Skip to main content

H. Ö. L. D. E. R. L. I. N.

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
N. Wenn aus der Ferne…


Du seiest so allein in der schönen Welt
Behauptest du mir immer, Geliebter! das
Weisst aber du nicht…

Nem, ő el fog menni innen. Előrehajol, a szék
karfájának támaszkodik, megfeketedett
a huzat, fölfeslett, kilátszik az afrik meg
a faváz, belekapaszkodik a székbe,
nekidől, a szél odébbcsúszik, beleakad
valamibe, ezek nem hagyják abba, így marad,
mint a kád szélére száradt szappanhab, soha
nem hagyják abba, ez a szag, ezek a hangok,
a vastag piszokcsík az eladónők köpenyén, elöl,

ahol nekidőlnek a pultnak, a zöld csempéhez
odaragadt zsiradék, így marad, és ő
tudja, hogy el kell innen mennie, de az
elhatározás úgy akad fenn rajta, mint egy
leszúrt cölöpön valami vízbefulladt, föl-
puffadt állat, lebeg, elmerül és felbukik,
billeg, mintha kétfelé vágta volna a cölöp,
mintha kettéfűrészelné, mert amit elhatároz,
azt nem választja ki, nem ő az, amit ő

határoz el, csak szorong és viszolyog, és micsoda
ijedt, gőgös pofával, vagy csak finomkodva
tapogatja, de nem dönti el, és így csúszik
ez az egész, zuhan, zuhog egyenesen a
pokolba, pörög, forog visszafoghatatlanul,
mint akit felzabáltak, és most kiürítik,
egy jócskán túlérett sárgabarack, ahogy
rövid zuhanás után nagy csattanással
loccsan széjjel az odaterített vajfehér lepedőn.


































Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon