Skip to main content

Beszélő folyóirat, 4. szám, Évfolyam 3, Szám 4

Varró Dániel: Szomorú ballada az illanékony ifjúságról

(Vers Kondor Péter 20. születésnapja alkalmából Varró Danitól szeretettel)

Révész Sándor:

Mihancsik Zsófia: Szerep és zavar

Kovács Andrással beszélget Mihancsik Zsófia

Molnár Péter: Telefonüzenet kis kockás papíron

Bevezetés a médiatörvény születésének történetébe

Vito Tanzi: Közjószágok és tévhitek

Az állam változó gazdasági szerepe történelmi megközelítésben

Rév István: Arkheion

: 1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról

Ludassy Mária: 1973

Beck Tibor - Germuska Pál: Kronológia – 1973

Szalai Pál: Chile – 1973

(És ami azóta van)

Kresalek Gábor: Boglár ’73

Révész Sándor: Kidobtak minket, mint a szart…

Kabelács Pállal beszélget Révész Sándor

Horváth Ágnes: Leningrád – 1973

Dessewffy Tibor: …amit (nem) lehet…

: IM – Slágertükör

Bán Zoltán András: Tandori megtisztít

Nánay István: Petőfi-rock

: „Keressük Petőfit”

Varga Balázs: Szabadság? Szerelem?

1973 filmjei

: Az 1973-ban bemutatott magyar filmek

Vásárhelyi Mária: Ezt mondtuk mi…

Szilágyi János György: Egy halálhír

: Levelek Kerényi Károly archívumából

Natale Spineto: Forráskutatás és „emberkutatás”

Kerényi Károly és az olaszországi vallástörténeti kutatások

: Lányi András: Egy fellebbezés elutasítása című könyvéről

beszélget Angyalosi Gergely, Bán Zoltán András, Németh Gábor és Radnóti Sándor

Galántai Zoltán: Darwin, Galilei, Däniken

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon