Skip to main content

Beszélő folyóirat, 5. szám, Évfolyam 2, Szám 5

Dmitrij Alekszandrovics Prigov: Moszkva és a moszkvaiak

Neményi László:

Ágoston Zoltán: „Ez a magatartás egyáltalán nem tipikus a magyar bölcsészértelmiség körében”

Horányi Özsébbel Ágoston Zoltán beszélget

Babarczy Eszter: „Panaszbizottság voltaképpen nincs”

Fertő Imre: Lehet-e az agrárpolitikáról értelmesen beszélni?

Fertő Imre: Agrárideológiák Amerikában

Kuti Éva - Vajda Ágnes: Az elfogultság védelmében

Kis János: Csontos László ravatalánál

Zilahy Péter: Az utolsó Ablakzsiráf

K–ZS folytatás

Szalai András: Az én házam, az én vágyam

Kozák Gyula: 1963

Beck Tibor - Germuska Pál: Kronológia – 1963

Pór Edit: „Nemkívánatos jelenségek” és „ellenséges megnyilatkozások” a sajtóban I.

Szakolczai Attila: Az amnesztia

Botka Ferenc: Déry Tibor Bécsben és Nyugat-Európában

Neményi László: Az elnök halála

G. Á. [Gereben Ágnes]: Valentyina Tyereskova 24 éve

Bori Erzsébet: Mesterek és művezetők

A fordulat éve a moziban

: Az 1963-ban készült játékfilmek

Bán Zoltán András: Rozsdatemető

Parti Nagy Lajos: Szép versek 1963

Radó Dezső: Astoria aluljáró

Forgách András: Tolsztoj, a bosszantó

Vitalij Moszkalenko: A Karamazovok és a pokol

: A Testamentum. Dmitrij Sosztakovics emlékei című könyvről

beszélget Angyalosi Gergely, Bán Zoltán András, Németh Gábor és Radnóti Sándor

Viktor Jerofejev: A jó Sztálin

(Bozóki András–Czike Bernadett - Heller Ágnes - Szalai Pál): Nevem tuvuduvunk ivígy beveszévélnivi

(Erdei L. Tamás): „Slow down, daddy!”

(Horváth Ágnes): Aranyos Kákay Úr!

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon