Skip to main content

Beszélő évek – 1973


…ARRÓL, HOGY MIK A KISPOLGÁRI MAGATARTÁS FŐBB JELLEMZŐI (N = 573 FŐ)

Említések aránya százalékban

Mindenben azt nézi, hogy lehet-e belőle valamilyen anyagi haszna 25

Kivonja magát a közéletből, csak a saját problémáival törődik 23

Mindig úgy beszél, ahogyan elvárják tőle 10

Mindennél fontosabbnak tartja otthoni kényeimét 6

Többnek akarja mutatni magát, mint amennyit ér 8

Aszerint ítéli meg az embereket, hogy milyen pozícióban vannak, hol állnak a ranglétrán 6

Saját nemzetét különbnek tartja más nemzetek

















Valamikor a hetvenes évek végén kölcsönadtam egy barátnőmnek Tandori Dezső Egy talált tárgy megtisztítása című könyvét. Nagy kincs volt a kötet akkoriban, antikváriumban is megszerezhetetlen darab. Féltettem hát erősen, pár hét múlva vissza is kértem, de a kötetnek lába kelt, ahogy, egészen más összefüggésben, Várady Szabolcs mondta volt. Eltelt még darab idő, és a barátnőméknél nagytakarítást rendeztek.


Petőfi-év volt – a költő születésének 150. évfordulóját ki-ki a maga módján ünnepelte: hivatalos rendezvényeken vagy csendben, magányosan.

A színházi életben is kitüntetett figyelmet fordítottak Petőfire mint drámaíróra, netán drámahősre, avagy csupán névadóra.



– Halotta-e már azt a nevet, hogy Petőfi Sándor?

– Költő volt.

– Hol született?

– Kiskőrösön van a szülőháza neki, a másik szülőházát nem tudom. Valahogy ilyen költözési, hogy is mondjam költözésbe voltak a szülei, ezáltal két szülőfalut neveztek talán.

– Maga szerint azonkívül, hogy népköltő volt, milyen költő volt ez a Petőfi? Jó?

– Jó.

– Maga szerette?

– Igen. Abban az időben még iskolába jártam.

– Maga szerint miért ilyen híres ez a Petőfi Sándor?
















1973 filmjei


Farmernadrágos fiatalok nemzeti zászlókat lobogtatva, forradalmi jelszavakat skandálva rohannak az utcákon. Kardos Ferenc a Petőfi ’73-ban megpróbálta életre kelteni a múltat. Arra volt kíváncsi, mit tud kezdeni a hetvenes évek elejének magyar ifjúsága az 1848-as eszmékkel. A gimnazisták passiójátékként adják elő a költő életét, a történetet modernista gesztussal tagoló riportbetétekben pedig maguk is értelmezik a jeleneteket, levonják a tanulságokat, összevetik a két kort, és önkritikus megállapításokat tesznek saját, rendszabályokba kényszerített, tunya generációjukról.


Hogy rögtön tudjuk, hol vagyunk: a vécéken nincs ajtó. Először elképedünk, utána már csak furcsa, harmadnapra pedig megszokja az ember. Ez a megszokás már-már maga az ott honosság. A vécén is együtt, ott is testmeleg kollektivitás.

„A W. C.-témához: bejárkált »menet közben« a takarítónő, hogy kivigye a drótból font szemétkosarakat. Ugyanis abba kellett dobni a papírt. A zuhany se volt kutya! Hetente kétszer szünnap! Emlékszel, hogy valakik a magyar lányok közül vettek egy slagot, és azzal zuhanyoztak a mosdóban?



Vinnélek, vinnélek
Csak tudnám, merre vinnélek

Tán hetedikes lehettem, már nagyon nagyfiú, amikor a Flipper őrs vezetője rendkívüli őrsgyűlést hívott össze tanítás utánra délután. Egyetlen napirendi pont volt: vajon miként lehetne jegyet szerezni a Popfesztiválra az évi, rendes, kötelező színházlátogatást abszolválandó. Valami megoldás bizonyára született, engem azonban egy sunyi megfázás megfosztott a közös élménytől.




1973 lidércnyomásos esztendeje 1972 novemberében kezdődött. A jól informáltak körében az MSZMP KB november 14-15-i üléséről szóló hírek – a reform visszavétele, az ideológiai szigor meghirdetése – kiegészültek egy antiszemita kampány kezdetének rémhírével, mely a keményvonalas munkásellenzék és a nemzeti kommunizmus szent szövetségét – amely már akkor sem tűnt teljesen lehetetlennek – pecsételte volna meg, mindenekelőtt Aczél-ellenes éllel. Az 1973.


1973. jan. 1. Bevezetik a postai irányítószámok használatát. Megkezdi működését a Nagy-Britanniával, Írországgal és Dániával kibővített Európai Gazdasági Közösség.

1973. jan. 5. Magyarország 5 millió forint gyorssegélyt nyújt a Vietnami Demokratikus Köztársaságnak.

1973. jan. 8. Átlag 28%-kal emelkednek a tej- és tejtermékárak.

1973. jan. 10. Létrejön a Hortobágyi Nemzeti Park, az első nemzeti park Magyarországon.

1973. jan. 15. Az USA beszünteti a katonai akciókat Észak-Vietnam ellen.

1973. jan.










(És ami azóta van)


Tagadhatatlan tény, hogy az 1989 utáni átalakulásban nem került sor igazságtételre. Az 1947–63 között elkövetett bűnök miatt a diktatúra egyetlen tisztségviselőjét sem vonták felelősségre. Ez baj. A jobboldal ezt ki is használja, és miközben bután üvöltözik a kormányzat „liberálbolsevizmusa” ellen, arra joggal mutat rá, hogy itt a bűnök – szemben a nácizmus és a nyilasság bűneivel – büntetlenek maradtak.

De jogos hiányérzetünk és erkölcsi aggályaink mellett próbáljuk elképzelni: mi lenne, ha Biszku Bélának hívnák a magyar hadsereg főparancsnokát!


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon