Az 1956-os forradalom 25. évfordulója előtt több olyan kutatás is készült a Tömegkommunikációs Kutatóközpontban, amely különböző rétegmintákon próbálta a forradalommal kapcsolatos közvéleményt szondázni. E kutatások közül az egyik nagyüzemekben dolgozó, fiatal munkások körében készült az ’56-os eseményekkel kapcsolatos ismeretekről és véleményekről. Ennek néhány eredményét ismertetjük a következőkben.
1. Hobo Blues Band: Rolling Stones Blues – (1)
2. V’ Moto-Rock: Várj, míg felkel majd a Nap – (3)
3. Edda: Álom (Minden sarkon álltam már) – (12)
4. P. Mobil: Miskolc – (8)
5. Korál: Maradj velem – (2)
6. LGT: Embertelen dal – (7)
7. Edda: A fémszívű fiú – (4)
8. Komár László: Oh, csak a hajnal jönne már – (6)
9. Hungária: Rock and roll party – (13)
10. Bródy János: Személyi igazolvány – (–)
11.
Kimaradt egy mondat, az utolsó. Szolnokon Az ember tragédiájának záró szentenciája – „Mondottam, ember: küzdj és bízva bízzál!” – nem hangzott el. Ezt nemcsak és nem elsősorban filológiai, esztétikai szempontból kifogásolták, hanem politikailag. Természetesen nem egyetlen mondat megléte vagy hiánya váltotta ki a hatalom nemtetszését, hanem mindaz, amit e hiány kifejezett.
Az áldozat (Dobray György)
Békeidő (Vitézy László)
Bizalom (Szabó István)
Circus maximus (Radványi Géza)
Csontváry (Huszárik Zoltán)
Élve vagy halva (Rényi Tamás)
Fábián Bálint találkozása Istennel (Fábri Zoltán)
Haladék (Fazekas Lajos)
Harcmodor (Dárday István, Szalai Györgyi)
Hogyan felejtsük el életünk legnagyobb szerelmét?
Az 1980-as év csendesebb volt az előtte lévőnél és az utána következőnél, a mából visszanézve fordulópontnak látszó 1979-nél és a Mephisto mellett a Psyché körüli vitákat hozó 1981-nél. Hosszú évek hányattatásai és tervei, előkészületei után nagy várakozás közepette ekkor mutatták be Huszárik Csontváry-filmjét és Radványi Géza Circus Maximusát. Nagy motívumok filmje mindkettő.
Ha 1980 legérdekesebb első kötetéről kellene írnom, akkor sok minden az eszembe jutna (vagy épp semmi), de Kornis Mihály kötete biztosan nem. Ez a kötet az „érdekes” jelzővel aligha írható körül (hacsak nem a sértés szándékával), s valahogyan az „első kötet” megnevezés sem illik rá.
Holott persze első kötet.
Farkas Bertalan
A szocialista Magyarországon korántsem kivétel, mégsem mindennapos az első magyar űrhajós, a Szojuz-36 kutató-űrhajósa, Farkas Bertalan életrajza. Életútja elsősorban azt bizonyítja, hogy a hivatástudat, a szorgalom, a felelősséggel végzett munka töretlenül vezet előre – Farkas Bertalan esetében egészen a világűrig. (…)
Öt év kemény tanulás betetőzését jelentette, amikor 1972-ben az alkotmány napján hadnaggyá avatták a Kossuth Lajos téren. (…) Öt év alatt megszerezte az I. osztályú vadászrepülő minősítést.
A kezdeményezés
a falé. Csak
mandinerből munkálkodhatunk.
S ha labda átmegy a falon?
Arra gondolni is rossz.
Mi itt telelünk ki.
Kelet-Európa Alsó, feltételes megállóhely.
utolsó posta: Bécs
Minden jót Tamás! (ne tamáskodj!)
Nejem köszönt
Gyuri
In: Örökhétfő. Szamizdat. AB Független Kiadó, Bp., 1987
(az eredeti gépirat szerint, ahol szerepel az F. T.-nek szóló ajánlás)
Megfigyeltük-e már, hogy ha közeli ismerősünk, barátunk vagy akár bármely ismertebb honfitársunk elhagyja az országot, disszidál, emigrál, kivándorol, külföldre szakad, nyugati országba házasodik vagy (egyszerűen) tartós külföldi munkavállalási engedélyt kap, és konzuli útlevéllel járja a világot, szóval elmegy tőlünk, elhagyja megszokott környezetét, munkáját, családját, itt hagyja idős anyját vagy éppen még nevelésre szoruló gyerekeit, abbahagyja munkáját, amely érdekelte, foglalkoztatta, amelybe sokszor éveket-évtizedeket invesztált, feladja nehezen összekuporgatott „vagyonát” és státu
1980. március 13-án a napilapok utolsó oldalán rövid hír tudatta az olvasókkal, hogy március 12-én, 82 esztendős korában szívinfarktus következtében elhunyt Gerő Ernő nyugalmazott miniszter, aki 1956 júliusától októberéig a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára volt. Bővebb információt, a munkásmozgalom régi harcosait megillető méltatásokat hiába is keresnénk.
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
1 év 10 hét
3 év 35 hét
3 év 39 hét
3 év 39 hét
3 év 40 hét
3 év 40 hét
3 év 41 hét
3 év 43 hét
3 év 43 hét
3 év 43 hét