Rákóczi adó, Magyarország!
A becsületes magyar emberek nevében a világ becsületes millióihoz szólunk! Hadd kiáltsunk még egyszer!
Nektek kedves a szabadság? Ő nekünk is kedves. Van feleségetek? Gyermeketek? Vannak nekünk is. Vannak betegeitek? Vannak nekünk is száz sebből vérző sebesültjeink, akik a szabadság szent ügyéért hullatták vérüket. De nincsen sebesültjeink számára kötszer, hogy sebeiket bekötözzük, és gyógyszerünk, hogy fájdalmaikat csillapítsuk.
És vajon mit adjunk… kenyeret kérő gyermekeink kezébe, ha elfogyott az utolsó darab kenyér is. Mindenre, ami kedves nektek, kérünk benneteket, segítsetek rajtunk!
Nem gondoljátok, hogy a szabadságért meghalt szeretteink elhallgatott szíve vádolja mindazokat, akiknek alkalma lett volna segíteni, és nem segítettek? Nem gondoljátok, hogy az ENSZ-nek még mindig alkalma van arra, hogy a további vérontást és… megakadályozza?
Vagy azt akarjátok, hogy minden becsületbe és lelkiismeretbe vetett hitünk örökre kialudjon akkor, amikor az egész világ szabadságeszméjéért küzdünk?
Ez az üzenetünk ma, amikor tudomásunk szerint összeül az ENSZ-nek rendkívüli közgyűlése, hogy a magyar ügyben döntsön. Ez az üzenetünk Eisenhower elnök úrnak, mai megválasztása alkalmával. Hozzáfűzzük még azt, hogy újbóli megválasztása után elnöksége idején az elnyomottaknak, a szabadságért küzdőknek pártját fogja… áldás kíséri… minden lépését. Szabad Európa, München, figyelem! Szabad Európa, München! Válaszoljatok, hogy 10.35-kor elhangzott adásunkat vettétek-e? Válaszoljatok!
Blogok
„Túl későn jöttünk”
Zolnay János blogja
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
E-kikötő
Forradalom Csepelen
Eörsi László
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
5 év 36 hét
8 év 9 hét
8 év 13 hét
8 év 13 hét
8 év 14 hét
8 év 15 hét
8 év 15 hét
8 év 17 hét
8 év 17 hét
8 év 18 hét