Dokumentumok
Néhány héttel azután, hogy az enervált aggot dinamikus agg váltotta fel a szovjet birodalom trónján, a magyar párt központi lapja, amint azt előző számunkban felidéztük, figyelmeztette az ellenzéket: nem babra megy a játék! Néhány nappal azután, hogy ez a figyelmeztetés elhangzott, a magyar rend őrei meglátogatták a magyar sajtószabadság őreit, és magukkal vittek kézirattól ruhafestékig mindent, amit bírtak. Az ilyesfajta látogatások 1983 folyamán többször megismétlődtek. Lefoglalták többek között a Kőszeg Ferenc által szerkesztett, Feketében című antológia anyagát is.
Miután a bölcs szakértő, amint azt az alábbiakban dokumentálni fogjuk, igazolta, hogy a stencillapokat stencilezésre szokták használni, a hatóságok megállapították a sajtórendészeti vétség tényállását. Az érintettek megrovása, illetve figyelmeztetése után a nyomozást megszüntették, a lefoglalt tárgyakat pedig megsemmisíteni rendelték. A figyelmeztetettek azonban nem hagyták ennyiben a dolgot: részben visszakövetelték, részben legalább a megsemmisítéstől igyekeztek megmenteni a házkutatások tárgyi áldozatait, nem is sikertelenül.
Az alábbiakban ennek a folyamatnak néhány dokumentumából idézünk.
A kutatgatások, zaklatgatások gyakorta ismétlődtek az év folyamán. Demszky Trabantját rendszeresen kutatgatták a munkakörük határainak átlépésére utasított közlekedési rendőrök. Egy ilyen alkalommal került sor a levéltitok megsértésére irányuló törvénytelen rendőri szándék meghiúsításával próbálkozó Demszky Gábor bántalmazására. A bántalmazottat első fokon ez év végén, másodfokon a következő év tavaszán felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték hatóság elleni erőszak címén. A Kiadók Nemzetközi Egyesülete a két tárgyalás között kitüntetést adományozott a vádlottnak. Ebből az alkalomból született Tamás Gáspár Miklós laudációja, melyet összeállításunk végén közlünk.
- rs -
BM Okmányszakértői Iroda Budapest, 1983. január 12-én (…)
SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY
A BRFK Vizsgálati Osztálya 2383/1982. Bü. számú határozatával DR. DEMSZKY GÁBOR és társai ellen indított bűnügyben a BM Okmányszakértői Irodát kirendelte.
Vizsgálatainkat elvégeztük, és a szakértői véleményünket az alábbiakban terjesztjük elő:
A VIZSGÁLAT TÁRGYA:
Dr. Demszky Gábor és Nagy Jenő lakásán tartott házkutatások során lefoglalt anyagok vizsgálata.
A VIZSGÁLAT MÓDJA:
Optikai, fizikai.
VIZSGÁLATRA ÁTADOTT ANYAGOK:
Dr. Demszky Gábortól lefoglalt anyagok:
hjkv. 27. 55 stencillap, mindegyik szöveggel előkészített állapotban,
hjkv. 28. 38 db stencillap, mindegyik géppel írt szöveggel. „Hálózaton kormányzati alsóház, aktív sztrájk” (a lengyel önigazgatási mozgalom intézményeiről és taktikájáról című szöveg).
hjkv. 29. 40 db stencillap, végig gépelt oldalakkal. „A sas és a kereszt körtáncot jár” című és még 6 külön írást tartalmazó, mellette „Tartalom, címmel” kézzel írt lap.
hjkv. 30. 1 db fehér borítékban „Munkások 80” című dokumentumfilm, képregény változat ÁB Közös Kiadás másolóminta és „Mi más fegyverünk van…” végződésű írást és képeket tartalmazó másoló mintalap.
hjkv. 31. 1 db fehér borítékban „Mi az igazság…” kezdetű, „állampolgárainkat” végződésű, „Mi más fegyverünk van…” kezdetű, „ezért döntöttünk a sztrájk mellett” végződésű, „A kormány bizottságoknak…” kezdetű, „akkor tárgyalunk így” írást tartalmazó másoló lapok.
hjkv. 32. 1 db fehér borítékban „A kormány bizottságnak…” kezdetű, „akkor tárgyalunk így” végződésű, „Mi az igazság…” kezdetű, „a Lengyel Népköztársaság állampolgár-” végződésű írást tartalmazó átlátszó másolólapok.
hjkv. 33. 1 db barna csomagoló papírban 22 db nagy méretű, közte 3 db kis méretű különböző című kiadványok sokszorosítására szolgáló átlátszó műanyag lapon lévő nyomdai szedett szöveg.
hjkv. 34. 19 db különböző színű ruhafesték tabletta zacskóban.
Nagy Jenőtől lefoglalt anyagok:
hjkv. 54. 10 db iratborítóban indigók,
hjkv. 48. 9 db csomag üres géppapír,
hjkv. 52. 40 db stencillap (ebből 20 db-on szöveg) 20 db üres,
hjkv. 59. 19 db nagyméretű fém filmrota lemez gépszedett betűkkel,
hjkv. 60. 47 db átlátszó műanyag fénymásoló lapok,
hjkv. 61. 1 doboz nagyméretű originál AGFA-GEVAERT Graphic lapok,
hjkv. 62. 2 db kartondobozban különböző mennyiségű és színű festékanyagok, hígítók, ragasztók, nyomdatechnikai vegyszerek,
hjkv. 63. 1 db 33-33 cm-es 1 db 17-22 cm-es és 1 db 45-40 cm-es méretű szitakeretek szitával, sokszorosításhoz már használták.
A VIZSGÁLAT KÉRDÉSEI:
Sajtórendészeti vétség miatt dr. Demszky Gábor és társai ellen indított bűnügyben 1982. december 14-én házkutatást tartottunk több személy lakásán, melynek során olyan anyagokat foglaltunk le, amelyek alkalmasnak látszanak illegális sajtótermékek előállítására. A szakértői vizsgálatnak feleletet kell adni arra a kérdésre, a külön jegyzékben lefoglalt, felsorolt anyagok alkalmasak-e írásos anyagok, illetve sajtótermékek sokszorosítására, továbbá, hogy a felsorolt anyagok alkalmasak-e arra, hogy az előbb ismertetett célra felhasználják azokat.
A VIZSGÁLAT EREDMÉNYE:
Megvizsgáltuk a házkutatás során lefoglalt anyagokat, és azokról megállapítottuk, hogy közvetlenül vagy közvetve alkalmasak illegális sajtótermékek sokszorosítására, illetve előállítására.
Közvetlen sokszorosításra alkalmas anyagok:
A 27, 28, 29, 52 tételszám alatt felvett stencilpapírok alkalmasak kézi vagy gépi stencil sokszorosítására. A szöveget ezekre a stencilpapírokra gépelik rá, majd stencilgépbe betéve ezekről történik a sokszorosítás. Alkalmasak ezek a stencilpapírok kézistencil sokszorosítására is. Befestékeznek egy stencilpapír nagyságú vásznat stencilfestékkel, ezáltal hozzátapad a stencilpapír a vászonhoz, és így együtt emelhető fel. Amire sokszorosítani akarnak, azt a papírt beteszik a stencilpapír alá, majd a festékes vásznat végig hengerlik egy hengerrel, ezáltal a festék átmegy a stencilpapíron, és a papíron megjelenik a nyomat.
A 30, 31, 32, 33 tételszám alatt szereplő anyagok diapozitív filmek, melyek szitanyomóforma készítéséhez kellettek.
A szitanyomóforma készítés úgy történik, hogy a keretre felfeszített szitahálóra fényérzékeny anyagot visznek fel (ammónium dikromát). Száradás után ráhelyezik a diapozitív filmet a szitahálóra és megvilágítják egy fényforrással. Ahol a fényérzékeny anyag fényt kapott, ott az anyag megcserződik, ahol a diapozitív filmen nem ment át fény, ott a fényérzékeny anyag kimosható a szitából és ezen a helyen a festék átmegy a szitahálón. Szitanyomáskor festéket tesznek a szitakeretbe és egy rákel segítségével kell a festéket húzogatni a keretben. Közben a szitakeret alá mindig papírt kell tenni, és így jelenik meg a nyomat a papíron.
Szitanyomáshoz használatos vegyszerek és festékek találhatók a 62. tételszám alatt felvett dobozokban (szitafestékek, fényérzékenyítő anyagok, zsírtalanító anyagok).
A 63. tételszám alatt szereplő szitakereteken illegális anyagok szövegeinek nyomai láthatók.
A 48. tételszám alatt szereplő géppapírok alkalmasak arra, hogy azokra történjen a stenciles, illetve szitás sokszorosítás.
Szitanyomást lakáson, műhelyben csak iparengedéllyel lehet végezni.
A 60. tételszám alatt felvett anyag montírfilm, melyre a filmeket fel lehet montírozni.
A 61. tételszám alatt felvett anyag fotófilm, melyre a 30, 31, 32, 33 tételszám alatt szereplő anyagokat is fotózták.
Az 59. tételszám alatt felvett ofszetlemezekről valamely nyomdában sokszorosítottak ofszetnyomógépen.
A 34. tételszám alatt felvett ruhafestékek vizsgálatából felhasználására vonatkozóan nem tudtunk semmit megállapítani.
(Grantner Gyula) szakértő
Kőszeg Ferenc beadványa
Tisztelt Fővárosi Főügyészség!
A BRFK Vizsgálati Osztálya lezárta az ellenem sajtóvétség alapos gyanúja miatt indított eljárást. Tekintettel a nyomozás befejezésére, kérem az 1983. március 29-én tartott házkutatás során lefoglalt könyvek, iratok, jegyzetek stb. (összesen 54 tétel) visszaadását. Kérem továbbá azoknak a nyomtatott lapoknak, sokszorosított grafikáknak, kéziratoknak és leveleknek a visszaadását, amelyeket a BRFK közegei 1982. december 14-én Sulyok Miklós gépkocsijában foglaltak le. A tanúként kihallgatott Sulyok Miklós kijelentette, hogy a lefoglalt anyagot tőlem kapta. Ennek ellenére a lefoglalásról még csak nem is értesítettek, és visszaadásuk, illetve esetleges elkobzásuk ügyében négy és fél hónap alatt semmi sem történt.
I. A Btk. 213. paragrafusa a sajtótermékek és időszaki lapok kiadásának engedélyezéséről szóló 26/1959. (V. 1.) Korm. sz., illetve a 34/1975. (XII. 10.) MT sz. rendeletek megszegését szankcionálja. Az Alkotmány 64. paragrafusa kimondja, hogy „A Magyar Népköztársaság a szocializmus, a nép érdekeinek megfelelően biztosítja a szólásszabadságot, a sajtószabadságot…” Az említett kormányrendeletek nem határozzák meg közelebbről az Alkotmányban jelzett megszorítást, ezzel szemben az engedély kiadását (amennyiben a kiadvány tartalma nem ütközik jogszabályba) a sajtótermék iránti szükséglet feltételéhez kötik. Az engedély megtagadásának lehetőségét egyik rendelet sem korlátozza (az időszaki lapokra vonatkozó rendelet még csak az eshetőségével sem számol, hogy magánszemély kér lapengedélyt), következésképp az engedély pusztán az engedélyező hatóság tisztviselőjének döntésétől függ, amely érdemben így nem is indokolható, és jogi úton nem vitatható. A hivatkozott rendeletek tehát az Alkotmányban biztosított jogot sértenek, figyelembe nem vételük nem bűncselekmény. Az előadottak értelmében kérem a lakásomban, valamint a Sulyok Miklós gépkocsijában lefoglalt tárgyak maradéktalan visszaadását.
II. Alkotmánybíróság híján hazánkban a bíróságok kénytelenek a konkrét előírásokat tartalmazó alacsonyabb szintű jogszabályokhoz igazodni, még ha azok nyilvánvalóan ellentétesek is a magasabb szintű, általános rendelkezésekkel. Megértve a bíróságoknak és a törvényességet védő ügyészségnek ezt az áldatlan helyzetét, az I. pontban előadott igényem kényszerű elutasítása esetén azon tárgyak visszaszolgáltatását kérem, amelyek az úgynevezett sajtóvétség gyanújával nem hozhatók összefüggésbe, így noteszaimat, illetve a cédulákat, amelyekre az elmúlt évek során címeket, telefonszámokat írtam fel, a géppel vagy kézzel írt írásokat, a külföldön kiadott könyveket, folyóiratokat stb. Az alábbiakban a házkutatási jegyzőkönyv tételeit követve sorolom fel az e körbe tartozó tárgyakat: 18) 7 db Gegenstimmen különböző számai; 28) 1 db Magyar Kisebbség Állapotáról, Magyar Füzetek, 4. szám, 125 oldal; 29) 1 db Péter Szegedi: Opozycija Wegierska 1980. Warsawa, 1981, 32 oldal; 30) 1 db Kisebbségben, Magyar Füzetek, 5. szám, 144 oldal; 32) 1 db Fénymásolt könyv Első rész kezdetű 5-496 oldal Átvehető jk 818. Átvezette: aláírás 1980. VIII. 19. kézzel írva a címlapon; 33) 1 db Profil című Antológia 835 oldal, ár 800 forint; 36) 1 db Méray Tibor: Nagy Imre élete és halála (könyv) Újváry „Griff” kiadó, München; 37) Zöld színű vonalas füzet nevekkel és 2 lap benne nevekkel, címekkel; 39) 4 db Mit tegyek, nyöszörgés és dokumentáció, 46 oldal, géppel írt; 40) 1 db Nagy Imre: A magyar nép védelmében, fénymásolt, 233 oldal; 41) 15 oldal kézzel és írógéppel írt különböző cikkek, zöld borítóban; 42) 1 db Vajda Mihály: Ellenzék vagy kritikai nyilvánosság, gépelt, 10 oldal; 43) 1 db Vas János: Munkásellenőrzést, 3 oldal; 44) 1 db Sárika! kezdetű géppel írt levél, Köszönöm ölellek J. végű, 1 oldalas; 45) 2 db Kun Ágota: Szubkultúra vagy politikai ellenzék, 8 oldal; 46) Tárkány Eszter: Az önrendelkezés mítoszától a … szerep nyomorúságáig, 8 oldal; 47) 1 db Déry Tibor: Felszólalás az Írószövetségben, 5 oldal; 48) 1 db Déry Tibor: Felszólalás a Petőfi Körben, 10 oldal; 50) Címek sárga borítékban 72 lap és 1 db régi notesz; 51) 1 db Mit tegyek, nyöszörgés és dokumentáció, 74 oldal; 52) 27 oldal különböző szövegezésű felhívások szegények támogatására; 54) 2 db Agfa FE 90 perces magnókazetta.
III. A Sulyok Miklós gépkocsijában szállított anyag jelentős része sokszorosított grafikai mű volt. E grafikai lapokat a rendőrség lefoglalta, holott előállításuk semmiféle jogszabályt nem sértett: a vonatkozó rendelet egyértelműen kimondja, hogy képzőművészek műveiket külön engedély nélkül sokszorosíthatják. A lefoglalásról értesülve az érintett művészek közül tizenketten beadvánnyal fordultak a Budapesti Rendőr-főkapitánysághoz a tulajdonukat képező grafikai lapok visszaadása ügyében. Az aláírt beadványokat rám bízták és felhatalmaztak, hogy az általam választott későbbi időpontban továbbítsam őket a címzetthez. Levelemmel egyidejűleg megküldtem a BRFK-nak Szabados Árpád (1084 József u. 3.) és Vilt Tibor (1112 Városmajor u. 46/b.), valamint Bálint Endréné (1111 Budafoki út 41/b.) beadványát (ez utóbbi beteg férje megbízásából írta alá a levelet). Fénymásolatukat jelen levelemhez csatolom. Az 1983. március 29-i házkutatás során az eljáró közegek Solt Ottilia lakásán kilenc további művész – Ábrahám Rafael (1073 Akácfa utca 59.), Birkás Ákos (1111 Lágymányosi út 14/b.), Erdély Miklós (1026 Virágárok u. 6/b.), Galántai György (1023 Frankel Leó út 68/b.), Károlyi Zsigmond (1055 Bajcsy-Zsilinszky út 72.) Somogyi Győző (1055 Széchenyi rkp. 7.). Szenes Zsuzsa (1026 Virágárok u. 6/b.), Tolvaly Ernő (1032 Kiscelli út 90.) és Vásárhelyi Antal (1097 Drégely u. 10.) – hasonló tartalmú beadványát foglalták le, ezek tehát ilyen módon a címzetthez kerültek. E tényre írásban hívtam fel a rendőrség figyelmét. Kérem a t. Fővárosi Ügyészséget, szíveskedjenek figyelemmel kísérni a BRFK intézkedését, hogy a tizenkét művész mielőbb visszakapja tulajdonát.
Sulyok Miklós gépkocsijában hozzám írt leveleket, általam írt feljegyzéseket is lefoglaltak. Ezek nyilvánvalóan az én tulajdonomat képezik, lefoglalásuk indokolatlan és szabályszerűtlen volt. (Tudomásom szerint jegyzőkönyv sem készült róluk!)
Kérem szíves intézkedésüket a lefoglalt tárgyak visszaszolgáltatása, illetve – ellenkező esetben – a bírósági tárgyi eljárás megtartása ügyében.
Levelem másolatát megküldtem a Központi Kerületi Bíróságnak.
1983. június 6.
Tisztelettel Kőszeg Ferenc,
1053 Felszabadulás tér 4.
Demszky Gábor beadványa
T. Bíróság!
1983. július 13-án kézhezvett sajtótermékek elkobzásáról és megsemmisítéséről szóló végzésük ellen kifogást emelek és tárgyalás kitűzését kérem.
Meggyőződésem, hogy az 1982. december 15-én Rajk László és társai ellen sajtórendészeti vétség ügyében figyelmeztetéssel lezárt eljárást bűncselekmény hiányában kellett volna megszüntetni. Az általunk folytatott tevékenység ugyanis nem tekinthető veszélyesnek a társadalomra, s ennyiben nem is lehet vele szemben a büntetőjogi felelősség kérdését felvetni.
Kérem, hogy vizsgálják felül a kéziratok, könyvek és más jelentős kulturális értékek megsemmisítéséről hozott határozottan kultúraellenes végzésüket. Döntésük jogerőre emelésével és végrehajtásával kulturális területen okoznának jelentős és helyrehozhatatlan károkat.
1983. július 22.
dr. Demszky Gábor
Bp. XI., Eszék u. 14/a.
Pesti Központi Kerületi Bíróság
17. B. Főv./1983/11
JEGYZŐKÖNYV
Készült a tárgyi eljárás miatt dr. Demszky Gábor és társai elleni ügyben a PKKB előtt Budapesten, 1984. július 23-án 14 órakor kezdett tárgyaláson.
VÉGZÉS: a bíróság zárt tárgyalást rendel el általános társadalom-erkölcsi okból.
(…)
Dr. Demszky:
Elvitték élettársam, Hodosán Rózsa tulajdonát képező nagy mennyiségű ruhafestéket, mely sokszorosításra nem alkalmas.
A 23. tl. alatt írt, fénymásolatként feltüntetett regény gépelt, nem fénymásolt, egy regény része, mely jelentős irodalmi értéket képvisel.
Megsemmisítése, elkobzása indokolatlan.
A ruhafesték többszínű, nylonzacskóban volt, élettársam a lefoglalása ellen panasszal élt, kérte a kiadását.
A 23. alatti regény nem került sokszorosításra, megsemmisítését indokolatlannak találom.
A megsemmisítést általában sérelmezem.
A bíróság az 1957-es sajtórendészeti rendelettel dolgozik ma is, mely elavult, korszerűtlen. Egy rendeletről csak az alkalmazása során derülhet ki, hogy időközben elavult. A megsemmisítés miatt többször éltünk kifogásokkal a Kormány Tájékoztatási Hivatalánál, javaslatokat terjesztettünk elő. Olyan értékek kerülnek megsemmisítésre, melyekre egész mai civilizációnk épül. Rossz fényt vet az MNK-ra, annak jogrendjére, hogy ha a kéziratok megsemmisítése nyilvánosságra kerül.
Kérésem, hogy a bíróság az anyagnak ne a megsemmisítését rendelje el, hanem valamelyik könyvtárban zároltassa, hogy később, jogszabálymódosulás esetén felhasználható legyen.
(…)
Ügyész:
Indítványozom, hogy a bíróság az 1667/1983. sz. végzést tartsa hatályban annyi módosítással, hogy a megsemmisítésre vonatkozó rendelkezést mellőzze, és állapítsa meg, hogy az elkobzott dolgokat a BM Archívumnak kell kiadni, illetőleg a 19 csomag ruhafesték lefoglalását szüntesse meg és adja ki a tulajdonosnak.
Dr. Demszky Gábor:
Kérem, hogy a bíróság más megoldást találjon a lefoglalt dolgok zárolására, mert véleményem szerint a BM Archívumnak kiadás esetén az anyagok más személyek elleni eljárás során bizonyítékként felhasználható lenne.
Pesti Központi Kerületi Bíróság
17. B. Főv. 2562/1983/11.
A Népköztársaság nevében!
Végzés!
A bíróság a PKKB 17. B. Főv. 1667/1983/2. sz. végzésnek – a Bj.154/1983/I/3. sz. tétel kivételével – rendelkezéseit hatályban tartja azzal, hogy a megsemmisítésre vonatkozó rendelkezést mellőzi.
A Bj.154/1983/I/3. tl. alatti 19 db ruhafesték lefoglalását megszünteti, és azt dr. Demszky Gábor részére kiadja.
Budapest, 1984. július 23.
Joósné dr. Decsov Éva
bíró
Fővárosi Bíróság Gazdasági Hivatala
Bűnjel csoport
Bj. 154/83.
P. K. K. B.
17. B. 16667/83.
Dr. Demszky Gábor és társai elleni büntető ügyben a T. Bíróság kiadni rendelte a Bj.154/83/3. tételét Demszky részére. A jogosult a felhívásunk ellenére nem jelentkezett, ezért szíveskedjenek a lefoglalt bűnjelekről új intézkedést kiadni.
Budapest, 1985. április 18.
Fegyveres Gábor ea.
Egy pohár törköly Demszky Gábornak
Kedves Gábor! Nagyon örülök, hogy a Kiadók Nemzetközi Egyesülete – más rendes emberekkel egyetemben – téged is díjjal tüntetett ki. Nem mondhatnám, hogy hozzászoktunk az elismeréshez. Hogy egy félreeső utcasarkon fegyveres lakájok agyba-főbe vernek, s ráadásul neked kell meginnod a levét – ehhez viszont hozzászokhattunk Rohan herceg és Voltaire ismeretes afférja óta. Megmondom, kedves Gábor, miért helyeslem, hogy kitüntettek. Ebben a magát pirkadatosan és kukorékolósan újnak hírlelő világban, amely azonban olyan ócska, mint egy rég elporladt konflisló hámja, te különösebb töprengés és vívódás nélkül, mondhatni katonásan teszed a kötelességedet. Hanyatlik, aggul, pusztul ez a rend, mondom, s lehet, hogy ez a dekadencia magával sodorja terveinket és reményeinket: a szabadság tervét, az igazságosság reményét. Ha nézi az ember a helyiérdekű vasútról a békásmegyeri lakótelepet, talán nem sejti, milyen sötét szenvedélyek morajlanak az ostobán szürke falak mögött, milyen ázsiai tévtanok, milyen balkáni gyűlölködések, az önzésnek micsoda bárgyú apoteózisa. A csápoló kezek, a szűkített szeptimek, a szűk agyak, a háztartási vegyészet micsoda csiricsáré összhangja, mennyi csirkemellű bakája a soron következő olcsó ámításnak! De elcsüggedhetünk-e annyira, hogy ne tegyük a dolgunkat mégis, függetlenül félelemtől és reménykedéstől, oda-odasandítva persze a lágy mocsok falára, amely mihamar a kobakunkra omlik? Te a március tizenötödikei pontozatok szerint végzed munkádat, csinálod – sok neves és névtelen társunkkal együtt – a magyar sajtószabadságot. Szkeptikus barátaink mosolyognak, látván, hogy ennek az értelmében nem kételkedel. Az kétséges lehet, hogy valami jó-e. De ha valamit jónak vélünk, azt nem helyes megmosolyogni. Erre iszunk.
Te csak vigyázz magadra, öreg, és éljen a köztársaság!
Tamás Gáspár Miklós
(Hírmondó, 1984. április)