Skip to main content

Kronológia – 1957

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


1957. január J.-P. Sartre kiadja a párizsi Les Temps Modernes-nek a magyar forradalommal foglalkozó különszámát, amelybe ő maga Sztálin fantomja címen ír tanulmányt.

1957. jan. 1–4. Szovjet, bolgár, csehszlovák, román és magyar kormány- és pártvezetők tanácskozása Budapesten.

1957. jan. 4. A Népszabadság közli tizenöt romániai magyar író újévi levelét a magyar írókhoz. Az ellenállás feladására szólítják fel őket. Január 13-án a többséggel szemben álló harminchat írószövetségi tag (köztük Bölöni György, Goda Gábor, Király István, Várnai Zseni, Waldapfel Imre és József) válaszlevelében hitet tesz a Kádárkormány mellett.

1957. jan. 5. Megjelenik a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány programnyilatkozata.

1957. jan. 5–7. A Magyar Forradalmi Tanács alakuló közgyűlése Strasbourgban, Király Béla elnöklete alatt.

1957. jan. 6. A kommunista testvérpártok vezetőinek budapesti tanácskozásáról kiadott nyilatkozat az októberi felkelést egyértelműen ellenforradalomnak, Nagy Imrét pedig árulónak nevezi.

1957. jan. 11. Sztrájk és tüntetés a Csepel Vas- és Fémművekben a vállalati munkástanácsok kényszerű önfeloszlatása, bérkövetelések és a kirendelt kormánybiztos személye miatt. Fegyveres karhatalmi beavatkozás, halálos és sebesült áldozatokkal.

1957. jan. 12. Törvényerejű rendelet a gyorsított büntetőeljárás politikai jellegű bűncselekményekre való kiterjesztéséről.

1957. jan. 16–17. Csou En-laj miniszterelnök budapesti látogatása.

1957. jan. 18. Rendőrségi vizsgálat után az ügyészségnek adják át Kőműves László egyetemi tanársegédet, Gyurkó Lászlót és társaikat, mert november elején röpcédulákat készítettek és terjesztettek.

1957. jan. 18. Kiutasítják James N. Cowley ezredes angol katonai attasét a fölkeléssel kapcsolatos tevékenysége miatt. Felfüggesztik a Magyar írók Szövetségének működését.

1957. jan. 19. Letartóztatják Háy Gyula, Lengyel Balázs, Tardos Tibor és Zelk Zoltán írókat, valamint No-vobáczky Sándor és Lőcsei Pál újságírókat. Kivégzik Dudás Józsefet és Szabó Jánost.

1957. jan. 27. Kende István Kéthly Anna pálfordulásai című cikke a Népszabadságban. Visszaemlékezésekként idézi Kéthlynek az ÁVH-n kicsikart vallomásait, és ezzel próbálja bizonyítani a szociáldemokrácia osztályárulását.

1957. jan. 29. Az MSZMP KB ülésén Kállai Gyula beszámol a Romániába hurcoltakkal folytatott tárgyalásairól. Felveti Nagy Imréék bírósági felelősségre vonását.

1957. febr. 1. Ripp Géza Újsütetű revizionisták című cikke a Népszabadságban koncentrált ideológiai támadást indít a revizionizmus és nemzeti kommunizmus ellen.

1987. febr. 2. Kádár János salgótarjáni beszédében Nagy Imrét az ellenforradalmi felkelés szításával vádolja, s árulónak nevezi.

1957. febr. 3. A Belügyminisztérium közli, hogy szervei „ellenforradalmi szervezkedés” gyanúja miatt több budapesti egyetem kollégiumában házkutatást tartottak, és ennek során géppisztolyokat, pisztolyokat, lőszereket, „ellenforradalmi röpiratokat, sajtótermékeket és jegyzőkönyveket, valamint fosztogatásból eredő értékeket találtak”.

1957. febr. 10. Marosán György egész oldalas cikke a Népszabadságban. Az MSZMP KB a revizionizmust nevezi meg fő veszélyként.

1957. febr. 15. Kiss Károly bírósági tárgyalást követel Nagy Imréék ellen.

1957. febr. 19. Törvényerejű rendelet a munkásőrség megszervezéséről.

1957. febr. 20. Molnár Erik Nemzeti demokratikus felkelés vagy burzsoá ellenforradalom című, szűk körben terjesztett írása határozottan fellép a rákosista restaurációs törekvések ellen, és a hivatalos pártállásponthoz képest pozitívabban értékeli Nagy Imre szerepét.

1957. febr. 23. Münnich Ferenc kijelenti, hogy az „ellenforradalom nem november 1-jén, hanem október 23-án kezdődött”.

1967. febr. 28. Az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottságának ülésén Kádár bejelenti, hogy Nagy Imre és társai ellen „tényfeltáró vizsgálatot” indítanak.

1957. febr. 27. A Külügyminisztérium szóvivője nyugati újságíróknak kijelenti, hogy a kormánynak nem áll szándékában Nagy Imrét bíróság elé állítani.

1957. márc. 1. Átalakul a kormány. Münnich Ferenc a miniszterelnök első helyettese, Biszku Béla belügyminiszter, Kállai Gyula művelődésügyi, Révész Géza honvédelmi, Doleschall Frigyes egészségügyi miniszter lesz.

1957. márc. 5–6. Házkutatás és letartóztatások a Budapesti Műszaki Egyetemen.

1957. márc. 7. A Népszabadságban megjelenik Révai József Eszmei tisztaságot! című cikke, amelyben a még Moszkvában tartózkodó politikus az „ellenforradalmárok” szigorú megbüntetését követeli, s osztályharcosabb politikát kíván a hatalomtól. Révai pár hét múlva hazatér.

1957. márc. 15. Bölöni György szerkesztésében megjelenik az Élet és Irodalom.

1957. márc. 15. A karhatalom ismét tüntetően megszállja Budapestet és a nagyobb városokat, s felvonul a főútvonalakon.

1957. márc. 20–28. Kádár János vezetésével állami- és pártküldöttség folytat tárgyalásokat a Szovjetunióban.

1957. márc. 25. Testvérpártok a magyarországi eseményekről című összeállítás jelenik meg a Kossuth Kiadónál.

1957. márc. 27. Snagovban Rajnai Sándor ezredes több lépésben folytatja a Nagy Imre-csoport tagjainak letartóztatását: Szilágyi József és Tánczos Gábor (március 27.), Donáth Ferenc (április 8.), Losonczy Géza (április 11.), Jánosi Ferenc, Haraszti Sándor és Vásárhelyi Miklós (április 14.), Nagy Imre (április 17.). A letartóztatottakat a bukaresti államvédelmi börtönben őrzik, majd repülőgépen Budapestre szállítják, és a BM politikai vizsgálati osztályának Gyorskocsi utcai fogdájában titokban és egymástól is elkülönítve tartják.

1957. ápr. 6. Törvényerejű rendelet létrehozza a Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsát, amely a különlegesen fontos politikai ügyeket tárgyalja, a fellebbezés lehetősége nélkül hoz ítéletet.

1957. ápr. 14. A Népszabadságban Szabó László Hősökről szólunk című cikkében a volt államvédelmi szervek becsületének helyreállítását követeli.

1957. ápr. 16. Az MSZMP KB dönt a művészeti szövetségek átszervezéséről.

1957. ápr. 19. Az MSZMP KB április 16-i határozata nyomán Szigeti József művelődésügyi miniszterhelyettes kiadja az utasítást a fegyelmi eljárások megindítására a felsőoktatási intézményekben.

1957. ápr. 21. A belügyminiszter, a felfüggesztő határozat után folytatott vizsgálatra hivatkozva feloszlatja a Magyar írók Szövetségét. Letartóztatják Déry Tibort.

1957. máj. 1. Több százezer ember vesz részt a Hősök terén tartott nagygyűlésen. A magyar–osztrák határon megkezdik a műszaki határzár (aknazár) telepítését.

1957. máj. 5. Megnyílik a Műcsarnokban a Tavaszi Tárlat.

1957. máj. 9. A forradalom leverése óta először összeül az Országgyűlés, több képviselőt megfosztanak mandátumuktól, megválasztják az új kormányt.

1957. május Megkezdi működését a fegyveres erők hivatásos állományú tagjainak a forradalom alatti és utáni tevékenységét vizsgáló igazoló bizottság.

1957. máj. 22. A KSH titkos jelentése szerint a fegyveres harcokban 2700 magyar állampolgár vesztette életét, mintegy 20 000 személy sérült meg.

1957. máj. 23. Letartóztatják Bibó Istvánt és Tildy Zoltánt.

1957. máj. 27. Budapesten szovjet–magyar államközi egyezmény aláírásával rendezik a szovjet csapatok magyarországi tartózkodásával kapcsolatos kérdéseket.

1957. máj. 28. A belügyminiszter 16. sz. parancsában elrendeli a rendőrség állományának – főként politikai szempontú – „megtisztítását”. (A rendőri állomány 25-30%-át bocsátották el a felülvizsgálatok nyomán.)

1957. jún. 18. Az MSZMP Intéző Bizottsága feloszlatja az ELTE Jogi karának MSZMP alapszervezetét. 1957. jún. 22. A Kádár-kormány a magyar belügyekbe való beavatkozásnak minősíti az ENSZ Ötösbizottság jelentését.

1957. jún. 27–29. A Magyar Szocialista Munkáspárt országos értekezlete.

1957. júl. 4. Moszkvában nyilvánosságra hozzák a „pártellenes csoport”, Malenkov, Molotov, Kaganovics, Bulganyin, Vorosilov és Sepilov kizárását a Politikai Bizottságból.

1957. júl. 11. Rendeletet hoznak 2000 új népi ülnök megválasztásáról.

1957. júl. 13. Nem igényelhet rokkantnyugdíjat az, aki a forradalom eseményeiben sérült meg.

1957. júl. 22. Hivatalos közlemény szerint eddig 105 „ellenforradalmárt” végeztek ki.

1957. júl. 29. Az átlagbérek leszállítása az 1956. év harmadik negyedévének szintjére.

1957. aug. 1. A művelődésügyi tárca nagyarányú személyi változtatásokat hajt végre a felsőoktatási intézmények vezetésében: számos rektort, rektor-helyettest, dékánt és főigazgatót váltanak le a forradalom alatti és utáni tevékenységéért vagy a „liberális” intézményvezetés miatt.

1957. aug. 15. A Hazafias Népfront országszerte gyűléseket szervez az ENSZ Ötösbizottság jelentésének megtárgyalása ellen.

1957. szeptember Beethoven Fidelio című operáját leveszik a Szegedi Nemzeti Színház műsoráról, mert „a közönség egy része a rendezés szándékaival ellentétesen értelmezte a darabot, és előadásról előadásra alig félreérthető tüntetésre használja fel az előadást”. – A magyar forradalomról szóló ENSZ-jelentés bestseller lett az Egyesült Államokban. 40 000 példányban fogyott el, és az érdeklődést figyelembe véve még 100 000 vevőre számítanak.

1957. szept. 10. Kampányzáró nagygyűlést rendeznek a Sportcsarnokban, amelyen fölolvassák az ENSZ-jelentés elleni tiltakozást, amelyet több száz magyar író aláírt.

1957. szeptember A Kortárs első számában megjelenik Benjámin László, Erdei Sándor, Kónya Lajos, Örkény István, Sipos Gyula és Tamási Lajos közös levele az új folyóirat szerkesztőségéhez. Változatlanul helyesnek ítélve a dogmatizmus ellen vívott korábbi harcukat elismerik, hogy ezzel akaratukon kívül a külső és belső reakció kezére is játszottak.

1957. szept. 20. Tizennyolc író levelet ír Kállai Gyula miniszternek, és a letartóztatott írók számára jóindulatot kér. Az aláírók: Kónya Lajos, Weöres Sándor, Sinka István, Juhász Ferenc, Erdei Ferenc, Ko-dolányi János, Féja Géza, Tamási Áron, Erdei Sándor, Remenyik Zsigmond, Veres Péter, Illyés Gyula, Benjámin László, Örkény István, Tamási Lajos, Szabó Pál, Sipos Gyula, Németh László.

1957. okt. 1. Újra megjelenik a Népszava – havilap formában, Kéthly Anna szerkesztésében, Londonban.

1957. okt. 23. Az ELTE bölcsészkarának néhány hallgatója emléksétát szervez a forradalom első évfordulóján: elmennek a forradalmi események helyszíneire, fényképeket készítenek azokról, és (valószínűleg) megkoszorúzzák a Történettudományi Kar volt dékánjának, I. Tóth Zoltánnak (akit 1956. október 25-én az Akadémia utcai párközpont előtt lőttek le) a sírját. 1957 decemberében valamennyi résztvevő ellen fegyelmi eljárás indult.

1957. okt. 30. Marosán György negyedmilliós tömeg előtt beszédet mond a Köztársaság téren a pártház ostromának első évfordulóján.

1957. november Szigeti József művelődésügyi miniszterhelyettes a Társadalmi Szemlében (november–decemberi szám) „Még egyszer a Lukács-kérdésről” című cikkében élesen támadja hajdani mesterét, Lukács Györgyöt.

1957. nov. 2. Törvényerejű rendelet a rögtönbíráskodási eljárás megszüntetéséről.

1957. nov. 13. Börtönbüntetésre ítélik Déry Tibort, Háy Gyulát, Tardos Tibort és Zelk Zoltánt.

1957. nov. 17. Törvényerejű rendelet a munkástanácsok megszüntetéséről.

1957. dec. 10. Kivégzik Pálinkás Pallavicini Antal őrnagyot, aki 1956. október 30-án kiszabadította Mindszenty bíborost felsőpetényi fogságából.

1957. dec. 12. Az MSZMP KB döntése Nagy Imre és társai ügyében: „szabad folyást enged a bírósági eljárásnak”.

1957. dec. 21. Az Élet és Irodalomban megjelenik Tamási Áron Szellemi tisztesség című írása. Az értékek méltánylására kéri a kormányzatot, ugyanakkor elismeri, hogy 1956. október 23-a után kötelességét, s nem hivatását „vélte” teljesíteni: „Nyíltan tettem, szenvedélyek között józanságra törekedve, de előttem is kétségtelen, hogy nem mindenben jól”. A börtönben tisztázatlan körülmények között meghal Losonczy Géza.

1957. dec. 31.-ig az ország felsőoktatási intézményeiből fegyelmi eljárással 81 oktatót (az összes oktató 1,7 %-át), és 141 hallgatót (a hallgatói létszám 0,5%-át) távolítottak el.

A kronológiát összeállította Beck Tibor és Germuska Pál, az 1956-os Intézet munkatársai.












































































































































Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon