Hivatalos szóhasználattal élve, az 1963. április 4-i amnesztiával a „dolgok lerendeződtek”. A „lerendezés” legtragikusabb vonulatáról hiteles tanúságtétellel rendelkezem, így elsősorban erről adok számot. 1962-től 1984-ig – 22 évig – a Fővárosi Kertészet igazgatója voltam, ám három ízben (1971-ben, 1980-ban és 1990-ben) megbízottként a Fővárosi Temetkezési Intézetet is vezettem. Sajátos Guiness-rekord. 1990-ben, mint az Intézet megbízott igazgatója, szembesültem a 301-és parcellával, a végső megoldás helyszínével.

Ám most még 1963-ban élek, semmit sem tudok a parcelláról.

Többszöri nekifutásra, s a magam számára is meglepően végigolvastam ezt a könyvet, noha Szép verseket nem olvas, hanem lapozgat az ember, sétálgat benne föl s alá, mint egy kiállításon, ahol a résztvevők sokkalta fontosabbak, mint kiállított tárgyaik.

Úgy is mondhatnám, a Szép versek a résztvevés antológiája, nem hibája ez neki, hanem természete, s nincs ember, ki ne a fényképeknél kezdené az ismerkedést, illetve kezdte volna, amikor már és még voltak íróportrék a sorozat köteteiben.

Ha jól emlékszem, a Rozsdatemetőt az egyetem alatt olvastam először, de untam, semmit sem jelentett a számomra; azt gondoltam, hibátlanul rossz regény, ne foglalkozzunk vele. Most megint elolvastam, kétszer is, untam ezúttal is, de két kérdés foglalkoztatott: mi okozhatta a könyv példátlan sikerét megjelenése idején; továbbá, hogy vajon rendelkezik-e a regény valaminő esztétikai értékkel, magyarán szólva olvasható-e még egyáltalán, ha irodalomszociológiai helyi értékétől eltekintünk?

Jó nevű magyar rendezőnek fejére olvassák, hogy Antonioni követője. Alkotó öntudatosan közli, hogy életében nem látott még Antonioni-filmet. Ezalatt filmklubok vitáin és olvasói levelekben a nézők Az éjszaka bemutatását követelik. 1963-at írunk.

A rendszer épp hogy konszolidálódik, és máris elkezd operettjelleget ölteni, bár a belül lakók nem úgy érzik, hogy a mosoly országában élnek. A kultúrháború vesztésre áll, de ezt a csatát a nép nyeri: szeptemberben a Filmmúzeum műsorára tűzi Az éjszakát.

1963. augusztus 16-án a Vosztok–8 szovjet űrhajón a világtörténelemben először egy nő hagyta el az öreg Föld légterét, 48-szor megkerülte bolygónkat, és három nappal később sikeresen visszatért.

1963. november 22-én, pénteken, helyi idő szerint 12:30-kor lövések dördültek el Dallas belvárosában. A lövések véget vetettek John F.

A jól értesült Frankfurter Rundschau már 1962. december 15-én hírt adott Déry tervezett utazásáról.

Az érdeklődés érthető, hiszen az író személye 1960-ban történt szabadulása után is közérdeklődést keltett – már azzal is, hogy Számadás című novellája megjelent az Új Írás 1962. szeptemberi számában, feloldva ezáltal az évek óta húzódó szilenciumát. Déry újra ír címmel a hír végighullámzott a német napisajtó szinte minden termékén. (S rövidesen megjelent maga az elbeszélés is a Neue Rundschau 1963.

A kegyelem jó dolog,
de előbb egy kicsit akasztunk.
Felix zu Schwarzenberg, 1849

Ennek az egésznek a tendenciája nincs rendben.
Kádár János, 1957

Nagyobb mérvű politikai változások természetes hozadéka valamilyen amnesztia. Amnesztiát hirdettek a Szovjetunióban Sztálin halálát követően, Magyarországon 1945 után, majd 1953-ban, az új szakasz jegyében. A „Rákosi és társai által elkövetett párt- és népellenes bűnök kijavításáért” is sorompóba lépő Kádár-kormányzattól joggal várhatta volna a magyar társadalom a közkegyelmet.

Az írók, újságírók ellenállása, sztrájkja, majd passzív rezisztenciája 1963-ban már csak legföljebb a múlt emlékeként lapult az emberek tudatában. Kialakult az új sajtóstruktúra, mely az 1956-ot megelőző évekénél több és olvasmányosabb, nagyobb példányszámban megjelenő napi- és hetilapot, folyóiratot kínált az olvasóknak.

1963-ra a tárgyi feltételeket illetően tágabb tere nyílt az írói, újságírói közlési szándék megvalósíthatóságának. A személyi feltételek sem hiányoztak.

1963. jan. 15. A Lapkiadók Nemzetközi Szövetsége megismétli előző év májusi felhívását a magyar kormányhoz Bibó István szabadon bocsátása érdekében.

1963. jan. 17. A Német Szocialista Egységpárt VI. kongresszusán vendégeskedő Hruscsov megtekinti a berlini falat.

1963. jan. 20. A Népszabadság „Erősítsük a nemzetközi kommunista mozgalmat” címmel ismerteti az MSZMP állásfoglalását a kommunista és munkáspártok egymáshoz fűződő viszonyáról.

1963. jan. 24. Minisztertanácsi rendelet teszi lehetővé a trösztök alapítását.

1963.