A nemzetközi összehasonlító kutatás során kialakított definíció szerint a nonprofit szektort alkotó szervezetek a következők: hivatalosan bejegyzett, tehát önálló jogi személyiséggel bíró köz- és magánalapítványok, egyesületek, klubok, körök, szövetségek, köztestületek, gazdálkodói, munkavállalói és szakmai érdekképviseletek, közhasznú társaságok. Az egyházakat és a politikai pártokat ez a definíció nem tekinti a szektor részének. A nonprofit szektornak mind a hazai, mind a nemzetközi szakirodalomban számos más elnevezése (például nem kormányzati szektor, önkéntes/öntevékeny szektor, civil szektor, jótékony szektor, független szektor, harmadik szektor stb.) is használatos. A különböző nevek a szektor különböző sajátosságait hangsúlyozzák, így hangulati érték szempontjából jelentősen eltérnek egymástól, de tartalmukat tekintve lényegében szinonimáknak számítanak.
Blogok
„Túl későn jöttünk”
Zolnay János blogja
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
E-kikötő
Forradalom Csepelen
Eörsi László
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
7 év 49 hét
10 év 23 hét
10 év 26 hét
10 év 26 hét
10 év 28 hét
10 év 28 hét
10 év 28 hét
10 év 30 hét
10 év 31 hét
10 év 31 hét