Skip to main content

Korszerű lakások

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


Elmélet


A lakás bizonyos életfunkciók szolgálatára, azok védelmére és az ezekhez tartozó tárgyak elhelyezésére szolgál. Ezek a funkciók az alvás, tisztálkodás, öltözködés, étkezés, főzés (vegetatív funkciók) és a szellemi tevékenységek.

A kényelmet a funkciók különválasztása és a hozzátartozó használati tárgyak célszerű és egyértelmű elhelyezése biztosítja. Ebből következik elsősorban a kellő mennyiségű ruházati szekrénnyel ellátott külön öltözőhelyiség szükségessége és általában a vegetatív funkcióknak – melyek minden családnál azonosak – bizonyos fokú tipizálása, tehát beépítettsége.

Minden rendetlenség abból ered, hogy nincs meg mindennek a pontos, egyértelmű helye – ha egyáltalán van helye – és nem automatikusan következik az, hogy egy-egy tárgyat hol raktározunk vagy hol használunk.

A fejlődés is a funkciók szelektálását mutatja (v. ö.: primitív ember és kultúrember lakását; gyermek pólyája – minden egy helyen –, tudós vagy művész lakásában különböző szellemi funkciók is osztott terekben).

Gyakorlat


Bár az 1946. évtől szorgalmaztuk a lakáselméletet, annak céljáról, rendeltetéséről és követelményeiről szóló tételeket és azok megoldását, megvalósítani először csak 1947-ben, kisebb létesítményeknél és csak részleteiben sikerült, az elv újszerűsége és vélt költségei miatt.

1947–48. évi lakásújjáépítésnél megoldott a hálóhely–öltöző–fürdő kapcsolata, alvás–öltözködés–tisztálkodás funkciója, valamint konyha–tálaló–étkező 3 m távolságú kényelmessége. Az étkezőfülke csökkentett igényű lakásnál az 1954-es megoldásban került kivitelre. Az öltözőelvet akkor még nem sikerült keresztülvinni.

Az öltöző a legkisebb igényű épületfajtánál is szükséges és gazdaságos, amit a Zamárdiban 1954–55-ben épült nyaraló is mutat. Orvosházaspár tulajdona, akik a főzést szabadságidejük alatt ki akarják kapcsolni. A melegítés zsúrkocsira szerelt főzőlapon történik a verandán vagy bent, tehát konyhafülke sincs. Látható az alvás, öltözködés, tisztálkodás jó kapcsolata, a szobában elhelyezendő szekrények-feleslegessége és ezzel a tágas érzetű enteriőr biztosítása.

Az ismertetett lakáselvek részbeni megvalósítására a Bocskay és Daróci út sarkán épült lakóház tervezése adott lehetőséget. A beruházó minisztérium haladó szellemű bizottsága magáévá tette a típustól eltérő tervet és már 1955 tavaszán mind tartalmilag, mind formájában a hivatalosan előírt irányzattól eltérő építészeti megoldást engedélyezett. /…/

Az öltöző és fürdő meztelen-forgalmának és az összes ezekhez tartozó tárgyak elhelyezésének építészeti megoldása biztosítja a szobák könnyű rendben tarthatóságát és a zsúfoltság elkerülését.

Egy kétszobás lakást hat személyre bebútoroztunk. A képek a tágas jelleg mellett azt is mutatják, hogy a jelenleg gyártott bútoroknál egyszerűbb és olcsóbb darabokkal jobban és szebben lehet enteriőröket teremteni. A teljes lakberendezés értéke könyvek nélkül, de textilekkel, kerámiákkal, párnákkal stb. együtt 25 000 Ft.

Kismarty-Lechner Kamill: Korszerű lakások, Magyar Építőművészet, 1957/1–2.


A rendelkezésre álló korlátozott anyagi keretből jelenleg döntő többségében 1 és 1 1/2 szobás lakások épülnek. /…/ A jelen lakáshiány mellett lakásügyi hivatalaink sok esetben az egyszobásokat is többgyermekeseknek utalják ki.

Böhönyei János: Kislakások berendezési kérdései, Magyar Építőművészet, 1957/3–4.


A jelenlegi lakásszükséglet /…/ több mint egymillió lakásra tehető. A hiány felszámolására perspektivikus terv készül, mely előreláthatóan 18 év alatt elégíti ki ezt a szükségletet.

Szenes Ervin: Megjegyzések az állami lakásépítési tevékenységhez, Magyar Építőművészet, 1957/5–6.






























Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon