Nyomtatóbarát változat

Farkas Bertalan

A szocialista Magyarországon korántsem kivétel, mégsem mindennapos az első magyar űrhajós, a Szojuz-36 kutató-űrhajósa, Farkas Bertalan életrajza. Életútja elsősorban azt bizonyítja, hogy a hivatástudat, a szorgalom, a felelősséggel végzett munka töretlenül vezet előre – Farkas Bertalan esetében egészen a világűrig. (…)

Öt év kemény tanulás betetőzését jelentette, amikor 1972-ben az alkotmány napján hadnaggyá avatták a Kossuth Lajos téren. (…) Öt év alatt megszerezte az I. osztályú vadászrepülő minősítést. Több kitüntetést, számos parancsnoki dicséretet kapott. (…)

Feleségével (…) szolgálati helyén ismerkedett meg. Fiuk, Gábor 9 éves, kislányuk, a 3 éves Aida viszont már Csillagvárosban töltötte életének jó részét: édesapját beválasztották a magyar űrhajósjelöltek közé. (…)

Farkas Bertalan számára nagy öröm volt, hogy a Szovjetunió egyik leghíresebb űrhajósát, Valerij Kubászovot kapta parancsnokául. Kubászov így vélekedett a fiatal kutató-űrhajósról: „Mit becsülök partneremben? A nyíltságát, a rábízott feladatok iránt tanúsított felelősségtudatát…

A kemény munka, a baráti és elvtársi segítség, a feladat iránt érzett felelősségtudat volt az, ami meghozta a várva várt eredményt. Farkas Bertalant választották ki a szovjet-magyar űrexpedíció kutató-űrhajósának.

Népszava, 1980. május 27.

Császár Nagy László: „A mindenséggel mérd magad!” – Látogatás az első magyar űrhajós otthonában

Messziről jött emberek is gyakran vendégek mostanában Farkas Lajosék pácini portáján. Azért jönnek, hogy Farkas Bertalan repülő százados életútjáról faggassák a szülőket. (…)

A tisztes munkára intő szavak alighanem végigkísérték életútján. Nemcsak a szavak, hanem a példák is, mert tanúja volt annak, hogy édesapja gyakran még ünnepeken is javította az elnyűtt lábbeliket, és anyját is mindig a jószágok körül találta a pirkadat. (…)

Farkas Bertalan sosem riadt vissza a feladatoktól. Nemcsak a tanulástól, hanem a kétkezi munkától sem. Ahogy az emlékezet őrzi, még az avatása és első osztályú pilótává minősítése után is a vállára vette a kapát, hogy segítsen elvégezni a szőlőben a munkát. (…)

„Megmaradt ugyanolyan egyszerűnek – fűzi tovább a gondolatot az anya –, mint annak előtte. Így van ez rendjén. Tudom, ezt a feladatot sem a dicsőségért vállalta, és biztosra veszem, hogy miután teljesíti küldetését, azon töri majd a fejét, hogyan tehetne még többet a hivatásában.” (…)

Balogh Frigyes osztályfőnök: „Csak azt mondhatom, hogy ideális diák volt. Nem volt olyan, aki hátratett kézzel ült az iskolapadban, hiszen benne volt minden csínyben, de sosem tévesztette össze a tréfát a fegyelmezetlenséggel. Nyílt és őszinte gyerek volt. (…)

Pezse Szilvia orosz nyelvre és irodalomra oktatta…: „Szép emlékeim vannak… Farkas Bertalanról, mert kötelességtudó fiúnak ismertem meg. Mindig tudta, mi a kötelessége, bármikor is szólítottam felelni, mindig a tudása legjavát nyújtotta.”

Messzi városok iskoláiba, gyakorlótereire vezet innen az egyenes vonalú út, az emlékezet őrzi az arcokat, de a legszebb jelzők fénye is megkopik, ha sokat ismételgetik azokat….

Magyar Nemzet, 1980. május 27.

Szabó László: Miért éppen őt?

Miért éppen őt, Farkas Bertalant választották ki 25 hónappal ezelőtt? (…) A szovjet és az amerikai tudósok két évtizede kutatják, keresik a legjobb, leghatékonyabb vizsgálati módszereket, amelyek az űrhajósjelöltek kiválasztásánál alkalmazhatók. (…) A szovjet orvosok például egyedül a stresszhatások vizsgálatára 62 kutyát küldtek fel a világűrbe. (…)

Az űrhajósnak olyan tudományos megfigyeléseket kell végeznie, amelyek eleve magas fokú általános műveltséget feltételeznek. A test magassága nem haladhatja meg a 180 centimétert, és az űrhajós 35 évnél idősebb sem lehet. (…)

A legnagyobb vihar sem tud olyan tengeribetegséget előidézni az óceánon, mint amire képes a Hilov-hinta, miközben a benne ülő vérnyomása 250-re, pulzusa pedig 175-re ugrik. És ezt bírni kell!

A súlytalanság bizonyos hatásait például oly módon figyelik, hogy fejjel 8-12 fokkal lefelé fektetik a jelölteket, így tartják őket napokon át… (…)

Még azt is vizsgálni kellett, hogy fellépnek-e úgynevezett finom rezgések a jelölteknél, olyanok, amelyek akaraton kívüliek, mint például a kézrezgés vagy a szemhéj remegése. A jelentkezők idegrendszerének állapotát olyan szempontból is megnézték, hogy mekkora az úgynevezett átlagos reakcióidejük… Amíg ez egy átlagembernél 7 pont, az űrhajósoknak legalább 12 pontot kell elérniük… (…)

Az űrhajós megfelelő intellektusa, alkalmas temperamentuma, jól szabályozható érzelmi élete, fejlett akarati rendszere, magas hivatástudata, nagyfokú kollektív érzelmi világa külön-külön is roppant fontos tényezője lehet a kozmoszban a feladat sikeres vagy sikertelen teljesítésének. A jellem különféle nemes vonásairól már nem is szólva. (…)

A kiképzés kezdetétől például tilos volt nekik dohányozni. Szeszes italt is csak akkor fogyaszthattak, mértékkel, ha előre tudták, hogy a kiképzésben legalább 72 órás szünet következik. De ilyenre az elmúlt 25 hónap során jóformán alig volt példa.

Népszabadság, 1980. május 28.

Farkas Bertalan látogatása a biatorbágyi KISZ-építőtáborban

Kedves vendéget köszönthettek kedden a biatorbágyi KISZ-vasútépítő táborban: ide látogatott Farkas Bertalan. A kozmonautát a herceghalmi vasútállomásnál fogadták, ahol a KISZ Központi Bizottsága nevében Szűcs Istvánné, a Magyar Úttörők Szövetségének főtitkára köszöntötte. A kutató űrhajós a házigazdák társaságában fölkereste a bicskei vasútvonal mentén és az M1-es autópálya nagyegyházi szakaszán dolgozó fiatalokat.

A program ezután a Ságvári Endre nevét viselő biatorbágyi építőtáborban pergett, ahol Farkas Bertalan közvetlen hangulatú beszélgetésen számolt be az űrutazás óta eltelt időszakról. (…) Nagyon gazdag, sokrétű munkával teli hetek, hónapok következnek a számára: rendszerezi és feldolgozza az űrrepülés során szerzett élményeket, ismereteket, tapasztalatokat, hogy azokat megérlelten átadhassa az űrkutatással foglalkozó tudósoknak. (…) Elfoglaltsága miatt gépen repülni nem fog, de újabb űrrepülésről nem mondott le.

Népszabadság, 1980. augusztus 13.

A magyar űrhajós Pakson

A paksi atomerőmű-építkezés vezetőinek és dolgozóinak vendége volt szerdán Farkas Bertalan alezredes, az első magyar kutató űrhajós. Az Atomerőmű Vállalat tanácstermében megtartott találkozón jelen voltak Tolna megye és Paks város párt- és tanácsi vezetői, valamint a beruházás irányítói. Pónya József, a paksi Atomerőmű Vállalat vezérigazgatója képet adott hazánk eddigi legnagyobb ipari vállalkozásáról. Az építkezés több mint tízezer dolgozójának élet- és munkakörülményeiről, mozgalmi tevékenységéről Hegedüs György, az atomerőmű-beruházás pártbizottságának titkára adott tájékoztatást.

Ezután Farkas Bertalan a helyszínen ismerkedett meg az építkezéssel. A program délután az atomerőmű-beruházás megvalósításán tevékenykedő vállalatok helyi vezetőinek, a dolgozók képviselőinek részvételével rendezett beszélgetéssel folytatódott. Farkas Bertalan beszámolt űrhajós élményeiről. Ezt követően találkozott a helyszínen működő szovjet szakértőkkel, majd paksi látogatásának befejezéseként beszélgetett a magyar néphadsereg helyi egységeinek képviselőivel.

Magyar Hírlap, 1980. szeptember 11.

• Beszélő évek – 1980