G. Á. [Gereben Ágnes]

Nyomtatóbarát változat

1963. augusztus 16-án a Vosztok–8 szovjet űrhajón a világtörténelemben először egy nő hagyta el az öreg Föld légterét, 48-szor megkerülte bolygónkat, és három nappal később sikeresen visszatért. Az akkor már mind szertelenebbül (a szovjet újnyelv szerint: voluntarista módon) viselkedő Hruscsov pártfőtitkár birodalmában egy szabályos arcú, átlagos termetű és ideológiai, valamint pártszempontok szerint gondosan ellenőrzött életrajzú lányt választottak ki az első űrhajósnő történelmi szerepére, akit mindmáig példaképének tekintett, 27 éves korától özvegy anyja egyedül nevelt fel.

Valentyina Tyereskova számára az űrben töltött három nap bizonyos értelemben „a történet vége” lett: azóta egyszerűen nincs dolga. Pontosabban minden, amit – szovjet és nemzetközi nőszervezetek merev elnökeként, merőben formális bizottságok élén, hivatalos látogatások protokollját róva – tesz, az már a múltról és a múltnak szól.

A bátor fiatal nő ráadásul nem bizonyult egyéniségnek, és mindmáig nem tudja elviselni dicsősége súlyát. Visszatérése után öt hónappal, az ünneplések csitultával hagyta, hogy – még mindig a Nagy Szovjet Biológiai és Társadalmi Kísérlet részeként – férjhez adják az 1962-ben repült Vosztok–3 űrhajósához, Andrian Nyikolajevhez. Még azt is engedelmesen tűrte, hogy a pompás állami szertartáson az SZKP első embere vezesse őt a vőlegény elé. Magasabb államérdek vezette abban is, hogy gyorsan – amíg még rajta volt a „csillagok pora” – megfoganjon, és 1964 júniusában megszülje a földkerekség első „űrgyermekét”. A házasság gyorsan felbomlott – akik jól ismerik, azt mondják, Nyikolajev durva fráter és még alkoholista is –, ráadásul tisztázatlan okokból a kislány sem szerepel a nyilvánosság előtt.

Tyereskova viszont a többi űrhajóshoz hasonlóan bejárta a világot. Kísérői kezdettől ügyeltek rá, hogy ezeken a látogatásokon minél kevesebb emberrel váltson szót, mert rendszeresen kellemetlen helyzetbe hozta a szovjet küldöttség többi tagját. Utaztatni pedig kénytelenek voltak, mivel a magas rangú párt- és Komszomol-delegációknak évtizedekig kötelezően tagja, mintegy szerves tartozéka volt egy-két űrhajós. Közülük azonban a legtöbben megelégedtek a szovjet párt (vagy Komszomol) központi bizottsági intruktorok által megírt szövegek felmondásával. Nem így Tyereskova! A magyar VIT-küldöttség tagjait például borozgatás közben így uszította a prágai bevonulás előtt: „Sózzatok csak jól oda a prágai revizionista Svejkeknek! Nemsokára majd rendet teremtünk a házuk táján!” Borisz Pasztuhov, a szovjet Komszomol másodtitkára – ma az orosz külügyminiszter helyettese, a karabahi válság rendezésének fő apostola – így csitította a hölgyet: „Válja, miket beszélsz! Vigyázz, nem Moszkvában vagy!”

Az idén 60 éves Tyereskova ma is sokat utazik a világban, és nyilatkozik is: egy időközben szertefoszlott ideológia közhelyeit sorolja. Hősi múltját igen magas poszttal honorálták: a kétszeres Lenin-díjas „Szovjetunió Hőse” ma az Orosz Kulturális Központok Szövetségének elnöke – miniszteri rangban, s ebbéli minőségében tagja az Orosz Föderáció kormányának is. Azért maradt valami a „csillagokból” is: 1995-ben előléptették vezérőrnaggyá – az egyetlen nő az orosz hadseregben, aki ilyen magas rendfokozatot ért el.

• Beszélő évek – 1963