Skip to main content

Dokumentumok – II.

Vissza a főcikkhez →



BELÜGYMINISZTÉRIUM

SZIGORÚAN TITKOS!
KÜLÖNÖSEN FONTOS!

JELENTÉS

„A repülő egyetemi” összejövetelek szinhelyéről és az előadások lefolyásának körülményeiről:

A belső ellenség egyik csoportja a „repülő egyetem” keretében létrehozott egy olyan fórumot, amely alkalmas az ellenséges ideológiai nézetek terjesztésére, az ellenzéki bázis növelésére. A rendezvények szinhelye 1980. február 18 óta a Bp., XII., Óra köz 2. I. em. 2. sz. alatti lakás.

Adataink szerint a lakás 3 szoba összkomfortos, izlésesen berendezett müvészlakás. A belső berendezés értéke az egyedi kivitelezés miatt kb. 400.000,- Ft /Styl és modern butorok, kb. 2.000 kötetes értékes könyvtár, zsürizett iparmüvészeti alkotások, stb./

Az összejöveteleket hétfő esténként tartják általában 100-150 személy részvételével. A hallgatóság a berendezés kimélése érdekében a szobákban leteritett ujságpapirokon foglal helyet, de többször előfordult már, hogy a mellékhelyiségeket és a teraszt is megtöltötték az érdeklődők.
Az előadó mikrofonba beszél és igy egy erősitő és 2 db 40 wattos hangfal segitségével a lakás bármelyik részben jól érthető az előadás. Az előszoba falán - gyakran változó - dekorációk, plakátok találhatók. Az egyik jellegzetes plakát például a népi demokratikus átalakulás átmeneti időszakából /1945-48/ való. A felirat: „Le a reakcióval!” „Éljen a Magyar Kommunista Párt!”. Sokáig ki volt téve a falra a „Rendőr eskü” szövege is. Ebben a környezetben, ezen „dekorációknak” élesen groteszk, szimbolikus politikai jellegük van. Ezt látszik igazolni az is, hogy a jelenlévők nagy derültséggel nézegetik az éppen kint lévő anyagokat.

A lakás tulajdonosa 1974 óta Jávor István /Bp., 1948. V. 23. Herczfeld Ilona/ fotós. 1973-tól a MAFILM-nél van állandó alkalmazásban un. „álló fotósként”. Havi alapfizetése 2.800.- Ft, de a gyártási és egyéb pótlékokkal együtt 1980-ban átlagosan havi 6.100.- Ft-ot keresett. Ezen kivül kötetlen munkaideje lehetővé teszi számára, hogy rendszeresen a TV-nél és más kommunikációs fórumokon alkalmi fotós munkákat vállaljon, igy ebből is jelentős jövedelme származik.

Adataink szerint Jávor nagyképü, fennhéjazó, karrierista tipusu ember, akinek tetszik az a szerep, hogy kapcsolatban áll ellenzéki tevékenységet folytató személyekkel és ezzel lehet hencegni különböző „müvész” körökben is. Viszont tul azon, hogy lakását az előadások megtartása végett rendszeresen ellenséges személyek rendelkezésére bocsátja, nincsenek információink arra nézve, hogy más ellenzéki tevékenységet is folytatna.

A „repülő egyetemi” előadások megszüntetése érdekében javasoljuk, Jávor Istvánnal munkahelyén az illetékes vezető elvtársak folytassanak beszélgetést. Ennek keretében hivják fel a figyelmét a „repülő egyetem” müködésének politikailag káros voltára, társadalmi veszélyességére és szólitsák fel, hogy a jövőben lakását ne adja oda ilyen jellegü összejövetelek megrendezésére.

Budapest, 1981. január 19.

Nytsz.: 4/4-107/81
K: 2 pld
1 pld. Felterjesztve
1 pld. 11-OD-4884. do.
Készitette: IA/KM




BELÜGYMINISZTÉRIUM
SZIGORÚAN TITKOS!

III/III-5-b. alosztály

ESVÉGH MIKLÓS r. Őrnagy Elvtárs,
BM III/III-4-a. Alosztály Vezetője!

Helyben

Tájékoztatásodra közlöm, hogy Jávor István MAFILM dolgozója a vele folytatott figyelmeztető jellegü beszélgetést követően hivatalos kapcsolatunknak ugy nyilatkozott, hogy lakását a jövőben nem adja át a „repülő egyetem” előadásainak megtartására. Tekintettel arra, hogy a meghivókat már szétküldték a március 2-ai összejövetelre, igy azt utoljára még lakásán megtartják. Jávor István elmondta, hogy az összes eddig elhangzott előadást magnetofonszalagra rögzitette, melyeket meg lehet hallgatni, ha valamely szerv kifogásolja az ott elhangzott előadásokat.

Adataink szerint Schiffer Pál „szegénység” témáju irodalmi forgatókönyvet adott be Köllő Miklós studióvezetőhöz.

A MAFILM igazgatója a szükséges intézkedést megtette a filmtéma elutasitása érdekében.

B u d a p e s t, 1981. március 9.

Dr. Békési András r. alezr. alosztályvezető

Nytsz.: 5/4-184

K.: 4 pld-ban
1 pld. cim
1 pld. lerakva
1 pld. III/III-b
1 pld. Táj. ti.

K.: CK/Kné





BELÜGYMINISZTÉRIUM
SZIGORÚAN TITKOS!

III/III-4-a alosztály

Tárgy: A „repülő egyetem” 1980/81-es „oktatási évéről”

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS

Elháritási területünkön 1978-tól - 1980-ig bizalmas nyomozás, azóta pedig a 11-OD-4884 számu objektum dosszié keretében tartjuk ellenőrzés alatt a lengyel mintára szervezett un. „repülő egyetemet”.[1]

Eszmei létrehozói a belső ellenséges ellenzék prominens vezetői - Bence, Kenedi, Kis[2] - ily módon kivántak uj, szervezett ellenzéki tevékenységi formát kialakitani. A „repülő egyetem” látogatói között nagy számban találhatók egyetemista és más humán értelmiségi fiatalok, ezáltal funkcionálása Bence Györgynek és a „Várakozók” fn. bizalmas nyomozás többi célszemélyének az utánpótlás, illetve bázisnövelő célkitüzéseit is hatékonyan szolgálja. A „repülő egyetem” jó lehetőség a szervezőknek arra, hogy az előadásokon viszonylag széles nyilvánosság előtt propagálhatják a különböző ellenzéki jellegü rendezvényeket, tevékenységi formákat. Ennek jegyében az 1980/81-es „oktatási év” során többek között a „MUKI” és a „Szamizdat Iroda” müködését és a „SZETA” rendezvényeit rendszeresen népszerüsitették.[3]

A „Szamizdat Iroda” a megrendelők többségét a „repülő egyetemi” összejöveteleken szervezte, s ez nagymértékben hozzájárult az Iroda rövid időn belül történő ismertté válásához és jelentős forgalmához.

A „repülő egyetem” legfőbb szervezője Szilágyi Sándor, a „Várakozók” fn. ügy célszemélye, aki a „MUKI” és a „Szamizdat Iroda” munkájában is tevékeny részt vállal. Az elmult évben is ő tárgyalt az előadókkal, a lakásgazdákkal, mozgósitotta a hallgatókat, biztositotta a technikai feltételeket és gondoskodott az összejövetelek zavartalan lebonyolitásáról. Azonban a lényegesebb kérdések eldöntése előtt - pl.: meghivandó előadók személye, tervezett tematika, fontosabb bejelentések eszközlése az előadásokon - mindig konzultált Bencéékkel, akik több alkalommal gyakorlati segitséget is nyujtottak az előadások megszervezéséhez.

Az 1980/81-es év során az előadásokat a következő személyek lakásán tartották:

- Jávor István /Budapest, 1948. V. 23. Herczberger[4] Ilona/ fényképész, a MAFILM dolgozója, Budapest, XII., Óra köz 2. sz. alatti lakos.

Jávor munkahelyi vezetői felé szignalizáció keretében tájékoztatást adtunk nevezett személy ellenzéki tevékenységéről és kértük, folytassanak vele beszélgetést, amely azt célozza, hogy a jövőben lakását ne adja oda ellenzéki jellegü összejövetelek megrendezésére.

Intézkedésünk eredményeként Jávor a II. 23-i előadáson bejelentette, hogy III. 3-tól a lakásán semmilyen összejövetelt nem tarthatnak. Elhatározását nem indokolta meg, csupán azt közölte, hogy döntését rajta kivül álló okok motiválták.[5]

Ezután három alkalommal

- Lovász Anna Mária /Budapest, 1952. IX. 2. Csenyeri Veronika/ szellemi szabadfoglalkozásu személy Budapest, VI., Csengeri u. 48. II. e. 19. szám alatti lakásán tartottak előadást.

Itt az egyik összejövetelen a házigazda szerint eltünt az értékes irógépe, s noha a résztvevők Szilágyi javaslatára összeadták az árát, ez is közrejátszott abban, hogy ezen a helyen az előadásokat csak ideiglenes(en) tarthatták meg. Szilágyi és a résztvevők szerint „BM provokáció volt az egész”.

Tekintettel arra, hogy egy zsufolt lakásból elég nehéz feltünés nélkül elvinni egy irógépet, feltételezhető, hogy a házigazda ezzel a kitalált indokkal kivánt megszabadulni a társaságtól anélkül, hogy kivivná ellenzéki ismerőseinek a rosszalását.

Ezt követően két esetben

- Solt Ottilia /Budapest, 1944. I. 7. Fronhoffer Márta/ szociológus, a „Kéregetők” fn. bizalmas nyomozás célszemélyének Budapest, III., Komjádi Béla u. 3. sz. alatti lakásán tartottak előadást.

Az „oktatási év” utolsó három előadását

- Betlen Anna /Budapest, 1953. IX. 25. Balog Éva/ munkaügyi előadó és férje
- Eörsi János - Eörsi István fia - /Budapest, 1953. XI. 7. Pártos Veronika/ közgazdasági előadó, Budapest, III., Fő tér 2. sz. alatti lakásán tartották.

Az 1980/81-es „tanév” során a következő személyek tartották az előadásokat:

- Kis János a „Várakozók” fn. bizalmas nyomozás célszemélye
1980. X. 20. és 1981. III. 30-a között „A szovjet politológia elméleti szakirodalmának kritikája” cimü előadássorozat keretében 11 előadást tartott. Kis elvben csak a szovjetológiával foglalkozó irányzatok ismertetésére vállalkozott, - ezt többször hangsulyozta is - de a témát tendenciózusan adta elő, főként a sztálini időszak negativ társadalmi jelenségeit kidomboritva, esetenként szerepéből kiesve saját elmarasztaló értékitételével összekapcsolva. A BM III/1 osztály jogi véleménye szerint annak ellenére, hogy az általa kifejtett elméletek ellentétesek a marxizmus-leninizmus tanaival és hamisan elemzik a Szovjetunió társadalmi berendezkedését, az előadások büncselekmény megállapitására nem alkalmasak.

- Iványi Gábor metodista lelkész, aki a BM III/III-1. osztályon ellenőrzés alatt áll
1980. X. 27. és XII. 22-e között 5 előadást tartott „Miért nem szabadok a szabad egyházak”, illetve „Az ÁEH, szerepe az egyházi politikában és elnyomásban” cimmel[6]. Iványi az előadásaiban a szabad egyházak és a saját „sanyaru” helyzetét taglalva élesen birálta az Állami Egyházügyi Hivatal megalkuvó politikáját és tevékenységét.

- Krassó György - akit a BM III/III-3. osztálya tart bizalmas nyomozás alatt,
1980. XI. 24-én Iványi előadása után élménybeszámolót tartott a hallgatóságnak lengyelországi utjáról, az ott szerzett tapasztalatokról, és helyzetértékelést adott az eseményekről.

- Hegedüs András „Zenész” fn. bizalmas nyomozás célszemélye
1981. II. 9. és V. 11-e között 8 előadást tartott a „repülő egyetemen”.

Az előadássorozat keretében az alábbi témákról beszélt:

- elöljáróban arról a szubjektive felállitott kategória rendszerről szólt, amelyet később a kelet-európai társadalmi rendszerek konkrét politikai jelenségeinek vizsgálatánál, illetve elemzésénél felhasznált;

- két előadásának a „Kelet-európai társadalmak szimptómái és e problémák forrásai” cimet adta;

- a következő két alkalommal a Kelet-európai társadalmakon belüli kompetens politikai csoportokról, szereplőkről, strukturát alakitó tényezőkről beszélt

- a sorozat lezárásaként a lengyelországi helyzetet értékelte és elemezte, majd vitát tartottak az eddig elhagzottakról;

Hegedüs az előadásaiban a kelet-európai társadalmak II. világháborut követő utját összehasonlitó módszerrel elemezve kitért a gazdasági, ideológiai és politikai szféra általa fontosnak vélt kérdéseire, problémáira és ezek esetleges megoldási módozataira.

Hegedüs koncepciójának a lényege egy pluralista, antibürokratikus szocialista társadalmi modell felvázolása. A hatalmi - igazgatási rendszer felett a laikus elemek bevonásával egy széles társadalmi kontroll érvényesülne, s ez biztositaná a bürokrácia mentességet.

A többpártrendszer nélküli pluralizmus a demokrácia növelését segitené elő. Eszerint olyan társadalmi csoportok, szervezetek - de nem pártok - léteznének, s funkcionálnának, amelyek partnerei a pártnak, az államhatalomnak, igy kompetensek a politikai döntésekben is.

Koncepciójának igazolását látja a lengyelországi események alakulásában, nevezetesen a Szolidaritás jelentős, partneri szerepében. Ezzel kapcsolatban kifejtette, felháboritónak tartja, hogy akadnak nálunk különben józanul gondolkodó emberek is, akik elitélik a lengyel eseményeket, noha azok számunkra csak tanulságosak lehetnek, s nem elitélendők.

Ideológiai, politikai felfogását jól tükrözik az alábbiak:

„A marxizmus az utóbbi évtizedekben állam vallássá vált, amely a tételeit olyan mértékben védi, mint a katolicizmus az eredendő bün tételét. Én a kételkedő Marx-szal ismerkedtem meg a marxizmussal, majd a nem kételkedő Marx-szal folytattam, majd a még kevésbé kételkedő marxizmus-leninizmussal, a végén pedig az egyáltalán nem kételkedő sztálinizmussal fejeztem be a tanulmányaimat és ezek után jutottam el oda, ahol most vagyok. A marxizmus olyan mértékben tételes állam vallássá vált, hogy ezek a tételek akadályozzák az államigazgatási történelmi blokkon belüli reformokat. Példa erre az 1956 utáni magyar helyzet.”

Annak ellenére, hogy Hegedüs felfogása, koncepciója erősen vitatható, esetenként téves, az előadásainak során megmaradt a „reformer ujitó” szintjén, mely szerint „belülről” kell jobbá, demokratikusabbá tenni a szocialista társadalmunkat.

Hegedüs szereplésével befejeződött a szemeszter és a tervek szerint októberig szünet lesz.

A rendezvénysorozattal összefüggésben megállapitható, hogy a hallgatók zöme állandó résztvevője az összejöveteleknek és az előadásokon tul is szoktak találkozni, kapcsolatot tartani egymással. A hallgatók között megtalálható szinte valamennyi ellenzéki irányzat képviselője, mégis a társaság egyre inkább zárt közösséget alkot, és a csoport homogenitása kifelé növekedett. Ennek oka a politikai nézetazonosságon - szemben állás a rendszerrel - és érdeklődési körön kivül a hasonló zsidó származás is.[7]

Ami az egyes összejövetelek látogatottságát illeti Kis előadásain átlagosan 100-150-en, Iványi Gáborén 50-100-an, Hegedüs András előadásain pedig az utolsó kettőt leszámitva, mintegy 150-200-an vettek részt.

Ezek a számok jól mutatják a résztvevők érdeklődésének irányát és az előadók népszerüségének fokát is. Az egyházi téma nem kötötte le a társaságot. A Kis János által taglaltak már jobban érdekelték a résztvevőket, de itt negativ észrevételek hangzottak el Kis gyenge előadó készsége miatt, s ez - a szervezők szerint levont a különben magas elméleti szinvonalu előadások értékéből.

Hegedüs előadásait - főként személye miatt - felfokozott várakozás övezte. Ez később csökkent, ami azzal magyarázható, hogy Hegedüs viszonylag lojális hangnemben beszélt, rutinosan kitért a vita során feltett provokativ kérdések elől, birálta a radikális ellenzékieket akik pedig a hallgatóság jelentős részét alkották. Ezért elhangzottak olyan vélemények is, hogy: „disznóság, hogy ezért a rossz dumáért bárki kockáztassa a biztonságát, nem beszélve a háziakról. Ez nem ér meg egy esetleges rendőri eljárást, és hivatalosan az elhangzottaknál élesen hangu cikkek is megjelennek.”

Fentiek ellenére Hegedüs meghivása a szervezők szerint „jó huzásnak” bizonyult, mivel a korábbi évekhez képest növekedett a látogatottság.

Az év során elvégeztük a hallgatók kategorizálását, amelyet az ellenzéki tevékenységük és beállitottságuk mélységének a figyelembe vételével történt. Eddig összesen 118 személy adatait állapitottuk meg, akik rendszeresen, illetve esetenként részt vettek az összejövetelen. A további hallgatók adatainak megállapitását, felderitését majd kategorizálását az ügyben foglalkoztatott hálózati személyek segitségével folyamatosan végezzük.

Az ügyben az alábbi operativ eszközöket alkalmaztuk:

A „repülő egyetemi” előadások hálózati ellenőrzését megoldottuk. Az osztályunkon foglalkoztatott „László”, „Szegedi” és „Hüvös András” fn. tmb-k igen jól, „Mészáros Tibor”, „Kőszegi”, „Molnár József” és „Horváth András” fn. tmb-k pedig jól látták el feladatukat, rendszeresen részt vettek az összejöveteleken, és operativ értékü információkat szolgáltattak az előadások tartalmáról és résztvevőiről, stb.

Az év során jó munkakapcsolatot alakitottunk ki a BRFK III/III-D, illetve B alosztály által foglalkoztatott „Vitéz”, „Benjámin”, „Riporter” és „Költő” fn.
tmb-k tartóival. Részletes hirigényt készitettünk feléjük, s a hálózati személyek - különösen „Vitéz” és „Költő” - elvárásainknak igyekeztek maximálisan megfelelni.

Az értékelt időszakban három személy hálózati jelöltkénti tanulmányozását kezdtük el. „Vadász” és „Neptun” fn. jelöltek tanulmányozása folyamatban van, személyes megismerésüket az egyetemi tanév beindulásakor tervezzük. „Pingvin” fn. hálózati jelölt tanulmányozását a személyes megismerés negativ tapasztalatai alapján a közelmultban szüntettük meg.

A „repülő egyetem” ellenőrzése során 10 alkalommal 3/e „labda” operativ technikai rendszabályt alkalmaztunk /3 Kis és 7 Hegedüs előadásnál/. Egy alkalommal az előadás elmaradása miatt, egyszer pedig a vevő meghibásodása miatt az akció sikertelen volt, előkészületeink ellenére.

A rendszabály alkalmazása több okból eredményes volt: megismertük az előadások pontos tartalmát, ellenőriztük a hálózati személyek jelentéseinek megbizhatóságát, közvetlenül érzékelhettük a hangulati elemeket, s értékes információkat nyertünk egyéb ellenséges, ellenzéki tevékenységekről.

Az utolsó előadáson elhangzott bejelentés szerint az ősszel Kis János uj előadássorozatot indit, - eddig ismeretlen témából - s utána Bibó István gondolatait tartalmazó magnetofonszalagra rögzitett felvételek közös hallgatását tervezik.

A szervezők szeretnének 5-6 alkalmas lakást találni és „vetésforgó” szerint tartani az előadásokat, hogy a házigazdáknak minél kevesebb nehézséget okozzanak.

Ezért Szilágyi felhivta a jelenlévőket, hogy aki tud alkalmas lakást szerezni, értesitse őt, vagy Kis Jánost.

Adataink szerint nyáron, hogy ne hulljon szét a társaság, összetartó jellegü közös kirándulásokat készülnek szervezni.

A szük értelemben vett „repülő egyetemi” előadásokon kivül még az alábbi helyeken voltak előadással egybekötött összejövetelek:

- Szent-Iványi István ELTE hallgató lakásán rendszeresen összejöveteleket tart egy 15-20 egyetemi hallgatókból álló társaság.

Az értékelt időszakban Szabó Miklós, Pető Iván és Vajda Mihály tartottak itt előadást. Jelzésünkre a BM III/III-2. osztály a csoportot bizalmas nyomozás keretében ellenőrzés alá vonta.

Adataink szerint Gulyás László /Debrecen, 1928. XI. 3. Popini Erzsébet/ Budapest, II., Szilágyi Erzsébet fasor 13-15. sz. alatti lakásán rendszeresen tartanak előadással egybekötött összejöveteleket. A témák többnyire pszichológiai, illetve aktuális társadalomtudományi jellegüek voltak. Információink alapján az eddig tartott előadások tartalmi szempontból politikailag nem kifogásolhatók. Mivel a rendezvényeken több olyan személy vett részt, aki rendszeres látogatója a „repülő egyetemnek”, fennáll a veszélye annak, hogy a jövőben a társaság radikalizálódik. Ebben az esetben javaslatot teszünk a csoport ellenőrzésére.

Az ügyben jóváhagyott intézkedési terv alapján a feldolgozó munkát folytatjuk.

Budapest, 1981. julius 23.

Dr. Izsó Attila r. hdgy.

Nytsz.: 4/4-1302/81

K: 3 pld
1 pld. 11-OD-4884 do.
1pld. Táj. alo.
1pld. Táj. ti.

Készitette: IA/Szné

Jegyzetek

[1] A Hétfői Szabadegyetem nem a lengyel ellenzék hasonló vállalkozását másolta, hanem a Magyarországon mindig is létező házi szemináriumok és szalonok formájából, mintegy szervesen nőtt ki. Közvetlen előzménye egy Szabó Miklós szeminárium volt Bibó István életművéről, illetve a koalíciós időkről, Sáska Géza és Turi Ágnes XII., Sólyom u. 19. sz. alatti lakásán. A szervezők ezt a hazai, autochton fejlődést azzal is hangsúlyozták, hogy következetesen a Hétfői Szabadegyetem elnevezést használták, nem pedig a lengyel formára használatos kifejezést.

[2]  Politikai csúsztatás; a Hétfői Szabadegyetem létrehozói nem az említettek voltak, hanem az előzőben említett házi szemináriumon részt vevők közül jelen sorok írója, továbbá Kovács Mária és Örkény Antal, akik 1980-ig vettek részt a Szabadegyetem szervezésében. Idősebb, „prominens ellenzéki” barátaink, köztük az említettek is, természetesen mindenben támogatták a kezdeményezést.

[3]  „MUKI”: Munkaközvetítő Iroda; elsősorban az ellenzékkel szimpatizáló körnek igyekezett szellemi segédmunkákat (fordítás, kódolás, gépelés stb.) szerezni. A felhívás kibocsátói Ambrus Péter, Csákó Mihály, Erős Ferenc, Léderer Pál, Sík Endre és jelen sorok írója voltak. A MUKI 1980 augusztusától kedd és péntek délutánonként Kovács András VI., Eötvös utca 42. sz. alatti lakásának cselédszobájában, az ötletet adó Hamburger Mihály albérletében működött, majd októbertől az iroda átköltözött Csákó Mihály és Horváth Zsuzsa VII., Dohány utca 16–18. sz. alatti lakásába; itt (ha jól emlékszem) már csak hetente egyszer, csütörtök délutánonként voltak fogadóórák, 1981 decemberéig. A MUKI tevékenységének lényegében az vetett véget, hogy a szeptember 1-jei házkutatások során a szervek elvitték az iroda kartotékanyagát, a munkalehetőségek és -igények regisztrálását, ami nemcsak az iroda működést bénította meg, hanem „kriminalizálta” is a MUKI-t, s ezzel sokakat elriasztott.

„Szamizdat Iroda”: Szamizdatbutik vagy Rajk-butik; Rajk László V., Galamb utca 3. sz. alatti lakásán 1981 februárjától 1983. január 15-ig, majd Rajk kényszerátköltöztetése után a II., Hankóczy Jenő u. 32. sz. alatti lakásban az év májusáig működött: kedd esténként tiltott irodalmat lehetett itt vásárolni, illetve cikkeket leadni a szamizdat lapoknak, találkozni ezek szerkesztőivel, vagy egyszerűen csak társasági életet élni.

[4]  Helyesen: Herczfeld.

[5]  Mellette kézírással: „Testvére lakását viszont megszerezte!” A megjegyzés az interjúban is említett Erd-éj estre, a SZETA rendezvényére utal, amelyen közreműködött a Muzsikás együttes, Vukán György triója és Bontovics Kati is.

[6]  Az utóbbi a BM konfabulációja, bár a téma körülírásaként pontos.

[7]  Kinél igen, kinél nem.


























































































































































































































Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon