Skip to main content

Kronológia – 1973

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


1973. jan. 1. Bevezetik a postai irányítószámok használatát. Megkezdi működését a Nagy-Britanniával, Írországgal és Dániával kibővített Európai Gazdasági Közösség.

1973. jan. 5. Magyarország 5 millió forint gyorssegélyt nyújt a Vietnami Demokratikus Köztársaságnak.

1973. jan. 8. Átlag 28%-kal emelkednek a tej- és tejtermékárak.

1973. jan. 10. Létrejön a Hortobágyi Nemzeti Park, az első nemzeti park Magyarországon.

1973. jan. 15. Az USA beszünteti a katonai akciókat Észak-Vietnam ellen.

1973. jan. 27. Párizsban aláírják a vietnami fegyverszüneti egyezményt. A Dél-Vietnamból való kivonulással az USA elismeri, nem képes minden katonai konfliktusból győztesen kikerülni.

1973. febr. 26.–márc. 14. Magyar gazdasági küldöttség tárgyal Kanadában és az USA-ban. Több mint két évtizede nem járt ilyen magas rangú küldöttség ezekben az országokban.

1973. febr. 21. Izraeli vadászgépek lelőnek egy eltévedt líbiai utasszállító repülőgépet a megszállt területek fölött. Az akció a világméretű felháborodás ellenére sem vált ki komolyabb arab válaszlépéseket.

1973. márc. 8. Az Észak-Írországban megtartott népszavazás eredménye: a lakosság 98%-a továbbra is Nagy-Britanniához kíván tartozni.

1973. márc. 15. A hivatalos ünnepségeken kívül középiskolás diákok és egyetemi hallgatók tüntetnek Budapesten, a Váci utcában és környékén. 41 tüntetőt elő állítanak.

1973. márc. 29. Az utolsó amerikai katona is elhagyja Vietnamot.

1973. ápr. 1. Létrehozzák az Országos Testnevelési és Sporthivatalt.

1973. ápr. 5.–21. Péter János külügyminiszter Japánban és Mongóliában tárgyal. Magyar–mongol kulturális egyezményt írnak alá.

1973. ápr. 6. Dél-Dakotában sziú indiánok tiltakoznak a rezervátumokban uralkodó állapotok ellen.

1973. ápr. 12. Franciaország felveszi a kapcsolatot Észak-Vietnammal.

1973. ápr. 23. A vörös khmerek ostromgyűrűbe zárják Kambodzsa fővárosát, Phnompent.

A hónap folyamán az USA-ban kipattan a Watergate-botrány.

1973. máj. 1. Bemutatják a János vitéz című rajzfilmet, amely az első egész estét betöltő rajzfilm Magyarországon.

1973. máj. 4. Esztergomban megnyílik az állami és egyházi költségen felújított Keresztény Múzeum.

1973. máj. 8. Több hónapos előkészítés után meg születik az MSZMP PB „Néhány társadalomkutató antimarxista nézeteiről” című határozata. A „filozófusper” során kizárják a pártból, illetve elbocsátják állásából Bence Györgyöt, Hegedüs Andrást, Heller Ágnest, Kis Jánost, Márkus Györgyöt, Márkus Máriát, Vajda Mihályt.

1973. máj. 13. A nemzetiségekre kedvezőtlen oktatásügyi rendelet jelenik meg Romániában.

1973. máj. 15. A pénzügyminiszter rendeletileg csökkenti a reprezentációra fordítható kereteket.

1973. máj. 16. Kiskörén felavatják a Tisza II. vízlépcsőt.

1973. máj. 18. Leonyid Brezsnyev ötnapos látogatásra az NSZK-ba érkezik.

1973. máj. 22. A Biztonsági Tanács határozatot hoz a Rhodesia elleni gazdasági embargóról.

1973. máj. 25. Visontán felavatják a Gagarin Hőerőművet és a Thorez külfejtéses bányát.

1973. jún. 1. Görögországban kikiáltják a köztársaságot.

1973. jún. 7. Willy Brandt az első szövetségi kancellár, aki Izraelbe látogat.

1973. jún. 10. Miskolcon megrendezik a hazai beatmozgalom utolsó nagy popfesztiválját, amit a sajtó csak „kis magyar Woodstockként” emleget.

Átadják a Déli pályaudvart.

1973. jún. 18. Leonyid Brezsnyev az USA-ba látogat.

1973. jún. 30. Magyarország csatlakozik az Általános Kereskedelmi és Vámegyezményhez, a GATT-hoz.

Afrikában a legteljesebb napfogyatkozás figyelhető meg Krisztus születése óta.

1973. júl. 18-31. Magyarországon tárgyal Kurt Waldheim ENSZ főtitkár.

1973. júl. 28. Kelet-Berlinben megnyitják a Világifjúsági találkozót.

1973. júl. 30. Magyarország a GATT teljes jogú tagja lesz.

1973. aug. 9-11. Fock Jenő miniszterelnök Varsóban tárgyal.

1973. aug. 15. A kambodzsai bombázások leállításával véget ér az USA 12 éve tartó indokínai beavatkozása.

1973. aug. 22. Henry Kissinger lesz az USA külügyminisztere.

1973. aug. 29. Halálos áldozatokat szed a kolera Nápolyban. A fertőzés kagylók fogyasztása útján terjed.

1973. szept. 21. Nagycenken felavatják a Széchenyi István-emlékmúzeumot.

1973. október Bibó István Tanya és urbanizmus című munkáját közli a Valóság című folyóirat. Ez az első eset, hogy a Nagy Imre-kormány államminiszterének írása megjelenhet Magyarországon.

1973. okt. 15–16. A Haraszti-per. Az újbaloldali Haraszti Miklóst 1973 májusában letartóztatták, majd 14 napos éhségsztrájkja után szabadon engedték. A Darabbér című – kiadásra nem került – könyv megírásáért, illetve a kézirat terjesztéséért perbe fogják. 1974. január 11-én államrend elleni izgatásért 8 hónap felfüggesztett fegyházra ítélik. (A könyv 1975-ben Nyugat-Berlinben jelenik meg elsőként; magyarul 1979-ben a párizsi Magyar Füzetek kiadásában lát napvilágot.)

1973. okt. 26. Megkezdi a termelést az Ajkai Timföldgyár.

1973. nov. 9. Budapesten megnyílik a Szovjet Tudomány és Kultúra Háza.

1973. dec. 8. VI. Pál pápa levélben szólítja fel Mindszenty József bíborost az esztergomi érseki címről való lemondásra, amit Mindszenty elutasít. December 18-án a pápa egyházjogilag megüresedettnek nyilvánítja az esztergomi érseki széket. 1974. február 2-án Lékai László címzetes püspököt esztergomi apostoli kormányzóvá nevezi ki a Szentszék (1976. február 10-én nevezik ki esztergomi érsekké).

1973. dec. 21. Magyarország felveszi a diplomáciai kapcsolatot az NSZK-val.






























































































Megjelent: Beszélő folyóirat, 4. szám, Évfolyam 3, Szám 4


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon