Skip to main content

Beszélő folyóirat, 3. szám, Évfolyam 2, Szám 3

Kemény István: Egy úr

Csaba László: A gazdaság fekete doboza

Eörsi János: Nem vásárolhat be, akinek nincs pénze

Antal László a gazdasági stabilizációról

Mihancsik Zsófia: „Rögzíteni, ami történt”

Kegyes András fotóriporterrel Mihancsik Zsófia beszélget

Kende Péter: A respublika a magyar történeti tudatban

Molnár Gusztáv: A NATO-bővítés geopolitikája

Kuti Éva: Merre tart a nonprofit szektor?

: [Definíciók]

: [A nonprofit szervezetek bevételei]

: A nonprofit szektor fejlődését befolyásoló változók

Mészáros Geyza - Sebestény István: Gondolatok 1 százalék körül

Petri György: Szókoszorú Solt Ottilia sírjára

Hafner Zoltán - Tóth Andrea: Ők ugyanis sokkal védtelenebbek…

Hafner Zoltán és Tóth Andrea interjúja

Betlen János: „Fejembe vettem, hogy jogtalan az egész”

Betlen János interjúja

Vásárhelyi Mária: „A kádárizmust nem utálták annyira”

Vásárhelyi Mária interjúja

: Szociálpolitika alulnézetből

Demszky Gábor: Búcsú Ottiliától

Havas Gábor: Búcsú Ottiliától

Göncz Árpád: Kedves Barátaim!

Eörsi István: 1961

Beck Tibor - Germuska Pál: Kronológia – 1961

M. A. [Mink András]: Tipicsno nás

M. A. [Mink András]: „Utolsó este a lebontásra ítélt Ilkovits-büffében”

Bikácsy Gergely: „Kilábolunk?”

A magyar film mélypontja – 1961

: 1961-ben bemutatott magyar játékfilmek

Turai Tamás: Az Új Írás

Szentirmai Dóra: Könyvmustra az 1961–1962-es év ifjúsági irodalmából

: Érvényes világcsúcsok az atlétikában

1961–1996

: Kárpáti Péter Díszelőadás című könyvéről

beszélget Angyalosi Gergely, Bán Zoltán András, Németh Gábor és Radnóti Sándor

Josef Hirsal: Bohous Hrabal startja a „szárnyalás éveiben”

(1955–1959)

(Lovas István): Tisztelt Szerkesztőség!

(Bálint Jenő): T. Beszélő Szerkesztősége!

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon