Skip to main content

Dokumentumok – III.

Vissza a főcikkhez →


BELÜGYMINISZTÉRIUM
SZIGORÚAN TITKOS!

III/III-4-a alosztály

Tárgy: A „repülő egyetemi” hallgatókról

JELENTÉS

A 11-OD-4884. keretében végzett feldolgozó munka során birtokunkba jutott információk szerint változó helyszineken 1978 óta müködik az un. „repülő egyetem”. Az összejövetelek szervezését a „Várakozók” fn. ügyben nyomozás alatt álló személyek kezdeményezték.

A szervező munkában kezdettől fogva részt vesz Szilágyi Sándor, aki az elmult évben gyakorlatilag egyedül végezte ezt a tevékenységet. Ő tárgyal az előadókkal, a lakásgazdákkal, mozgósitja a hallgatóságot, ő biztositja a technikai feltételeket és gondoskodik az összejövetelek zavartalan lebonyolitásáról. Rajta kivül az előadásokkal kapcsolatos tudnivalókról a „Beszélő” c. szamizdat kiadvány szerkesztőitől - Haraszti Miklós, Kis János, Kőszeg Ferenc, Nagy Bálint - és Kenedi Jánostól lehet érdeklődni.

A „repülő egyetem” hallgatósága változó. Előfordultak olyan előadások, melyeken 150-200 fő vett részt, de olyan is, amelyet csak 30-40-en hallgattak meg.

A rendelkezésünkre álló adatok szerint 1978 óta a „repülő egyetem” egy vagy több előadásán az alábbiak vettek részt:

I. Elháritási területünkön ellenőrzés alatt állnak:

Ambrus Péter szociológus[1]
Balogh Katalin programozó
Bence György szellemi szabadfoglalkozásu
dr. Benyó Pál müszaki tanácsadó
Csalog Zsolt szociológus
Csákó Mihály dokumentátor
Csongor Anna családgondozó
Dalos György szellemi szabadfoglalkozásu
Demszky Gábor szellemi szabadfoglalkozásu
Dobrányi Zsuzsanna Villamosmérnök, jelenleg foglalkozásnélküli
Eörsi István dramaturg
Erdélyi Ágnes filozófus
Erős Ferenc pszichológus
Égető Péter szellemi szabadfoglalkozásu
Grawátsch Péter üzemvezető
Györe Balázs szellemi szabadfoglalkozásu
Halda Aliz kollégiumi igazgató
Hamburger Mihály gombügynök
Holczer Tibor szellemi szabadfoglalkozásu
Havas Gábor szociológus
Hegedüs András nyugdijas
Horváth Emilia[2] szervező
Iványi Gábor lelkész
Jávor István stand-fotós
Katona János Tamás szellemi szabadfoglalkozásu
Koszoru Lajos épitészmérnök
Krassó György rokkant nyugdijas
Konrád György szellemi szabadfoglalkozásu
Kovács Mária szerkesztő
Kozák Gyula tudományos munkatárs
Krokovay Zsolt szellemi szabadfoglalkozásu
Lengyel Gabriella szellemi szabadfoglalkozásu
Matolay Magdolna szellemi szabadfoglalkozásu
Mezei György nevelési tanácsadó
Magyar Bálint szociológus
Nagy András szellemi szabadfoglalkozásu
Nagy Jenő szellemi szabadfoglalkozásu
Pikler Katalin épitészmérnök, tudományos segédmunkatárs
Rajk László épitész
Radnóti Sándor szellemi szabadfoglalkozásu
Rózsahegyi György müszaki tanácsadó
Solt Ottilia tanár
Sós Vilmos filozófus
Sulyok Miklós szellemi szabadfoglalkozásu
Szalai Pál szellemi szabadfoglalkozásu
Szabó Miklós történész
Szász István ujságiró
Szekfü András tudományos munkatárs
Vezér Erzsébet nyugdijas
Vajda Mihály szellemi szabadfoglalkozásu

II. Jelenleg nem állnak ellenőrzés alatt, de személyük a BM szervei előtt ismert:

Bálint Balázs közgazdász
Balogh Tibor villamosmérnök
Bajomi Lázár Guy szerkesztő
Bánki Erika segédszerkesztő
Barna Judit nyelvtanár
Bánszegi László kézbesitő
Berend Zsuzsa szociológus
Berkovics[3] György szerkesztő
Balajti Flóra régész
Bouquet Gábor galvanizáló
Csillag Veronika müforditó
Csillik Péter tudományos munkatárs
Debreceni Erzsébet nyomdai berakó, jelenlegi foglalkozása ismeretlen
Durst György Balázs Béla Filmstudió titkára
Eörsi János szociológus
Farkas János szellemi szabadfoglalkozásu
Farkas Péter önálló gazdálkodó
Gaál Gyula közgazdász
Gyurgyák János ELTE BTK-n végzett, jelenlegi foglalkozása ismeretlen
Gellért Gyöngyi tanár
Hanák Péter történész
Hajdu Tibor történész
Hann Endre szerkesztő
Háber Judit szociológus
Háy Ágnes szellemi szabadfoglalkozásu
ifj. Hegedüs András közgazdász
Horányi Katalin bedolgozó grafikus
Horváth Judit tanár-pénztáros
Hegedüs István közgazdász
Dr. Herzfeld István orvos
Jánossy Ferenc közgazdász
Kapitány Éva textiltervező
Dr. Kardos László jogász
Kardos Julia kémikus
Kernyaiszki[4] Barna kerámikus
Kresalek Gábor levéltáros
Kántor Péter Máté szellemi szabadfoglalkozásu
Kis[5] Anikó adminisztrátor
Komenda István idegenvezető
Kovács Szilvia közgazdász
Lányi András filmrendező
Lovász Anna statisztikai összeiró
Lipták Tamás matematikus
Mátis Livia propagandista
Mezei György[6] nevelési tanácsadó
Nyitrai Pál épitész
Nagy Mária htb.
Nádas Péter szellemi szabadfoglalkozásu
Oltványi Ambrus történész
Pécsi Veronika közgazdász
Pető Iván levéltáros
Pik Katalin családgondozó
Polgár Judit tudományos segédmunkatárs
Dr. Pető Katalin orvos
Rácz András matematikus
Rácz Péter szellemi szabadfoglalkozásu
Ránki Julianna szerkesztő
Román Mariann könyvtáros
Sáska Géza szellemi szabadfoglalkozásu
Schweitzer Pál bibliográfus
Sebes Katalin szerkesztő
Serf András szellemi szabadfoglalkozásu
Szalai Anna dramaturg
Szentmiklósi Tamás forditó
Szászvári Róbert szellemi szabadfoglalkozásu
Dr. Szabó Krisztina Mária[7] orvos
Szalai Erzsébet közgazdász
Tompos Gábor ELTE BTK-n végzett, jelenlegi foglalkozása ismeretlen
Udvardy Frigyes belső ellenőr
Dr. Ungár Anna orvos
Udvarhelyi András ujságiró
Várnai Gábor szellemi szabadfoglalkozásu
Veres Julia szellemi szabadfoglalkozásu
Wollák Katalin régész
Zsigmondi Ágnes szellemi szabadfoglalkozásu

III. Egyetemisták, illetve felsőoktatási intézményeknél dolgozók:

Csillag Mária egyetemi hallgató, ELTE BTK
Csökmei Márta egyetemi hallgató, ELTE BTK
Danyi Emőke főiskolai hallgató, Gyógypedagógiai Főiskola
Dávid János tudományos munkatárs, ELTE BTK
Garai Gábor tudományos munkatárs, BME Tanárképző és Pedagógiai Intézet
Geréby György egyetemi hallgató, ELTE BTK
György Péter tanársegéd, ELTE BTK
Herczog Mária tanár, Kandó Kálmán Villamosipari Főiskola
Hodosán Róza egyetemi hallgató, ELTE BTK
Marin Ferenc egyetemi hallgató, ELTE BTK
Örkény Antal tudományos munkatárs, ELTE BTK
Pingiczer Klára egyetemi hallgató, ELTE BTK
Pajtók Gábor egyetemi hallgató, ELTE BTK
Sasfi Csaba egyetemi hallgató, ELTE BTK
Sohár Anikó egyetemi hallgató, ELTE BTK
Steiger Kornél adjunktus, ELTE BTK
Sziklai Éva egyetemi hallgató, ELTE BTK
Tamás Gáspár Miklós oktató, ELTE BTK
Türei Sándor egyetemi hallgató, ELTE BTK
Vass Rózsa egyetemi hallgató, ELTE BTK
Veszeli[8] Anna szerződéses tudományos munkatárs, ELTE BTK
Zeke Gyula egyetemi hallgató, ELTE BTK
Zsiga-Kiss Andrea egyetemi hallgató, ELTE BTK

IV. Több olyan személyt ismerünk, akik korábban részt vettek előadásokon, jelenleg azonban legálisan, illetve jogellenesen külföldön tartózkodnak. Ezek az alábbiak:

Altrichter Ferenc
Fazekas György
Földvári Tamás
Göndör György
Kepes Judit
Kovács András
Koncz Balajti Anna
Neményi Erika
Rainer Ilona
Zsille Zoltán

Összességében ezideig 158 személy[9] adatait állapitottuk meg a „repülő egyetemen” részt vevő személyek közül, akiket a fenti négy kategóriába soroltunk. Az ismeretlen személyek kilétének felderitését folyamatosan végezzük.

Budapest, 1982. február 24.

Dr. Izsó Attila r. hdgy

Nytsz.: 4/4-286/82

K.: 2 pld
1 pld. Felterjesztve
1 pld. 11-OD-4884

Készitette: IA/KM

Jegyzetek

[1] A foglalkozás megnevezése több esetben nem a tényleges állapotot tükrözi (pl. az állásukból kirúgottak esetében), de mivel így is rá lehet ismerni az adott személyekre, és mert szinte megoldhatatlan feladatnak látszik az adatok pontosítása, változatlanul hagytam őket.

[2] Horváth Zsuzsaként ismertük és szerettük.

[3] Helyesen: Berkovits.

[4] Helyesen: Kernyaiszky.

[5] Helyesen: Kiss.

[6] Az eredetiben is kétszer szerepel.

[7] Az eredetiben is így. Nem világos, hogy kettős utónévről van-e szó, vagy bizonytalanságról.

[8] Helyesen: Wessely

[9] A lista - Mezei György kétszeri szerepeltetése miatt - csak 157 nevet tartalmaz.





























































































































































































































Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon