatalmába keríti az NSZK stockholmi nagykövetségét. A túszok elengedéséért bebörtönzött társaik szabadlábra helyezését követelik. Két túszt kivégeznek, mivel az NSZK kormánya nem hajlandó tárgyalni velük, majd felrobbantják a követség felső emeletét. Végül az égő épületből való menekülés közben fogják el a terroristákat.

1975. ápr. 30. Az észak-vietnamiak teljes győzelmet aratnak: Dél-Vietnam ezután bejelenti a feltétel nélküli kapitulációt és Saigon feladását.

1975. máj. 2. Egy belga felségjelű Mirage vadászgép Alsó-Szászországban lakott területre zuhan, és 7 ember veszti életét.

1975. máj. 6. Bécsben meghal Mindszenty József bíboros. Május 15-én temetik el Mariazellben.

1975. máj. 7-9. Budapesten tárgyal Szaddám Huszein iraki elnök.

1975. máj. 12. A kommunista khmerek uralta Kambodzsa naszádjai foglyul ejtenek egy amerikai hajót. Válaszul az Egyesült Államok tengerészgyalogosokat vezényel Thaiföldre. 14-én amerikai harci gépek elsüllyesztenek 3 kambodzsai naszádot, és másnap kiszabadítják a hajót.

1975. máj. 15. Fock Jenő helyett Lázár Györgyöt nevezik ki a Minisztertanács elnökévé.

Engedélyezik Kopácsi Sándor emigrálását Kanadába.

1975. máj. 19. A japán Junko Tabei az első nő a világon, akinek sikerül megmásznia a Mount Everestet.

1975. máj. 21. Stuttgart-Stammheim egy speciálisan átalakított büntetés-végrehajtási intézetében megkezdődik a Baader-Meinhof terrorista csoport pere. Ítélet az ügyben csak 1977 októberében születik.

1975. máj. 25. A Nemzetközi Gyermeknap alkalmából Zánkán felavatják az Úttörővárost.

1975. jún. 4. Izrael befejezi csapatai részleges visszavonását a Sínai-félszigetről. Másnap – 8 éves szünet után – újra megnyitják a Szuezi-csatornát.

1975. jún. 5. Nagy-Britanniában népszavazást rendeznek az Európai Unióban való bennmaradásról: a résztvevők 67 százaléka a maradásra voksol.

1975. jún. 12. Indiában súlyos belpolitikai válság alakul ki: Indira Gandhit bűnösnek találja a legfelsőbb bíróság választási korrupcióban, és eltiltják a hivatalviseléstől. Tisztségét azonban megtartja, majd 26-án rendkívüli állapotot hirdet ki.

1975. jún. 15. Országgyűlési választások Magyarországon: 33 körzetben történik kettős jelölés. A választásra jogosultak 97,6 százaléka vesz részt a voksoláson, és 99,6 százalékuk a hivatalos jelöltekre szavaz.

1975. jún. 16. Az olaszországi választások a kommunisták előretörését hozzák.

1975. jún. 24–26. A KGST Budapesten tartja XXIX. ülésszakát: összehangolják az 1976–1980 közötti terveket.

1975. jún. 27. Czóbel Béla Múzeum nyílik Szentendrén.

Az NSZK és Brazília 12 milliárd márkás együttműködési szerződést kötnek az atomenergia békés hasznosítására: az NSZK-ból 8 komplett atomerőművet szállítanak Brazíliának.

1975. júl. 1. A strasbourgi Európa Tanács műemléki évvé nyilvánítja 1975-öt. – Ausztriában súlyos károkat okoz az árvíz.

1975. júl. 3. Az M7-es autópálya Székesfehérvár-Balatonvilágos szakaszának átadásával gyorsforgalmi összeköttetés létesül a főváros és a Balaton között.

1975. júl. 4. Budapesten összeül az új országgyűlés: miniszterelnökké újra Lázár Györgyöt választják meg.

Hamburgban életfogytiglani börtönbüntetésre ítélik Varsó egykori Gestapo-főnökét.

1975. júl. 6. A wimbledoni tenisztornák történetében először nyer színes bőrű a férfi egyesben: az amerikai Arthur Ashe.

1975. júl. 17. Az űrhajózás történetének első amerikai-szovjet közös vállalkozása: összekapcsolódik és 48 órán át együtt repül a Szojuz-19 és az Apollo űrhajó.

1975. júl. 23. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa meghosszabbítja a békefenntartó csapatok mandátumát a Sínai-félszigeten.

1975. júl. 29.-aug. 2. Kádár János vezetésével küldöttség utazik Helsinkibe az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet záró szakaszára. Augusztus 1-jén kerül sor a záróokmány aláírására: 35 európai és amerikai állam csatlakozik a chartához, amely a különböző rendszerű országok egymás mellett élését szabályozza.

1975. aug. 4. Magyarországon 20 százalékkal emelik az üzemanyagok és 20-50 százalékkal az építőanyagok árát.

1975. aug. 12. Budapesten megalakul a Nemzetközi Kodály Társaság.

1975. aug. 15. Puccs Bangladesben: meggyilkolják az addigi államfőt (Mudzsibur Rahmant) és családját, és ostromállapotot hirdetnek ki.

1975. aug. 18. Budapesten üzembe helyezik a Széchenyi-hegyi tv- és URH-adóállomást.

1975. szept. 3. Libanonban egyre inkább polgárháborús helyzet alakul ki, a különböző vallási és politikai csoportok közötti összecsapások átterjednek Tripolira majd Bejrútra is.

1975. szept. 5. Sacramentóban egy 26 éves nő merényletet kísérel meg Gerald Ford amerikai elnök ellen. 22-én San Franciscóban újabb sikertelen kísérlet történik: egy 45 éves nő lő rá az elnökre. Utóbb mindkettőjüket életfogytiglani börtönre ítélik.

1975. szept. 7. Súlyos földrengés Törökországban, amely 3 ezer halálos áldozatot követel.

1975. szept. 8. A kalocsai érsek vezetésével magyar zarándokok utaznak Rómába.

Felavatják a kiskörei vízi erőművet.

1975. szept. 23. A Parlamentben ünnepséget rendeznek a békepapi mozgalom megalakulásának 25. évfordulóján.

1975. szept. 27. Spanyolországban – a nemzetközi tiltakozás ellenére – kivégzik az ETA 5 halálra ítélt terroristáját, akiket rendőrök és kormánytisztviselők megölésében találtak bűnösnek.

1975. szept. 29. A PFSZ képviseleti irodát nyit Budapesten.

Kecskeméten felavatják a Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézetet.

1975. szept. 30. Bejrút közelében lelövik a Malév utasszállító gépét: 60 ember veszti életét.

1975. okt. 1. Muhammad Ali tizenharmadszor is megszerzi a profi ökölvívó világbajnoki címet.

1975. okt. 3. Pakson leteszik az atomerőmű alapkövét.

Az Egyesült Államok megszünteti a Törökország elleni fegyverembargót.

1975. okt. 5. Ausztriában a szocialisták nyerik a választásokat.

1975. okt. 12. Új helyen nyílik meg a Nemzeti Galéria: a felújított Budavári Palotában.

1975. okt. 22. Bécsben terroristák agyonlövik a török nagykövetet. Két nap múlva a párizsi nagykövetet gyilkolják meg.

1975. okt. 30. Spanyolországban Juan Carlos herceg veszi át az ország irányítását a beteg Franco diktátor helyett.

1975. nov. 1. Pier Paolo Pasolini olasz költőt, írót, filmrendezőt brutálisan meggyilkolják.

1975. nov. 3. A német szövetségi kancellár Iránba látogat.

1975. nov. 4-13. Magyarországon szovjet kulturális napokat tartanak.

1975. nov. 10-12. Az amerikai–magyar gazdasági tanács első ülése Budapesten.

1975. nov. 11–14. Lázár György, a minisztertanács elnökének látogatása Olaszországban. 13-án a pápa magánkihallgatáson fogadja: 1945 óta ő az első magyar miniszterelnök a Vatikánban.

1975. nov. 11. Függetlenné válik Portugália korábbi gyarmata, Angola.

Az ENSZ közgyűlése határozatban ítéli el a cionizmust, mint a rasszizmus egyik fajtáját.

1975. nov. 20. Meghal Francisco Franco spanyol diktátor, aki 1939 óta irányította Spanyolországot.

22-én a Bourbon-házból származó Juan Carlost királlyá kiáltják ki és megkoronázzák.

1975. nov. 30. Az Országos Anyag- és Árhivatal bejelenti, hogy december 1-jétől, illetve 1976. januártól és júliustól különböző termékek fogyasztói ára 30-50%-kal emelkedik.

1975. dec. 1. G. Ford amerikai elnök kínai körútra indul.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa meghosszabbítja a békefenntartók mandátumát a Golán-fennsíkon.

1975. dec. 8.-13. A SZOT XXIII. Kongresszusa Gáspár Sándort választja főtitkárrá.

1975. dec. 10. A Nobel-békedíjat Andrej Szaharov szovjet atomfizikusnak adományozzák. A szovjet vezetés a „szovjetellenesség jutalmának” titulálja a kitüntetést.

1975. dec. 13. Győrben, az Ady Endre lakótelepen átadják a 15 éves lakásépítési program keretében készült egymilliomodik lakást.

1975. dec. 15. Alapításának 25. évfordulóját ünnepli az egyik legjelentősebb magyar emigráns folyóirat, az Új Látóhatár.

1975. dec. 21. A OPEC bécsi központjában 70 túszt ejtenek arab terroristák. Hármat közülük megölnek, majd repülőn Algérián át Líbiába mennek, ahol több túszt elengednek. Végül 23-án Algériában megadják magukat.






























































































































































































Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon