2014. március 8.
A kormányos is mindig a legénység egy tagja.
(Arisztotelész: Politika)
Hiába mondják nekünk, válasszátok külön a magánéletet a közélettől.
(Jókai Mór: Politikai divatok)
Hát az én hivatásom-e a Ház tekintélyét és a képviselők nimbuszát fenntartani? Tartsák fenn az urak maguk!
(Mikszáth Kálmán)
Ej, be rossz időket élünk!
(Kemény Zsigmond: Ködképek a kedély láthatárán)
Öregek
„Jónapot, bácsi.”
Weöres Sándor
Másképp estem el [mint], azt már
közben is éreztem, valahogy
hosszabban, túl volt komplikálva,
olyan megfontoltan es
Legigazibb örömöm,
Külföldi ha Pestre jön,
Kalauzolni őt minden felé,
Nézze meg a ligetet
És a Margitszigetet
S jöjjön el a Parlament elé,
A sok pesti panamát,
A Dob utca illatát,
Világos hogy nem emlegetem,
S ha néki konveniál,
A mikor az éj leszáll,
Kitünő helyekre vezetem!
Látta-e már Budapestet (…)?
Zerkovitz Béla:
Látta-e már Budapestet éjjel?
Ferencz Győző
DUGÓ
(Képes levelezőlap a piros hetesről)
Üdvözletem küldöm
Ferencz Győző
Kertész Imre
Megvan-e még az a kockás öltönyöd, Imre, amelyben
Sétáltál, mikor összefutottunk kint Pasaréten?
Nobel-díjadon épp hatszázhuszonegyezer újat
Tudnál venni, de kérlek, azért ne hajítsd el a régit.
Spiró György
Köszöntő Kertész Imréhez
Szia, Imre!
Kukorelly Endre
(Kertész Imrének.
A harmadik emeleten lakok. Ha
kinyitom az ablakot, az égbolt
bejön. És valamennyi csillag megjelenik.
Valamennyi esélyes. Valamennyi esélyes kicsi
csillag. De van olyan, akit
ez nem érdekel. Igazából csak
tíz deka szalámit szeretne megenni.
Ő csak tíz dekát kér.
Tíz dekával. Egyszerre legalább tíz
deka szalámit szeretne. De kenyér
nélkül annyit. Minden nélkül, csak
úgy tisztán. Az már nem
jelentéktelen.
(Hely)
A hely egy ekkorka város, két utcácska, keresztben vagy nagyjából keresztben görbe sikátorok. Az öregemberek odabiccentenek, morognak valamit, visszamorgok. A lányok kinyílt arcúak, kissé talán durva vonások, erősen kifestik magukat. Idősebb nők nincsenek. Vagy csak nem veszem észre? Épp elférnek az autók a házak között, ahhoz képest viszont piszokul tépnek. De nem mennek neki a falnak, és senki nem morog. Erre föl én is kipróbálom, tépek mérsékelten, hát nem is rossz. De hol parkolnak?
A sorsvetés Atalante lelkére esett, aki látván, mekkora
tisztesség kíséri a versenyben győztesek életét, nem tudott
nemet mondani, s ezt az életet választotta.
(Platón: Állam)
Miért akarsz mindig győzni, Atalante, mindig a jobbik
lenni? – Egyszerűen győznöm kell! – Az eszméletvesztésig
akar futni, amíg a látomásait el nem éri.
(Botho Strauss: Atalante)
A legundorítóbb mindjárt a megnyitó. Mindjárt rögtön az eleje, hogy aztán majd nagyjából úgy is maradjon.
Du seiest so allein in der schönen Welt
Behauptest du mir immer, Geliebter! das
Weisst aber du nicht…
Nem, ő el fog menni innen.
hélas! Victor Hugo
(Andre Gide)
(1.1)
Két gésa megy a sivatagban. Az egyik Gárdonyi Gésa, a másik…
(2.1)
Az én Mikszáth Kálmán Műveim egy lila széria, harminchárom könyv aranyszín díszítéssel, a Révai Testvérek Irod. Int. R. T. Kiadása, évszám nincs feltüntetve. A 12. kötet két kisregény, A szelistyei asszonyok és Ne okoskodj, Pista. Rengeteg dolog. Mikszáth-polc.
(3.1)
Mikszáthot nemigen szoktam olvasni. Majd, majd egyszer.
„Amikor a heccek Pesten még megvoltak (Széchenyi István Naplója), atyám megkérdezett egy nemesembert, aki éppen kijött onnan. – »És hát honnan az úr? – A viadalbúl. – És mitsoda újság vagyon ottand? – Más éppen nints, hanem hogy a borjút meg ette a Cleopatra.«”
Más éppen nincs. Magyarországon nem nagyon van semmi. Magyarország se nagyon. Ami van és ami nincs, az pedig meglehetősen rossz. Magyarország fáradt, fárasztó és trabantszagú. Lehámlottak a falak, túl sokan szoronganak a trolin, túl zajosan terítik a műtrágyát. Így élnek a magyarok, így élünk.
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
6 év 15 hét
8 év 40 hét
8 év 44 hét
8 év 44 hét
8 év 45 hét
8 év 46 hét
8 év 46 hét
8 év 48 hét
8 év 48 hét
8 év 49 hét