Skip to main content

Beszélő folyóirat, 12. szám, Évfolyam 3, Szám 11

Háy János: Mikor nagyapáékra rátalált a fiúisten

Seres László:

Meszerics Tamás - Mink András: „A bíróságok egyetlen hatalma az ítélkezés”

Beszélgetés Aryeh Neierrel, a Human Rights Watch egykori igazgatójával, a New York-i székhelyű Open Society Institute elnökével

Vágvölgyi B. András: Hová tűnt a sok virág?

Eörsi István: Az elemzés szomorúsága

Bozóki András: Aczél és Pozsgay

Fónagy Zoltán: A „csudák évének” hétköznapjai

Változó társadalom 1848–1849-ben (2. rész)

Rév István: Retrotópia. A kritikai gondolkodás primitív fordulata

: [Idézetek]

: Az emlékezéstől a szembenézésig

François Géze és Jean-Pierre Le Goff beszélget Le Goff 1968-ról szóló könyvéről

: [Idézetek]

: Dokumentumok

: Szituacionalista internacionálé – definíciók

Illyés Gyula: Léghuzat történelmi tablón

Klaniczay Gábor: 1980

Beck Tibor - Germuska Pál: Kronológia – 1980

Tischler János: Lengyelország, 1980–1981

I. rész

Kiss Ilona: Az utolsó csapás

Kovácsy Tibor: Habarcs nélkül

Zimbabwe

Tábor Ádám: Állam és Irodalom

Baráth Magdolna: Az öreg Gerő és „holdudvara”

Hegedűs B. András: Nekrológ az élőről

„In memoriam” dr. Földvári Tamás 1980

Petri György: Anziksz

: Farkasberci

Kálmán C. György: Végre

Varga Balázs: Nagy motívumok igézetében

: Az 1980-ban bemutatott magyar filmek

Nánay István: A Tragédia tragédiája

: IM–Slágertükör

Vásárhelyi Mária: Ezt mondtuk mi…

: Tandori Dezső Vér és virághab című kötetéről

beszélget Angyalosi Gergely, Bán Zoltán András, Németh Gábor és Radnóti Sándor

ún. tandori dezső: é. n.

Kemény István: A jobbik én

Háy János verseiről

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon