Skip to main content

Beszélő évek – 1973

Vásárhelyi Mária: Ezt mondtuk mi…


…ARRÓL, HOGY MIK A KISPOLGÁRI MAGATARTÁS FŐBB JELLEMZŐI (N = 573 FŐ)

Említések aránya százalékban

Mindenben azt nézi, hogy lehet-e belőle valamilyen anyagi haszna 25

Kivonja magát a közéletből, csak a saját problémáival törődik 23

Mindig úgy beszél, ahogyan elvárják tőle 10

Mindennél fontosabbnak tartja otthoni kényeimét 6

Többnek akarja mutatni magát, mint amennyit ér 8

Aszerint ítéli meg az embereket, hogy milyen pozícióban vannak, hol állnak a ranglétrán 6

Saját nemzetét különbnek tartja más nemzetek
















Az 1973-ban bemutatott magyar filmek


Álljon meg a menet (Gyarmathy Lívia)

Ártatlan gyilkosok (Várkonyi Zoltán)

Bob herceg (Keleti Márton)

Csínom Palkó (Keleti Márton, Mészáros Gyula)

Egy srác fehér lovon (Palásthy György)

Fotográfia (Zolnay Pál)

Harmadik nekifutás (Bacsó Péter)

János vitéz (Jankovics Marcell)

Kakuk Marci (Révész György)

Kincskereső kisködmön (Szemes Mihály)

Lányarcok tükörben (Bán Róbert)

Lila ákác (Székely István)

A
























Varga Balázs: Szabadság? Szerelem?

1973 filmjei


Farmernadrágos fiatalok nemzeti zászlókat lobogtatva, forradalmi jelszavakat skandálva rohannak az utcákon. Kardos Ferenc a Petőfi ’73-ban megpróbálta életre kelteni a múltat. Arra volt kíváncsi, mit tud kezdeni a hetvenes évek elejének magyar ifjúsága az 1848-as eszmékkel. A gimnazisták passiójátékként adják elő a költő életét, a történetet modernista gesztussal tagoló riportbetétekben pedig maguk is értelmezik a jeleneteket, levonják a tanulságokat, összevetik a két kort, és önkritikus megállapításokat tesznek saját, rendszabályokba kényszerített, tunya generációjukról.

„Keressük Petőfit”


– Halotta-e már azt a nevet, hogy Petőfi Sándor?

– Költő volt.

– Hol született?

– Kiskőrösön van a szülőháza neki, a másik szülőházát nem tudom. Valahogy ilyen költözési, hogy is mondjam költözésbe voltak a szülei, ezáltal két szülőfalut neveztek talán.

– Maga szerint azonkívül, hogy népköltő volt, milyen költő volt ez a Petőfi? Jó?

– Jó.

– Maga szerette?

– Igen. Abban az időben még iskolába jártam.

– Maga szerint miért ilyen híres ez a Petőfi Sándor?
















Nánay István: Petőfi-rock


Petőfi-év volt – a költő születésének 150. évfordulóját ki-ki a maga módján ünnepelte: hivatalos rendezvényeken vagy csendben, magányosan.

A színházi életben is kitüntetett figyelmet fordítottak Petőfire mint drámaíróra, netán drámahősre, avagy csupán névadóra.


Bán Zoltán András: Tandori megtisztít


Valamikor a hetvenes évek végén kölcsönadtam egy barátnőmnek Tandori Dezső Egy talált tárgy megtisztítása című könyvét. Nagy kincs volt a kötet akkoriban, antikváriumban is megszerezhetetlen darab. Féltettem hát erősen, pár hét múlva vissza is kértem, de a kötetnek lába kelt, ahogy, egészen más összefüggésben, Várady Szabolcs mondta volt. Eltelt még darab idő, és a barátnőméknél nagytakarítást rendeztek.

IM – Slágertükör


Magyar slágerlista
Ifjúsági Magazin, 1973. június

1. Presser–Adamis: Ringasd el magad (Locomotiv GtT)

2. Novai–Várkonyi: Lehajtott fejjel (Generál együttes)

3. Hajdú–Demjén: Rés a tetőn (Bergendy együttes)

4. Benkő–Debreceni: Varázslatos fehér kő (Omega együttes)

5. Presser–Adamis: Vinnélek, vinnélek (Locomotiv GT)

6. Szörényi L.–Bródy: Nehéz várni (Illés együttes)

7. Presser–Adamis: Szeress nagyon (Locomotiv GT)

8. Szörényi L.–Bródy: Egy év elmúlt (Koncz Zsuzsa)

9.



















Dessewffy Tibor: …amit (nem) lehet…


Vinnélek, vinnélek
Csak tudnám, merre vinnélek

Tán hetedikes lehettem, már nagyon nagyfiú, amikor a Flipper őrs vezetője rendkívüli őrsgyűlést hívott össze tanítás utánra délután. Egyetlen napirendi pont volt: vajon miként lehetne jegyet szerezni a Popfesztiválra az évi, rendes, kötelező színházlátogatást abszolválandó. Valami megoldás bizonyára született, engem azonban egy sunyi megfázás megfosztott a közös élménytől.



Horváth Ágnes: Leningrád – 1973


Hogy rögtön tudjuk, hol vagyunk: a vécéken nincs ajtó. Először elképedünk, utána már csak furcsa, harmadnapra pedig megszokja az ember. Ez a megszokás már-már maga az ott honosság. A vécén is együtt, ott is testmeleg kollektivitás.

„A W. C.-témához: bejárkált »menet közben« a takarítónő, hogy kivigye a drótból font szemétkosarakat. Ugyanis abba kellett dobni a papírt. A zuhany se volt kutya! Hetente kétszer szünnap! Emlékszel, hogy valakik a magyar lányok közül vettek egy slagot, és azzal zuhanyoztak a mosdóban?


Révész Sándor: Kidobtak minket, mint a szart…

Kabelács Pállal beszélget Révész Sándor


Utolsónak maradtál a Kozma utcában az ’56-osok közül?

Fenét utolsónak, véleményem szerint rengetegen bent voltak még, amikor szabadultam. Ismerőseim is. Én végig ’56-osokkal voltam. Egy ’56-os fiúval, a Neumann Miskával jöttünk ki, aki a tatabányai balhéban volt benne, és egyszerre engedtek ki minket. Neki akkor negyedeltek, én már azon túl voltam.

Ha jól számolom, valamikor 72-ben jöhettél volna ki negyeddel, de nem jöttél. Neked miért nem engedték el a negyedet?

Hát a drága jó nevelő elvtárs, a Kovács úr miatt.






Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon