Skip to main content

Beszélő folyóirat, 9. szám, Évfolyam 1, Szám 8

Kukorelly Endre: H. Ö. L. D. E. R. L. I. N.

N. Wenn aus der Ferne…

Csaba László: Milyen EU kell nekünk?

Babarczy Eszter - Kisbali László: „Nagyon szeretem a filozófia radikalitását – még ha veszélyes is”

Márkus Györggyel beszélget Babarczy Eszter és Kisbali László

Gaál Gyula: Csapataink harcban állnak…

Helyzetkép az államháztartási reform fejleményeiről és feladatairól 1996 őszén

Molnár György: Megszállók homályban

Mink András: Hideg éterháború

A Szabad Európa Rádió és 1956

: Október 26. Gallicus (Mikes Imre) kommentárja Nagy Imre szerepéről

: Október 27. Reflektor magazin, Gallicus (Mikes Imre) kommentárja

: Október 27. Balogh Balázs kommentárja

: November 4. Szakmáry Károly politikai kommentárja

: 1956. november 7. 10.35 és 11.15 h a Rákóczy-adó felhívása

: 1956. november 9. 15.29 h.

Litván György: 1957

: Perek

: Kivégzések

Beck Tibor - Germuska Pál: Kronológia – 1957

: Buzogány vagy nádpálca?

Dokumentumok

Bori Erzsébet: Egy nehéz év éjszakája

1957 a moziban

: 1956-ban, illetve 1957-ben gyártott játékfilmek

Németh Gábor: A régi fiúk

Révész Sándor: Macskára várva

Yves Montand: Csupa napfény a szívem

Hajdu István: Rongyszőnyeg

Az 1957-es tavaszi tárlat

: [A tárlatról]

: Korszerű lakások

Parti Nagy Lajos: Tízezer óra Kosztolányi

Réz Pállal beszélget Parti Nagy Lajos

Bikácsy Gergely: Kosztolányi belülről

Angyalosi Gergely: Egy kritikus politikai nézetei

Ignotus és az I. világháború

Vekerdy Tamás: Kedves uram, kedves mester, Descartes úr!

Farkasházy Tivadar: Tisztelt Descartes Úr!

: Drága jó Descartes-om,

Tar Sándor: Descartes úr!

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon