Skip to main content

Kronológia – 1961

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


1961. jan. 5. A Földművelésügyi Minisztérium közleménye szerint Magyarország szántóterületének 82%-án szocialista nagyüzemek gazdálkodnak.

1961. jan. 8. Franciaországban és Algériában népszavazást tartanak, amellyel támogatják De Gaulle algériai politikáját.

1961. jan. 9. Londonban nagyszabású botrány robban ki, miután több szovjet kémet lelepleznek.

1961. jan. 29. Közzéteszik a Központi Statisztikai Hivatal jelentését az 1958–1960 közti ötéves tervről. A tervet mennyiségileg túlteljesítették, a nemzeti jövedelem több mint 20%-kal emelkedett, az összes import azonban 43%-kal emelkedett terven felüli beruházások miatt.

1961. február A Társadalmi Szemle februári számában megjelennek az MSZMP KB kulturális elméleti munkaközösségének tézisei Irodalomkritikánk néhány fogyatékosságáról, amelyben állást foglalnak az „1953–56-os nézetek” továbbélésével szemben.

1961. febr. 6–7. Éjszaka közel 400 budapesti lakásban tart házkutatást a rendőrség. Délelőtt Kállai Gyula, a minisztertanács első elnökhelyettese a katolikus püspöki karral tartott megbeszélésén bejelenti, hogy az államvédelmi szervek államellenes összeesküvés vádjával számos egyházi személyt tartóztattak le. Kállai felszólítja a katolikus egyház vezetőit, hogy „vizsgálják meg saját soraikat, és az esetleges bűnösöket rekesszék ki”.

1961. febr. 19. Az MSZMP KB közleményt ad ki, amelyben bejelentik, hogy a mezőgazdaságban is uralkodóvá váltak a „szocialista termelési viszonyok”.

1961. febr. 20–23. Hivatalos látogatást tesz Magyarországon A. Novotny, a CSKP első titkára.

1961. febr. 28. John F. Kennedy, az Egyesült Államok elnöke Henry Kissingert nevezi ki a nemzetközi biztonság kérdéseivel foglalkozó tanácsadójává.

1961. márc. Új Írás címmel irodalmi és kritikai folyóirat indul, melynek szerkesztői Illés Lajos, Pándi Pál és Váci Mihály.

1961. márc. 15. Akatolikus püspöki kar az Állami Egyházügyi Hivatal által kikényszerített kommünikét tesz közzé, melyben elítéli a letartóztatott papok és egyházi személyek államellenes és egyéb „bűncselekményeit”.

1961. márc. 22. Londonban 15–25 év közötti börtönbüntetésre ítélik a januárban leleplezett szovjet kémhálózat tagjait.

1961. márc. 28. – ápr. 6. Francia parlamenti küldöttség látogat Magyarországra az Országgyűlés meghívására.

1961. márc. 28–29. A Varsói Szerződés országainak politikai tanácskozó testülete Moszkvában ülésezik. A tárgyalásokon magyar részről Kádár János és Münnich Ferenc vesz részt.

1961. ápr. 1–3. Drámai mértékben nő az NDK-ból Nyugat-Berlinbe menekülők száma. Nagycsütörtök és húsvét hétfője között több mint ötezer kelet-német „disszidál”.

1961. ápr. 11. Jeruzsálemben megkezdődik Adolf Eichmann, volt SS-alezredes, háborús bűnös pere.

1961. ápr. 12. A Vosztok–1 szovjet űrhajó fedélzetén Jurij Gagarin repülős őrnaggyal megkerüli a Földet.

1961. ápr. 16.
Az Elnöki Tanács az 1961. évi 7. sz. törvényerejű rendelettel megszünteti a népbírósági tanácsokat.

1961. ápr. 17. AzEgyesült Államok által támogatott kubai emigránsok inváziós csoportja partra száll Kubában, a Disznó-öbölben. A Varsói Szerződés országai élesen elítélik az akciót, Ny. Sz. Hruscsov agresz-szorként bélyegzi meg J. F. Kennedyt. A Szovjetunió anyagi segítséget és katonai szakértőket ígér a karibi országnak.

1961. ápr. 20. Budapesten, a Katona József Színházban – a szerző 60. születésnapján – bemutatják Németh László A két Bolyai című darabját.

1961. ápr. 22–25. Maurice Challe vezetésével sikertelen puccskísérlet Algériában De Gaulle ellen. Május végén hosszú börtönbüntetésre ítélik a lázadókat.

1961. máj. 22–23. Faji zavargások tőrnek ki az Egyesült Államok Alabama államában. Hadiállapotot hirdetnek, csak a szövetségi rendőrség és a hadsereg segítségével tudnak rendet teremteni.

1961. jún. 3. Ny. Sz. Hruscsov és J. F. Kennedy csúcstalálkozója Bécsben. A megbeszélés nyilvános része hangsúlyozottan barátságos, miközben az érdemi tárgyalásokon eredménytelen alkudozások folynak.

1961. jún. 15. Walter Ulbricht, az NDK államtanácsának elnöke Nyugat-Berlin semlegesítését követeli egy kelet-berlini sajtótájékoztatón.

1961. jún. 16. Tokióban emlékünnepséget tartanak Nagy Imre halálának évfordulóján. Az ünnepség magyar szónoka Király Béla.

1961. jún. 20. Brit parlamenti képviselők látogatnak Magyarországra.  – Az MSZMP PB határozatot hoz a cigány lakosság helyzetének javításával kapcsolatos feladatokról.

1961. júl. 19. A X. Német Evangélikus Egyházi Kongresszust csak Nyugat-Berlinben tartják, miután a kelet-német hatóságok betiltották a kongresszus kelet-berlini rendezvényeit.

Az SZKP KB – a közelgő kongresszusra készülve – elfogadja A kommunista társadalom felépítése című programot, amely nem kevesebbet tűz ki célul, mint hogy 1980-ig „lényegében be kell fejezni a kommunista társadalom felépítését”.

1961. augusztus Tovább növekszik a kelet-német menekültáradat: augusztus elején már naponta 1000-1500 ember hagyja el Kelet-Berlint. Kiéleződik a berlini válság.

1961. aug. 3. A NSZK kormányához eljuttatott szovjet memorandum hangsúlyozza, hogy az év folyamán békeszerződést kell kötni Németországgal.

1961. aug. 6. A nyugati hatalmak párizsi külügyminiszteri konferenciáján a további tárgyalások mellett döntenek.

1961. aug. 11. Kelet-Berlinben a népi kamara teljes felhatalmazást ad a kormánynak, hogy bármiféle intézkedést megtehet az NDK védelmében.

1961. aug. 13. Éjjel a kelet-német néphadsereg és a rendőrség megszállja Berlin szovjet szektorát, és megkezdik a szektor lezárását útakadályokkal és különféle erődítésekkel. A kelet-berliniek ezután csak hatósági engedéllyel léphetnek át a nyugati szektorba, és viszont. Augusztus 15-én megkezdik az ideiglenes akadályok helyett a fal építését, amely évtizedekre elválasztja a szektorokat. A nyugati szövetséges városparancsnokok jegyzékben tiltakoznak a város négyhatalmi státusának megsértése miatt, amit a szovjetek 24 órán belül visszautasítanak.

1961. aug. 19–22. Jurij Gagarin Magyarországra látogat.

1961. aug. 23. Nyugat-Berlinben a szövetséges haderők átveszik a szektorhatár védelmét.

1961. aug. 26. Kivégzik Hámori István, Kovács Lajos és Nickelsburg László Baross téri felkelőket a Köztársaság téri népítéletben való részvétel vádjával. Ezek az utolsó kivégzések 1956-os perben.

1961. aug. 30. A francia atomkísérletek nyomán a Szovjetunió felfüggeszti az önként vállalt atomkísérleti moratóriumot, és 50 megatonnás kísérleti hidrogénbombát robbant fel Novaja Zemlja térségében.

1961. szept. 1. Gheorghiu Dej vezetésével román párt- és kormányküldöttség látogat Budapestre.

1961. szept. 1–5. Az el nem kötelezett országok konferenciája Belgrádban. A résztvevők felhívással fordulnak a két szuperhatalom vezetőihez, hogy mielőbb találkozzanak a béke és megegyezés érdekében.

1961. szept. 8. Sikertelen merényletkísérlet De Gaulle francia államelnök ellen. Tovább folytatódik a francia belpolitikai válság Algéria függetlenségének megadása körül.

1961. szept. 12. Az MSZMP KB ülésén Czinege Lajost a KB tagjává és a PB póttagjává választják, felmentik Fock Jenő és Kiss Károly KB-titkárokat, és helyükre Gáspár Sándort és Nemes Dezsőt választják. Határozatot hoznak a II. ötéves terv elindításáról.

1961. szept. 13. A szovjet mintát utánozva a minisztertanács elnöke ismét Kádár János, elnökhelyettesekké Apró Antalt, Biszku Bélát, Fock Jenőt és Kállai Gyulát nevezik ki. A belügyminiszter Pap János, a Veszprém megyei pártbizottság addigi első titkára.

1961. szept. 14. A KISZ KB ülésén Komócsin Zoltán helyett Pullai Árpádot választják első titkárrá.

1961. szept. 18. Légi szerencsétlenségben életét veszti Dag Hammarskjöld ENSZ-főtitkár.

1961. szept. 26. Az ENSZ közgyűlésén Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter követeli az NDK elismerését és fölvételét az ENSZ-be.

1961. okt. 7–12. Az Országgyűlés őszi ülésszakán elfogadja a II. ötéves tervet (1961–1965). Ezzel egy-időben az állami és pártapparátus távlati – 15, majd 20 éves – terv kidolgozását kezdi meg, amelynek célja Magyarország felzárkóztatása és a „kommunizmusba való átmenet” szellemi és anyagi előfeltételeinek megteremtése.

1961. okt. 17–31. Az SZKP XXII. kongresszusa. Ny. Sz. Hruscsov megnyitó beszédében javaslatot tesz a berlini kérdés rendezésére, bírálja Albániát és közvetve Kínát is. Október 21-én Csou En-laj éles hangú beszédben válaszol a kongresszuson, majd két nap múlva távozik Moszkvából – gyorsan romlanak a kínai–szovjet kapcsolatok. A kongresszus új pártprogramot fogad el, dönt Sztálin koporsójának a Lenin Mauzóleumból való áthelyezéséről, és többen nyíltan bírálják Sztálin, Berija, Malenkov és Kaganovics bűneit. Rövidesen megkezdődik a Sztálin-kultusz maradványainak felszámolása. A KB első titkárává újra Hruscsovot választják.

1961. okt. 23. A magyar forradalom 5. évfordulója alkalmából népgyűlést rendeznek Buenos Airesben az argentin közélet vezetőinek részvételével. Bár a gyűlés idején a szovjet követség épületét a rendőrség körülveszi, egy robogó teherautóról mégis sikerül kátránybombát hajítani a követség egyik szobájába. – Rómában a szovjet kereskedelmi hivatal épületébe a tüntetők Molotov-koktélokat dobálnak. – Grazban a középiskolások fáklyásmenetet rendeznek. – New Yorkban a Hunter College épületében tartanak megemlékezést. – Párizsban a megemlékezés keretében koszorút helyeznek el az ismeretlen katona sírjánál.

1961. nov. 1.
A Svájci Magyar Bizottság megalakítja a Pro Libertate Szabadegyetemet.

1961. nov. 3. U Thant elfoglalja az ENSZ-főtitkári székét.

1961. dec. 4. Sir Leslie Munro beterjeszti jelentését az ENSZ közgyűlésnek a magyar kérdésben született ENSZ-határozatok végrehajtásáról.

1961. dec. 10. J. F. Kennedy hozzájárul 15 ezer amerikai katonai tanácsadó Vietnamba küldéséhez.

1961. dec. 10–12. A Szovjetunió és Albánia kölcsönösen megszakítja diplomáciai kapcsolatait egymással.

1961. dec. 15.
Izraelben halálra ítélik Adolf Eichmannt.

1961. dec. 15–16. Az Országgyűlés téli ülésszakán elfogadja az új büntető törvénykönyvet.

1961. dec. 20. Az ENSZ közgyűlése elfogadja az ENSZ-határozatokat semmibe vevő magyar magatartást elítélő határozatot.

1961. dec. 21. U Thant ENSZ-főtitkár elfogadja a magyar kormány meghívását. – Magyarország a diplomatáival szembeni  „megkülönböztetett magatartásra” hivatkozva visszahívja tiranai nagykövetét.

A kronológiát összeállították Beck Tibor és Germuska Pál, az 1956-os intézet munkatársai.

















































































































Megjelent: Beszélő folyóirat, 3. szám, Évfolyam 2, Szám 3


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon