1964. január A londoni Népszava anyagi nehézségek miatt megszűnik. Beszünteti működését a brüsszeli Nagy Imre Intézet is. (Az intézet háromnyelvű folyóiratának utolsó száma 1963 végén jelent meg.)
1964. jan. 1. Megkezdi működését a KGST Nemzetközi Bankja.
1964. jan. 4. VI. Pál pápa történelmi jelentőségű látogatása Jordániában és Izraelben: ő az első katolikus egyházfő, aki a Szentföldön jár.
1964. jan.
1960. jan. 10. Kormányhatározatban 15 éven belül egymillió lakás építését irányozzák elő.
1960. jan. 15. Változások a minisztertanács összetételében: távozik posztjáról Marosán György államminiszter, Dögei Imre földművelésügyi miniszter. Kállai Gyulát a minisztertanács elnöke első helyettesévé, Losonczi Pált földművelésügyi miniszterré és Nyers Rezsőt pénzügyminiszterré nevezik ki.
1960. márc. 9. Illyés Gyula – hallgatását megtörve – nyilatkozik az Ország-Világ című hetilapnak.
1960. márc. 30.
1957. január J.-P. Sartre kiadja a párizsi Les Temps Modernes-nek a magyar forradalommal foglalkozó különszámát, amelybe ő maga Sztálin fantomja címen ír tanulmányt.
1957. jan. 1–4. Szovjet, bolgár, csehszlovák, román és magyar kormány- és pártvezetők tanácskozása Budapesten.
1957. jan. 4. A Népszabadság közli tizenöt romániai magyar író újévi levelét a magyar írókhoz. Az ellenállás feladására szólítják fel őket.
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
6 év 47 hét
9 év 20 hét
9 év 23 hét
9 év 23 hét
9 év 25 hét
9 év 25 hét
9 év 25 hét
9 év 27 hét
9 év 28 hét
9 év 28 hét