Skip to main content

Érvényes világcsúcsok az atlétikában

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
1961–1996



Versenyszám<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com:office:office" />

Férfiak

Nők

 

1961

1996

1961

1996

100 m-es síkfutás

10.0

9.84

11,2

10.49

200 m-es síkfutás

20.5

19.32

22.9

21.34

400 m-es síkfutás

44.9

43.29

54.3

47.60

800 m-es síkfutás

1:45.7

1:41.73

2:04.3

1:53.28

1500 m-es síkfutás

3:35.6

3:27.37

4:29.7

3:50.46

5000 m-es síkfutás

13:35.0

12:44.39

 

 

10 000 m-es síkfutás

28:18.8

26:38.08

 

 

maratoni futás

2:15.16

2:06:50

3:40:22

2:21:06

110 m-es gátfutás

13.2

12.91

 

 

400 m-es gátfutás

69.2

46.78

 

 

3000 m-es akadály

8:30.4

7:59.18

 

 

4 § 100 m-es váltó

39.1

37.40

44.3

41.37

4 § 400 m-es váltó

3:02.2

2:54.29

 

 

20 km-es gyaloglás

1:26:13

1:17:25.6

 

 

50 km-es gyaloglás

4:11:19

3:40:57.9

 

 

magasugrás

225

245

191

209

távolugrás

828

895

648

752

hármasugrás

17.03

18.29

 

 

rúdugrás

483

614

 

 

súlylökés

20.06

23.12

17.36

22.63

diszkoszvetés

60.72

74.08

53.04

76.80

kalapácsvetés

70.33

86.74

 

 

gerelyhajítás

86.74

98.48

59.55

80.00

Megjelent: Beszélő folyóirat, 3. szám, Évfolyam 2, Szám 3


Hasonló cikkek

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon