1991. jan. 2. A szovjet különleges alakulatok középületeket foglalnak el Rigában, és támogatják az ellenkormányt, amely a Lettország függetlenségét kikiáltó népfrontos kormány megdöntésére törekszik. A puccskísérlet megbukik.
1991. jan. 5. Az alsónémedi földfoglalással megkezdődik a kisgazdapárt által bátorított önkényes akciók sorozata.
1991. jan. 8. Ismét Pethő Tibor a Magyar Nemzet főszerkesztője, aki 1973 és 1983 között már betöltötte ezt a tisztséget.
1991. jan. 10. A belgrádi sajtó nyilvánosságra hozza, hogy Magyarország több ezer kalasnyikov gépfegyvert szállított Horvátországnak. Jeszenszky Géza és Für Lajos a hírt cáfolja.
1991. jan. 12–13. A szovjet különleges alakulatok Vilniusban középületeket és tömegkommunikációs intézményeket ostromolnak meg. A litván tévét és parlamentet védő polgárok közül sokan meghalnak, megsebesülnek, eltűnnek. Gorbacsov nyugati nyomásra visszavonja a katonákat.
1991. jan. 14. Meghal Demény Pál. Az idős politikust, aki 1990-től az MSZP képviselője volt, az országgyűlés üléstermében érte a halál.
1991. jan. 16. Antall József kisgazda minisztereket – köztük a párt elnökét – érintő kormányátalakítást hajt végre annak ellenére, hogy a kisgazdapárt elnöksége még a kormányátalakítási tárgyalásokat sem tartotta időszerűnek a földtulajdont rendező törvényjavaslat elfogadásáig. Kiss Gyula, addigi tárca nélküli miniszter veszi át a munkaügyi tárcát Gerbovits Jenőtől, Gergátz Elemér pedig a földművelésügyi tárcát Nagy Ferenc József pártelnöktől, aki tárca nélküli miniszterként tevékenykedik tovább.
1991. jan. 17. Megkezdődik a Kuvait iraki megszállásának fölszámolására indított „sivatagi vihar” hadművelet.
1991. jan. 26. A magyar sajtót is eléri a fegyverszállítási botrány, amellyel már két hete foglalkozik a világsajtó.
1991. jan. 29. Hankiss Elemér egy hónapra letiltja a képernyőről Juszt Lászlót és Franka Tibort, mert megítélése szerint rendkívül agresszív stílusban és felkészületlenül készítettek interjút Torgyán Józseffel.
1991. febr. 1. A kormány nyilatkozatban ismeri el a Horvátországba irányuló fegyverszállítások tényét. Sem a jogellenesen lebonyolított üzletért, sem a valósággal ellentétes nyilatkozatokért nem vontak felelősségre senkit. A kormánytöbbség elutasította a Fidesz és az SZDSZ vizsgálóbizottság felállítására irányuló kezdeményezését.
1991. febr. 13. Meghal Krassó György.
1991. febr. 15. A lengyel, csehszlovák és magyar állam- és kormányfők csúcstalálkozója Visegrádon. A visegrádi együttműködés kezdete.
1991. febr. 16. Kis János, az SZDSZ elnöke a párt küldöttgyűlésén kijelenti, hogy az SZDSZ kész vállalni a kormányzás felelősségét, s az SZDSZ immár nem a kormány ellenzéke, hanem ellenfele. A tavasz folyamán vita bontakozik ki a Fidesz és az SZDSZ között arról, hogy miként érintené a demokratikus fejlődés érdekeit a kormány idő előtti bukása.
1991. febr. 19. Az Országgyűlés heves vita után elfogadja a taxisblokád résztvevőire vonatkozó közkegyelmi törvényjavaslatot, amelyet Göncz Árpád terjesztett be.
1991. febr. 28. Hankiss Elemér kinevezi a két állami tévécsatorna intendánsait, Bányai Gábort és Vitray Tamást. A kormány vitatja a kinevezések jogszerűségét. Vitray Tamás két hónap múlva lemond.
1991. márc. 1. Véget ér az Öböl-háború. Bush elnök elfogadja az iraki elnök kapitulációját, és megállítja a Bagdad felé tartó csapatokat.
1991. márc. 2. A pakraci rendőrörs elleni szerb támadással megkezdődik a jugoszláv polgárháború.
1991. márc. 7. A kormány elfogadja Kupa Mihály gazdaságstratégiai programját.
1991. márc. 17. A Gorbacsov által kierőszakolt, de több tagállam által bojkottált népszavazáson a résztvevők közel 80 százaléka arra szavaz, hogy – független államok önkéntes szövetségeként – maradjon fenn a Szovjetunió.
1991. márc. 18. Az FKgP frakciója leváltja Torgyán József frakcióvezetőt.
1991. márc. 28. A Fidesz hatpárti tárgyalásokra tesz javaslatot.
1991. márc. 31. Grúziában a szavazásra jogosultak 95 százaléka a Szovjetunióból való kilépésre szavaz. A népszavazást követően a tbiliszi parlament helyreállítja Grúzia függetlenségét.
1991. ápr. 10. Azonnali hatállyal felmentik Zwack Péter washingtoni nagykövetet, aki a külügyminiszter lemondását sürgette.
Meghal Csengey Dénes.
1991. ápr. 14. Fónay Jenő, a Politikai Foglyok Országos Szövetségének elnöke egy beszédében kijelentette, hogy az utolsó orosz katona kivonulása után a parlamentből kirekesztettek diktálnak majd, megcsinálják az igazi rendszerváltást, és megtisztítják a parlamentet az oda nem való képviselőktől. A szervezet képviselőit szakértőként foglalkoztatja a Nemzetbiztonsági Hivatal.
1991. ápr. 16. Az Országgyűlés döntést hoz a bős–nagymarosi beruházás leállításáról.
1991. ápr. 19. Tűz üt ki Zwack Péter budapesti lakásában. A rendőrségi vizsgálat megállapította a gyújtogatás tényét, de a tettes ismeretlen maradt.
1991. ápr. 23. Szlovákia legnagyobb pártjának (VPN, Nyilvánosság az Erőszak Ellen) szakadása után Meciart felmentik kormányfői tisztségéből. Utóda Jan Carnogursky.
1991. ápr. 24. Az Országgyűlés elfogadja az első kárpótlási törvényt, amelynek – utóbb – több lényeges pontját alkotmányellenesnek nyilvánította az Alkotmánybíróság.
1991. ápr. 26. Megalapítják az Új Magyarország című kormánypárti napilapot, amelyet nagyrészt állami tulajdonú bankok finanszíroznak.
1991. ápr. 27. Az FKgP nagyválasztmányának viharos ülésén társelnökké választják Torgyán Józsefet.
1991. ápr. 29. Bangladesben több százezer ember vesztette életét és tízmillióan váltak hajléktalanná a Bengáli-öböl vízszintjét hat méterrel megemelő szökőár következtében.
1991. ápr. 30. Antall József levélben emlékezteti a Rádió és a Tévé elnökét arra, hogy egy 1974-es kormányhatározat értelmében a Rádió és a Televízió a kormány felügyelete alatt áll.
A zwickaui autógyárban elkészül az utolsó Trabant.
1991. máj. 4. Mindszenty József újratemetése Esztergomban.
1991. máj. 5. Macedónia államfője közli, hogy ha Horvátország és Szlovénia kiválik Jugoszláviából, Macedónia is követi példájukat.
1991. máj. 13–15. Antall József személyében először látogat magyar miniszterelnök Izraelbe.
1991. máj. 14. Bécs lakossága népszavazással elvetette a Bécs–Budapest világkiállítás gondolatát.
1991. máj. 17. Pozsgay Imre megalakítja a Nemzeti Demokrata Szövetséget.
1991. máj. 21. Indiában merénylet áldozata lesz Radzsiv Gandhi.
1991. máj. 24. Az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság értesíti a kb. ezer érdekeltet arról, hogy megszűnnek az MSZMP KB által a múlt rendszerben megállapított kiemelt nyugdíjak.
1991. máj. 25. Az izraeli légierő egy nap alatt kb. tizenötezer falassát, fekete bőrű zsidót menekít ki a polgárháborús Etiópiából.
1991. máj. 26. Végleg megszakadnak a Jugoszlávia jövőjéről folyó tárgyalások, miután Szerbia elveti a tagköztársaságok laza szövetségére, illetve konföderációjára vonatkozó javaslatokat.
1991. máj. 28. Etiópiában megbukik Mengisztu Hailé Mariam diktatúrája.
1991. máj. 31. Antall József átadja az átvilágításukat kérő kisgazda politikusoknak a múltjuk feddhetetlenségét igazoló borítékot. Torgyán József a borítékba való betekintés után megtagadja annak átvételét. Az ügynöklista fölhasználásával kapcsolatos ellenzéki aggályokra Antall József azzal válaszol, hogy az ügynöklista sem szolgálati sem államtitoknak nem tekinthető.
1991. jún. 6. Torgyánnal szembenálló kisgazda polititkusok a képviselők átvilágítását célzó határozati javaslatot terjesztenek be.
1991. jún. 12. Boross Péter belügyminiszter államtitokká nyilvánítja a III/III. ügyosztály iratait.
Az Országgyűlés elfogadja a fővárosról szóló törvényt, amelyben a főváros egységes irányításának szempontjai alig érvényesülnek.
Borisz Jelcin megnyeri az orosz elnökválasztást.
1991. jún. 17. A Dél-afrikai Köztársaság parlamentje eltörli az apartheid törvényeket.
1991. jún. 19. Az utolsó szovjet csapatok is elhagyják Magyarországot.
1991. jún. 26. Az Országgyűlés elfogadja a kárpótlási törvény átdolgozott változatát.
Horvátország és Szlovénia kikiáltja függetlenségét.
1991. jún. 28. Aláírják a KGST megszűnéséről szóló okmányt.
1991. jún. 29. Az FKgP nagyválasztmányi ülésén Torgyán Józsefet a párt elnökévé választják.
1991. júl. 1. Antall József Prágában aláírja a Varsói Szerződés megszűnéséről szóló okmányt.
1991. júl. 8. A Brioni szigetén kötött megállapodással véget ér a függetlenség kikiáltását követő tíznapos szlovéniai háború.
1991. júl. 10. Elfogadják a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló törvényt. Az SZDSZ és az MSZP képviselői nemmel szavaznak, a Fidesz képviselői tartózkodnak.
1991. júl. 12. Göncz Árpád lelkiismereti okokra hivatkozva nem nevezi ki a Magyar Rádió és a Magyar Televízió alelnökének a kormányfő által jelölt – és a közmegegyezéssel választott elnökökkel szembenálló – személyeket.
1991. júl. 30–31. Bush és Gorbacsov moszkvai találkozóján aláírják a nukleáris fegyverzetek 30%-os csökkentését előíró START szerződést.
1991. aug. 1. Tisztogatást hajtanak végre a Magyar Nemzet szerkesztőségében. Leváltanak négy rovatvezetőt, eltávolítják a laptól Weyer Bélát, Császár Nagy Lászlót és másokat.
1991. aug. 16–20. II. János Pál pápa magyarországi látogatása.
1991. aug. 19. Gorbacsov eltávolítását és az új szövetségi szerződés aláírásának meghiúsítását célzó puccskísérlet Moszkvában. Az ún. pancser puccs három nap alatt megbukik.
1991. aug. 28. Megkezdi adásait Budapesten a Tilos Rádió, amely engedély nélkül működik, mivel a frekvenciamoratórium miatt hosszú évekig nem adnak ki működési engedélyt magán, illetve civil rádiók és televíziók számára.
1991. szept. 5. Nyilvánosság elé kerül és nagy vihart kavar Kónya Imre párton belüli vitára szánt dolgozata, amelynek számos eleme sérti a polgári demokrácia normáit.
1991. szept. 15. Az MDF által támogatott Kupa Mihály pénzügyminiszter győz a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 11. sz. választókörzetben, ahol a Németh Miklós lemondása folytán megürült képviselői helyért rendeztek időközi választásokat.
1991. szept. 18. Boross Péter országos rendőrfőkapitánnyá nevezi ki Pintér Sándort.
1991. szept. 23. Az Alkotmánybíróság a köztársasági elnök jogkörét illetően megállapította, hogy a hadsereg vezetése békeidőben nem a köztársasági elnök feladata, a Magyar Televízió és Rádió vezetőinek kinevezését és leváltását illetően pedig az államfőnek a demokráciát súlyosan veszélyeztető esetekben van mérlegelési joga.
1991. szept. 26. A Zsil-völgyi bányászok ismét Bukarestbe érkeznek, de ezúttal nem a kormány védelmében, hanem annak ellenében törnek-zúznak. Elfoglalják a parlament épületét. Petre Roman kormányfő lemondása után a bányászok hazatérnek.
1991. szept. 27. Megjelenik a Demokratikus Charta felhívása.
1991. okt. 4. Göncz Árpád nem hoz döntést a média-alelnökök kinevezésével kapcsolatban, hanem bekéri az érintett intézmények hatályos működési szabályzatait. (Ilyenek ekkor nincsenek, és az elnökök közreműködése nélkül nem is fogadhatók el.)
1991. okt. 7. A júliusi brioni megállapodásban szereplő három hónapos moratórium lejártával Horvátország és Szlovénia ismét kikiáltja függetlenségét.
1991. okt. 9–11. Sztrájk a Magyar Nemzet szerkesztőségében. A tiltakozási akció megállapodással végződik, a laphoz visszavesznek három elbocsátott újságírót.
1991. okt. 15. A lett legfelsőbb tanács olyan állampolgársági törvényt fogad el, amely szavazati joggal nem rendelkező hontalanná teszi a lakosság negyedét kitevő orosz kisebbséget.
1991. okt. 23. Kambodzsában a békeszerződés aláírásával véget ér a polgárháború.
1991. okt. 24. Torgyán József pert indít Antall József, Boross Péter, Gálszécsy András és Für Lajos ellen, mert nem adtak kielégítő választ azon írásbeli kérdésére, hogy állították-e vagy sem, hogy a III/III-as főcsoportfőnökség besúgója volt. A keresetet az év végén visszavonja.
1991. okt. 27. Jugoszláv katonai repülőgépből kummulatív töltésű gránátok hullanak Barcsra. Több lakóház megsérül.
Csecsenföldön elnökké választják Dzsohar Dudajev tábornokot, aki szuverén állammá nyilvánítja a Csecsen Köztársaságot, Jelcin rendkívüli állapotot hirdet ki a köztársaságban.
1991. okt. 30. Az FKgP országos vezetősége visszahívja a párt minisztereit és államtitkárait a kormányból. Az érintettek a visszahívásnak nem tesznek eleget.
1991. nov. 4. Elfogadják az ún. Zétényi–Takács-féle törvényjavaslatot, amely bizonyos esetekben visszamenőleges hatállyal megszünteti néhány súlyos bűncselekmény elévülését. A Fidesz és az MSZP képviselői a törvény ellen szavaznak, az SZDSZ képviselőinek többsége tartózkodik.
1991. nov. 5. Nem egészen tisztázott körülmények között meghal Robert Maxwell sajtómágnás, a Magyar Hírlap és az Esti Hírlap többségi tulajdonosa.
1991. nov. 6. Az észt alkotmányozó nemzetgyűlés olyan állampolgársági törvényt fogad el, amely a lakosság harmadát kitevő orosz kisebbséget hontalanná teszi, s megfosztja szavazati jogától.
1991. nov. 9. Meghal Yves Montand.
1991. nov. 13. Dénes János független képviselő az Országgyűlésben Marosán György és társai felakasztását követeli.
1991. nov. 15. Miután a kisgazda pártvezetés hűségnyilatkozat megtételére szólítja fel a párt képviselőit, kettészakad a kisgazda frakció.
1991. nov. 17. A Politikai Foglyok Országos Szövetsége levelet küldött a Zétényi–Takács-törvényt elutasító képviselőknek, mely szerint szavazatukkal a hajdani gyilkosok cinkosaivá váltak, és ezt a szervezet nem fogja elfelejteni.
1991. nov. 18. A televízió két alkalommal is levetíti Pető Iván és Kónya Imre nyilvános vitáját az igazságtételről. A vitát a szélsőséges csoportokból verbuvált közönség ijesztő magatartása tette emlékezetessé.
A Jugoszláv Néphadsereg három hónapos ostrom után elfoglalja a horvát ellenállás jelképének tekintett Vukovárt.
1991. nov. 23. Tölgyessy Pétert a Szabad Demokraták Szövetségének elnökévé választják.
1991. nov. 24. AIDS-ben meghal Freddie Mercury, a Queen együttes énekese.
1991. nov. 28. A miniszterelnök a Magyar Nemzeti Bank elnökének az addigi elnök, Surányi György helyett pártpolitikust, Bod Péter Ákos ipari minisztert jelöli. A miniszterelnök döntését többek között azzal indokolja, hogy az ellenzéki kezdeményezésű Demokratikus Charta aláírása nem egyeztethető össze a jegybankelnöki tisztséggel.
1991. dec. 3. Az Országgyűlés elfogadja az 1996-ban rendezendő világkiállításról szóló törvényjavaslatot.
1991. dec. 6. Antall József Moszkvában magyar–szovjet és magyar–orosz alapszerződést, Kijevben magyar–ukrán együttműködési megállapodást ír alá.
Meghal Aczél György.
1991. dec. 7. Mozgalommá alakul a Demokratikus Charta.
1991. dec. 8. Belorusszia, Oroszország és Ukrajna államszövetségi szerződésével megkezdődik a Szovjetunió felbomlása és a Független Államok Közösségének kialakulása.
1991. dec. 10. Tetemes késéssel megkezdődik a következő évi költségvetés vitája.
Csoóri Sándort a Magyarok Világszövetségének elnökévé választják.
1991. dec. 13. A Szabó Iván az új iparügyi miniszter.
1991. dec. 14–15. Az MDF országos gyűlésén megerősödnek a párt nép-nemzeti szárnyának pozíciói. Ügyvezető elnökké választják Für Lajost, alelnökké Csurka Istvánt, Lezsák Sándort.
1991. dec. 16. Antall József Brüsszelben aláírja Magyarország és az Európai Közösség társulási szerződését.
Meghal Vas István.
1991. dec. 22. Szokolay Zoltán MDF-es képviselő, a Közakarat Egyesület kezdeményezője, akit rajtakaptak, amint képviselőtársa helyett szavazott, bejelenti, hogy lemond mandátumáról. Pályafutását a Belügyminisztériumban folytatja.
1991. dec. 23. Bombamerényletet követtek el az Oroszországból Izraelbe tartó kivándorlók busza ellen a Ferihegyi gyorsforgalmi úton. Négy utas és két rendőr megsebesült. A tettesek máig ismeretlenek.
Németország elsőként elismeri a független Horvátországot és Szlovéniát. Példáját egy hónap leforgása alatt közel hatvan ország követi.
1991. dec. 26. Hivatalosan is deklarálják a Szovjetunió megszűnését. A magyar kormány nyilatkozatban méltatja a Szovjetunió leköszönő elnökének, Mihail Gorbacsovnak az érdemeit.
1991. dec. 30–31. Az Országgyűlés közel huszonnégy órás folyamatos szavazással, az ügyrendi szabályok és megállapodások felrúgásával az év utolsó napjának délutánjára elfogadja a költségvetést.