1956-ban gyártott játékfilmek
A császár parancsára (Bán Frigyes)
Bemutató: 1957. november
A csodacsatár (Keleti Márton)
Bemutató: 1957. szeptember
Dollárpapa (Gertler Viktor)
Eltüsszentett birodalom (Banovich Tamás)
1989-ig nem mutatták be
Hannibál tanár úr (Fábri Zoltán)
Bemutató: 1956. október 18.
Keserű igazság (Várkonyi Zoltán)
1986-ig nem mutatták be
Mese a 12. találatról (Makk Károly)
Bemutató: 1957. február
Szakadék (Ranódy Sándor)
Bemutató: 1956. március 1.
Tanár úr kérem (Mamcserov Péter)
Ünnepi vacsora (Révész György)
1957-ben gyártott játékfilmek
Bakaruhában (Fehér Imre)
Bolond április (Fábri Zoltán)
Csendes otthon (Bán Frigyes)
Csigalépcső (Bán Frigyes)
Dani (Szemes Mihály)
Égi madár (Ranódy László)
Bemutató: 1958
Éjfélkor (Révész György)
Gerolsteini kaland (Farkas Zoltán)
Játék a szerelemmel (Apáthy Imre)
Bemutató: 1959
Két vallomás (Keleti Márton)
Az év első filmbemutatója volt, 1957. március 21-én
Külvárosi legenda (Máriássy Félix)
Láz (Gertler Viktor)
A nagyrozsdási eset (Kalmár László)
Bemutató: 1984 (!)
Nehéz kesztyűk (Varasdy Dezső)
Bemutató: 1958
A tettes ismeretlen (Ranódy László)
Bemutató: 1958
Hasonló cikkek
Blogok
„Túl későn jöttünk”
Zolnay János blogja
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
E-kikötő
Forradalom Csepelen
Eörsi László
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
5 év 39 hét
8 év 12 hét
8 év 16 hét
8 év 16 hét
8 év 18 hét
8 év 18 hét
8 év 18 hét
8 év 20 hét
8 év 21 hét
8 év 21 hét