Skip to main content

IM-Slágertükör

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


1. Németh G.–Szenes: Nehéz a boldogságtól búcsút venni – Apostol

2. Gábor S.–Szenes: Találkozás egy régi szerelemmel – Kovács Kati

3. Latxin–Demjén: Soha, soha nem múlhat el – Bergendy

4. Novai–Miklós: Lopom a napot – Generál

5. Malek–S. Nagy: Egyre hull az őszi zápor – Sztevanovity Zorán

6. Bródy: Rég elmúltam 60 éves – Koncz Zsuzsa

7. Koncz T.–Szenes: Nincs ablak az emberen – Katona Klári

8. Gábor S.–Huszár: Más aki vonz – Zalatnay Sarolta

9. Tardos–Huszár: Ég és föld között – M 7

10. Illés–Tolcsvay: A tündér – Illés

11. Gallai–S. Nagy: Ne bántsd a madarakat – Piramis

12. Novai–Zalatnay: Hadd legyek újra gyerek – Zalatnay Sarolta

13. Papp–Huszár: Ki mondja meg – Gemini

14. Szörényi–Bródy: Gyerekjátékok – Koncz Zsuzsa

15. Schöck–S. Nagy: Mondd azt! – Szűcs Judit

16. Tolcsvay B.–Czipó: Nem kérdem én – Tolcsvay

17. Molnár–Kóbor–Sülyi: Az égben lebegők csarnoka – Omega

18. Tolcsvay L.–Bródy: Az első villamos – Fonográf

19. Illés–Görgei: Városi csoda – Illés

20. Novai–Miklós: Néked szól a dal – Generál

(Ifjúsági Magazin, 1975. június)












































Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon