Skip to main content

Kronológia – 1963

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


1963. jan. 15. A Lapkiadók Nemzetközi Szövetsége megismétli előző év májusi felhívását a magyar kormányhoz Bibó István szabadon bocsátása érdekében.

1963. jan. 17. A Német Szocialista Egységpárt VI. kongresszusán vendégeskedő Hruscsov megtekinti a berlini falat.

1963. jan. 20. A Népszabadság „Erősítsük a nemzetközi kommunista mozgalmat” címmel ismerteti az MSZMP állásfoglalását a kommunista és munkáspártok egymáshoz fűződő viszonyáról.

1963. jan. 24. Minisztertanácsi rendelet teszi lehetővé a trösztök alapítását.

1963. febr. 10.
Szolnokon ünnepélyesen felavatják az új Tisza-hidat.

1963. febr. 15.
Franciaországban a tizedik De Gaulle elleni merényletet akadályozzák meg.

1963. febr. 16.
A Szovjetunióban szabadon bocsátják az ukrán ortodox egyház 1945 óta szibériai száműzetésben élő metropolitáját, aki azonnal Rómába utazik.

1963. febr. 21.
Az SZKP KB levélben szólítja fel a Kínai KP-t, hogy állítsák helyre a nemzetközi munkásmozgalom egységét.

1963. febr. 24.
Országgyűlési és tanácstagválasztások: a szavazók 98,9%-a a Hazafias Népfront jelöltjeire adja voksát.

1963. március
Brüsszelben, a Nagy Imre Intézet kiadásában megjelenik Szász Béla „Minden kényszer nélkül…” című könyve, az első hiteles beszámoló a Rajk-perről.

1963. márc. 7.
Varsóban egyezményt írnak alá, mely szerint az NSZK kereskedelmi képviseletet létesít Varsóban.

1963. márc. 15.
A szibériai Krasznojarszkban elzárják a Jenyiszej folyó útját a hatalmas vízierőmű építéséhez.

1963. márc. 20.
Vác mellett átadják a Dunai Cement- és Mészmű első kemencéjét.

1963. márc. 21.
Az új Országgyűlés alakuló ülésszakán Kádár János bejelenti az általános amnesztiát. Másnap az Elnöki Tanács kiadja az erre vonatkozó törvényerejű rendeletet, miszerint kegyelmet kapnak mindazok, akik a „személyi kultusz éveiben hatalmukkal visszaéltek”, az „ellenforradalmi cselekmények” miatt elítéltek, valamint akik
1957–63 között követtek el államellenes bűncselekményt. Az amnesztia nem terjed ki a fegyveres harcok azon résztvevőire, akiket gyilkosság vádjával is elítéltek, a hűtlenség miatt elítéltekre, valamint a visszaesőnek minősítettekre – összességében több száz politikai elítéltre.

1963. márc. 22–26.
Magyar–jugoszláv gazdasági tárgyalások Budapesten.

1963. márc. 23.
Fidel Castro kubai miniszterelnököt a „Szovjetunió Hőse” címmel tüntetik ki Moszkvában, amit addig külföldi állampolgár nem kapott meg.

1963. április
Déry Tibor nyugat-európai felolvasókörútja. „Jelenleg szabadon írhatok, azzal a kikötéssel, hogy ne írjak a szocializmus ellen. Én szocialista vagyok, és magamra veszem ezt a korlátozást” – jelenti ki bécsi estjén.

1963. ápr. 2.
Az MSZMP PB határozata a felsőoktatási intézmények felvételi rendszeréről és a tanulók származás szerinti kategorizálásának megszüntetéséről.

1963. ápr. 9.
John F. Kennedy az Egyesült Államok díszpolgárává fogadja W. Churchillt.

1963. ápr. 10.
XXIII. János pápa „Pacem in Terris” kezdetű enciklikájának kibocsátása, amelyben a különböző keresztény felekezetek közötti testvéri együttműködést szorgalmazza.

1963. ápr. 17.
Kairóban kihirdetik az új Egyesült Arab Köztársaság megalakulását, amelynek tagjai Egyiptom, Szíria és Irak.

1963. ápr. 22.
Lenin-díjjal tüntetik ki a Moszkvában élő Varga Jenő közgazdászt.

1963. máj. 3.
Az Egyesült Államokban folytatódnak a faji zavargások, mivel a hatóságok igyekeznek elnyomni a színes bőrűek polgárjogi mozgalmait.

1963. máj. 13.
Életbe lép a jugoszláviai Vajdaság Autonóm Tartomány statútuma, amely rögzíti a kisebbségi jogokat.

1963. máj. 23.
Közzéteszik a minisztertanács és a SZOT együttes határozatát az üzemi tanácsokról.

1963. jún. 14.
A Kínai KP elmarasztalja a szovjet vezetést a „békés egymás mellett élés” meghirdetése miatt.

1963. jún. 16–19.
Valentyina Tyereskova, az első női űrhajós háromnapos űrrepülése.

1963. jún. 20.
Moszkva és Washington megállapodnak arról, hogy a Kreml és a Fehér Ház között „forró drótot”, azaz állandó, közvetlen kapcsolatot létesítenek. Az összeköttetés augusztus 30-tól működik.

1963. jún. 26.
Az amerikai elnök, J. F. Kennedy nyugat-németországi látogatása során elmegy Berlinbe is, ahol többszázezres nagygyűlést tart, és a Checkpoint Charlynál megtekinti a berlini falat.

1963. júl. 1–3.
U Thant ENSZ-főtitkár hivatalos látogatást tesz Magyarországon. 1963. júl. 4. Uljanonszkij körzetében szovjet tudósok üzembe helyezik az első szétszerelhető-szállítható atomerőművet.

1963. júl. 29.
De Gaulle francia elnök elutasítja, hogy országa csatlakozzon a már előkészített, atomkísérleteket tiltó egyezményhez.

1963. aug. 5.
Moszkvában a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia külügyminiszterei aláírják a részleges atomcsendegyezményt, amely tiltja a légköri, világűrbeli és víz alatti nukleáris kísérleteket.

1963. aug. 20.
A Szabolcs-Szatmár megyei Aporliget község országos villamos hálózatra való rákapcsolásával befejeződik a magyar falvak villamosítása.

1963. aug. 21.
Miután a dél-vietnami kormánycsapatok zaklatásai ellen tiltakozva két buddhista szerzetes élve elégette magát, Saigonban több száz buddhista szerzetest tartóztatnak le.

1963. aug. 28.
A „washingtoni menet”: az Egyesült Államok fővárosában 200 ezer ember vonul az utcára, hogy a faji diszkrimináció ellen tiltakozzanak, és kiharcolják a színes bőrűek polgárjogait.

1963. szeptember
Az Új Írásban megjelenik Molnár Erik vitaindító cikke a „nemzeti kérdésről”. – Részletfizetési akció indul Magyarországon, amellyel személygépkocsit lehet vásárolni. Kitör az „autóláz”.

1963. szept. 1.
Az ungvári egyetemen magyar nyelv- és irodalom tanszék létesül.

1963. szept. 9.
Az Egyesült Államokban, miután szövetségi törvénynyel megszüntették az iskolákban a faji elkülönítést, Alabamában továbbra is akadályozzák, hogy néger gyerekek belépjenek a fehéreknek fenntartott iskolákba. J. F. Kennedy elnöknek kell beavatkoznia, és a hadsereg alakulatainak kell biztosítania az államban a faji elkülönítés megszüntetését.

1963. szept. 24
. Megindul az első Európán kívüli MALÉV-járat, amely Kairóba közlekedik.

1963. okt. 1–4.
Magyar–csehszlovák megállapodást kötnek egy közös dunai erőmű építéséről.

1963. okt. 2.

Prágában bejelentik, hogy szabadon engedik az 1949 óta fogságban lévő négy püspököt és Joseph Beran bíborost.

1963. nov. 1.
Katonai puccs Dél-Vietnamban. A tábornokokból álló új vezetés a kommunizmus elleni harcot nevezi legfontosabb feladatának.

1963. nov. 11.
A világ 44 állama embargót vezet be Dél-Afrika ellen annak fajüldöző politikája miatt.

1963. nov. 12.
Bécsben felavatják a Collegium Hungaricum új épületét. 1963. nov. 14. Közzéteszik a budapesti metró építésének folytatásáról intézkedő minisztertanácsi határozatot.

1963. nov. 20.
A Hawaiiban tartott konferencián úgy határoz az Egyesült Államok, hogy kivonja Dél-Vietnamból katonai tanácsadóit, mivel az új rezsim egyedül is le tudja győzni a kommunista lázadókat.

1963. nov. 22.
A texasi Dallasban merénylet áldozata lesz J. F. Kennedy amerikai elnök. Másfél órával később felesketik Lyndon B. Johnsont, az új elnököt.

1963. nov. 24.
Dallasban meggyilkolják Kennedy feltételezett merénylőjét, L. H. Oswaldot.

1963. nov. 30.
adják Budapest első, korszerű gyalogos-aluljáróját az Astoriánál.

1963. dec. 2.
Nagy-Britannia és Magyarország a két ország közötti kapcsolatok normalizálódásának jeleként diplomáciai kapcsolataikat nagyköveti szintre emelik. A következő hónapokban több más nyugati ország is nagyköveti rangra emeli budapesti külképviseletét (december 21., Franciaország; december 27., Belga Királyság; 1964. február 4., Svédország; 1964. május 4., Olaszország; 1964. június 11., Kanada; 1964. július 24., Svájc).

1963. dec. 7.
Pap Jánost leváltják belügyminiszteri tisztségéből, és visszahelyezik a Veszprém megyei pártbizottság élére. Utóda Benkei András, a Szabolcs-Szatmár megyei pártbizottság első titkára, aki 17 éven keresztül tölti be ezt a tisztséget.

1963. dec. 10.
A fizikai Nobel-díjat a magyar származású amerikai professzor, Wigner Jenő kapja.

1963. dec. 16.
A Szovjetunióban 600 millió rubellel csökkentik a következő évi katonai költségvetést.

1963. dec. 17.
A kelet- és nyugat-berlini hatóságok megállapodnak a belépési engedélyek szabályozásáról. Ez a fal felhúzása óta először teszi lehetővé a nyugat-berliniek számára, hogy átmehessenek a keleti szektorba.

1963. dec. 20.
Frankfurt am Mainban bíróság elé állítják az auschwitzi koncentrációs tábor 21 volt SS-őrét.

1963. dec. 22.
Cipruson összetűzésekbe keverednek a helyi törökök és görögök.

1963. dec. 23.
Az Elnöki Tanács módosítja a kitüntetések adományozását szabályozó törvényerejű rendeletet. A legmagasabb kitüntetés ezentúl a „Szocialista Munka Hőse”, új kitüntetés a „Magyar Népköztársaság Állami Díja”, s a Kossuth-díj a továbbiakban csak kulturális és művészeti érdemek elismerésére szolgál.

Összeállították Beck Tibor és Germuska Pál, az 1956-os Intézet munkatársai.






























































Hivatkozott cikkek

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon