dec 1
Boldog vagyok, és ez épp elég ok.
dec 2-3-4
Mivel naplót írok, és megkértek, hogy legyek közéleti, tévézni fogok, veszélyesen élni.
Mágia. Valaki bántani akar. Engem és mindenkit, akit szeretek. Figyelmeztetett, de nem vettem komolyan. Haragszik rám, mert szerencsésnek tart. Gyűlöli magát, mert szerencsétlen. Engem bánt helyettem.
December van, nem megyek sehova, elleszek, mint a befőtt, várom a penészgombákat. Nem mozdulok ki, nem olvasok fel, nem utazok el, nem rúgok be, nem kerülök be mások naplóiba, nem kerülök be mások álmaiba, még álmodni se fogok, meghúzom magam, udvarias leszek és unalmas, mindennél jobban vágyom az unalomra. Egészen felcsigáz a gondolat, hogy nem történik semmi.
A mágia praktikus, célirányos tevékenység. Konkrét behelyettesítés: szavak helyett halandzsa, cselekmény helyett rituálé, emberek helyett babák. A mágia első számú felhasználói a hírműsorok, számokká alakítják a világot, dátumok, adatok, eredmények, együttállások, body count. A hírekben az időt mutatják, valahányszor történik valami, idő van, a történések a mutatók, a divat a másodpercmutató. Az óramutatót elég óránként megnézni, a másodpercmutató szuggerál, ha nem nézed, lemaradsz az eseményekről. Részt kell venned az időben, ott kell lenned, ahol az idő folyik, nézni élőben, azt az időt, amit ők mutatnak. A hírekben mint a mókuskerék forog alattad a bolygó, ha kikapcsolod, kiesel az időből. Adásban vagy, a Föld nevű műhold 4 milliárd éve kering a Nap körül, és még mindig nem uncsi. Te is ott akarsz lenni, amikor célba ér.
Egy amerikai légyidomár a legyek zümmögéséről megmondja, melyikük elég intelligens a mutatványokhoz. Eredetileg elefántokkal kezdte, de nem voltak elég ügyesek.
A hírek a legnagyobb szórakoztató ipar. A hírekben mindig ugyanazt mondják, ugyanaz a rituálé folyik nap mint nap, ha már egyszer láttál híreket, nem tudnak újat mondani. Utoljára kb. 2000 éve mondott valaki egy jó hírt.
Aki le akar szokni a tévézésről, először vegyen egy órát, amelyiknek csak egy mutatója van.
Krasztevvel iszunk a Kispostában. Rágyújtanék gyufával, de elvakít a fény, ph-díjas szemtanúm szerint fellángolt körülöttem a levegő. Azonnal felhívja mobilon a kedvenc boszorkányát, és időpontot egyeztet nekem. Annus néni majd lecsekkolja az aurámat.
dec 5
Egy amerikai természetvédő két évig ült egy fa tetején, hogy megvédjen egy erdőt. Mutatják a csajt, farmernadrágban az ágak közt, és a fát nagytotálban: Sequoia sempervirens, száz méter magasra nő, és kétezer évig él. Volt egy mobilja, és rendszeresen látogatták. Végül ötven fát sikerült megmentenie. Sírt, amikor lemászott. Eredetileg három hétre indult, de elhúzódott a dolog. Egy átlagos mamutfenyőnek két évig tart, amíg észrevesz valakit.
dec 5 este 6 óra
120 évig fogunk élni, mondja a tévé, a legújabb kutatások szerint. Hála az orvostudománynak és a modern genetikának. Képet is mutatnak, egy százhúsz éves emberről, bármelyikünk lehetne. A hírekben az idő megalapozottnak tűnik, mindenhonnan a legfrissebb, mintha csak azért történnének a dolgok, hogy az orákulum beolvassa. Te hiszel a hírekben?
dec 5 este 7 óra
Az időjárásjelentést az amerikaiak fejlesztették tökélyre: egy modell bemutatja a föld modelljét, egy térképet, rábök a pálcával, itt meg itt ez fog történni. Vooddoo!
dec 5 este 7 óra 5 perc
Napra élni, nem naptárra, nem szülinapra, nem évfordulókra, feledékenységgel és ajándékokkal összezavarni a naptári rendet, hétköznappá varázsolni a Karácsonyt. Minden jó valami rossznak az elrontója.
dec 6-7-8
Általában a legtöbbet onnan lehet megtudni egy naplóból, ha megfigyeljük, miről nem ír a szerző. Persze ha nem írom le, akkor hogy. Baromi sokáig kell nem leírni és világos lesz, de rövid az élet, minél tovább nem írok, annál rövidebb. A naplóban az idő múlása a nemírással mérhető. Mikor telik gyorsabban az idő, ha valamit azért nem írok le, mert azt akarom, hogy nyilvánvaló legyen, vagy ha valamit azért nem írok le, mert elhallgatom?
Nincs idő, nincs semmi, ezredforduló sincs, a kilencesek nullára váltanak, átfordul, mint a gázóra, villanyóra, kilométeróra, átfordul a bolygó. Vegyen naptárt a nehéz napokra!
Elküldtem egy oldalt az Élet és Irodalomnak, három nap múlva megjelent. Dérczy megnyugtat a telefonban, nehogy azt higgyem, hogy azért, nem azért, csak éppen volt egy lyuk, és. Ne higgye senki, hogy azt hiszem. Hat hónapja nem publikáltam semmit. Ha akkor elküldtem volna, akkor is most jelenik meg. Ha minden a megfelelő pillanatban történne, nem volna idő, legalábbis nem tudnánk róla. Nem írnánk naplót, nem lenne tévé, tíz könyvem lenne, hat karom és három feleségem, az unokáim tartanának el, és mindig átfutás nélkül jelennék meg. Saját élet és saját irodalom.
Pár nap múlva támadó kézigránátot dobnak az ÉS udvarára.
Az, hogy gyors vagy, annyit jelent: ugyanannyi idő alatt többet kapsz. Elhajolni a képzelőerő hiányára vall.
Kudlik Juli főzőcskézik – hiányzik a tűz, ahogy a hótalpas járművek közelítenek a szikrázó jégmezőn, és zuhatagként áttör a szintetizátor. Most is beleborsózik a hátam. Hírek, újdonságok a technika és a tudomány világából – Drága Juli, a kedves nézőid akarok lenni újra, és szóljon a gépzene, és havazzon ránk, és árasszon el a tudás fénye, mint amikor gyufát gyújtanak egy sötét kis kozmoszban.
A napló tétje, hogy meg bírom-e állni vadásztörténetek nélkül. Ha bekapcsolom a CNN-t, minden percben mutatnak egy helyet, ahol. Hazám egyre jobban hasonlít a hírekre. Emberek halnak meg, pedig nincs járvány. Gennyes agyhártyagyulladás. Itt vagyunk Szváziföldön, szvázi valóságba ágyazva, majdnem Európa, majdnem Balkán, majdnem tudjuk, mi a különbség.
Csobbanok, lebegés, csend. A Rudas fényei. A pihenőszoba: leplekbe takart testem újra az enyém, minden porcikámat érzem, anélkül hogy magamhoz nyúlnék. És itt van ő, testőrök nélkül, egy szál kötényben mátyáskirályt játszik. Úgy teszünk, mintha nem vennénk észre, ne érezze a gyaur, hogy csak vendég.
A naplót a hasmenéstől angolul egyetlen hang választja el, egy feltörő szóvégi fonéma – büfihang. A napló szófosás. Püré a napokból: Diaré. A naplóíró, mint láncdohányos, függ az időtől, amit önmagával mér, állandóan élőben van, fenn van és figyel, gyűjtenie kell, hogy megtöltse a lapot a sok eldobott idővel, hogy megteremtse a fikció mögötti önmagát. Saját reflexióinak függvénye, mintha a tükörkép nézné az eredetit, ilyen vagyok, ilyen kép.
kezdjük elölről, dec 1
Béres Alexandra lett a California Fitness magyar bajnoka, immár másodszor – ez a bravúr eddig csak Kállai Ildikónak sikerült. Az Eurosport közvetíti a magyar bajnokságot: izmos nők szaltóznak 12 nyelven, pattogó, katonás zenére. Nézhetném svédül is. Dagadó vitorlák erős hátszélben, a ruha inkább eltakar, mint sejtet. Valami nem stimmel. Mintha a róka és a gólya menne egy kortárs természetfilm píszi-hülye narrációjában: ezek az egyedek kiszolgáltatottak kifinomult specializáltságukban. Mégis félelmetesek, mert hisznek, látszik rajtuk, hogy hisznek a győzelemben, hogy lehet győzni. Talán ezért félnek a pornótól az egyházak, sporttá tenni a szerelmet, a nevetést és a fájdalmat. Kíntorna. Mint a mártírok paraolimpiája a középkorban, ki tud nagyobb szenvedések árán elpusztulni az igaz ügyért? Kalifornia minden tud a testről, amit nem szabad.
dec 2
A Dunáról álmodtam, olyan volt, mint a Balaton, és körülötte Budapest. A napocska ébreszt, gyönyörű telünk lesz, megjön Andruhovics Galíciából. Megmutatom a Dunát, azt mondja, nekik is van, az első ukrán nyelvemlék a Dunáról szól. Az ukrán népdalok a Dunáról szólnak – a Dnyeperről, a Dnyeszterről, a Donról semmi. Arról csak a magyarok énekelnek. Virágh hív, hogy menjek Szerbiába felolvasni a hónap végén, lesz egy kerekasztal. Nincs érzéke a dátumokhoz. Szerbia százada lassan véget ér, minden létező európai országgal háborúba keveredett, gazdasága szétesett, szerbjei depresszióban, hit, remény, szeretet, hidak a Dunában, és akkor jövök én, a szakértő.
dec 3
Űrszondát küldenek a Marsra, de a technika felmondja a szolgálatot. Ez lett volna az első szonda, amelyik hangokat közvetít a Marsról. A 2010 megy a PRO 7-en. Kék Duna az éterben, kioldja a legmakacsabb foltokat is, mint egy végtelenített újévi koncert Bécsből. Kubrick halott, az Odüsszeia megy tovább. Az űrutazó meglátogatja a feleségét, 10 év után megjelenik a konyhai tévén: drágám, csak azt akartam mondani, szeretlek. Önzés volna? Hősünk tetszés szerint változtatja a korát: űrhajós, öregember, csecsemő, dzsigoló. Ne izguljunk, egy csodás dolog fog történni, mondja sugárzó arccal. Ebben biztos vagyok.
Újra téma az Űr: szondák, teleszkópok, jégmező a Marson, jövőre megkezdődik a polgári űrrepülés. Nagy sikerű showműsorok lakható világokat keresnek nézők után kutatva. 15 percig minden bolygó sztár lehet.
A számolást a számlák miatt találták ki, tippelni elegánsabb. Már Máté és Lukács is ellentmondásban volt, a jelenlegi számítás szerint Heródes halott volt, amikor Krisztus megszületett. Időszámításunk tömeges gyerekgyilkossággal kezdődik, nem kis kereszt egy szülinapra. A Föld 71 százalékát víz borítja, másfél millió fajt ismerünk, ezek közül legfeljebb a kutyákra számíthatunk buliszinten. Az emberek a világ felén kivilágítatlan kunyhókban alusszák át a millenniumot, nem robban le a computerük, nem áll le a fűtés, nem tűnnek el nagyobb összegek a bankkártyájukról. Az emberek a világ kivilágítatlan felén egy tálból esznek és összebújnak. Egymilliárd analfabéta nem tévedhet.
még 27 nap
Az egyetlen hónap, amikor visszafelé számolunk. Leveszik-e Tudjmant a gépről még 2000 előtt? Hisznek-e a funkcionáriusok a számmisztikában, vagy a hideg racionalitás győzedelmeskedik, mint annyiszor. Titót csak néhány nappal a szülinapja előtt kapcsolták ki, nem akarták egybemosni az évfordulókat.
még 26 nap
Természetfilm a Spektrumon a termeszekről, a nyálukban olyan savakat termelnek, amivel a fémet is szétrágják. Házakat rombolnak le, hogy aztán beépíthessék a saját házaikba. A világot apró darabokra kell szétrágni, hogy aztán újra összeilleszthessük a saját képünkre. 40 milliárd termesz nem tévedhet. Még 25 és fél nap. Az egyetlen tartós emberi építőanyag: a nyál. Kitartó, szorgalmas munkával városokat, palotákat, függőkerteket épít, birodalmakat tart össze. Minden elfér egyetlen szájban. A csecsemő is tudja.
még 25 nap
Levél jött a rendőrségtől, már láttam ilyet, felfüggesztették a nyomozást, hiába ujjlenyomat, láblenyomat, hiába tanúk. Mondd, merre vagy, ó ismeretlen tettesem! A helyszínelő meséli, évente 3000 betörés van a kerületben, minden tizedik lakás, tehát statisztikai alapon tíz év alatt minden lakást kirabolnak. Vagy minden harmadikat háromszor, kacsint, de nem vigyorog. 3000 betörés 10 nyomozóra, minden percük papírmunka, megadja egy magánnyomozó számát, ha gondolom. Zárast is tud, házaló lett a helyszínelőből, én pedig áldozatból ismét naplóíró.
Mi történt az előző hónapokban? Megvádoltak, és hiába tisztáztam magam, elment a kedvem. Eltört a kamerám, és elvesztettem a pénzt, amiből megjavíthattam volna, a gyerekeim egy rejtélyes vírustól két napig infúzión lógtak, megjelentek első ősz hajszálaim, meghalt mindkét nagybátyám. Egyikük a halála előtt meglátogatott, és órákon át mesélte az életét. Soha azelőtt nem beszélt magáról. Háromszor egymás után feltörték a lakásomat. Harmadszor hajnali háromkor jöttek. Elvitték a táskákat és a kabátokat is, végigkukáztam a körutat a személyikért. Elvitték a videót a gyerekek szülinapi felvételeivel. Elveszett a telefonkönyvem, a lakáskulcsom, a jogsim, és ötven méterre a lakásomtól megbüntetett egy rendőr. A kedvesemnek letapadt a méhe a második szülés orvosi műhibája miatt, majd a műtét előtt egy nappal kiderült, hogy tüdőbeteg, és nem lehet műteni. Tönkrement a kocsim, tönkrement a kölcsönkocsi, leszakadt a cipőm talpa, kikötődött a cipőfűzőm, leszart egy papagáj, kullancs ment a gyerekbe, lerobbant a bojler, leszakadt a fogas, és nyolc hónap munkáját félre kellett tenni, mert kifutottunk az időből, és új költségvetés kell a CD-hez, ami a könyvemből készül. Nem akarok hencegni.
még 23 nap és két óra
Tudjman szívgépe pityeg a fagyos horvát éjszakában.
A kisfiam éveken át gondosan kerülgette a földön heverő papírokat, megtanult úgy szaladni, mintha parázstáncot járna, elsuhanni a papírok közt büszke apja hulló könnye záporán át. A betörő a parkettán kiterített kézirat minden oldalán nyomot hagyott. Alternatív számozás, mint egy térképen nyomon követhető volt útja a lakásban. Benézett a gyerekszobába, kiforgatta a kicsi ruhákat. Betörő, ha átléped e küszöböt, töröld le a lábad! Meghagytunk egy szekrényt kormozott ujjlenyomatokkal installációnak, és kiakasztottam a falra néhány tökéletesen épen fennmaradt lábnyomot fosszíliának. Nem léphetsz kétszer ugyanarra a kéziratra.
És akkor életemben először elkezdett fájni a fogam. Megindultak a bölcsességfogak, azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy örökre eltöröljenek minden fájdalmat és könnyet.
A fogfájást meg lehet szokni, nem lehet megszokni, meg lehet szokni, mindig tanulok valamit, legalábbis minden pillanatban azt hiszem, tanultam valamit, aztán az ellenkezője sem igaz, megint tanultam valamit. Eddig azt hittem, a fogaim azért vannak, hogy rágjak. Tizennégy évesen voltam utoljára fogásznál, kötelező iskolai fogvizsgálaton, most pedig lidokainnal a számban elnyúlok és szabadnak érzem magam. Itt ülök stadionnyi reflektor alatt ebben a hatalmas orvosi székben, bármikor jöhet a felmentő sereg, mint De Niro a Brazil végén. Bármit tehetnék, ehelyett itt ülök, és hagyom, hogy két kézzel a számban matasson másfél órán keresztül, és kihúzza az idegeket a fogamból, és megmutatja, nézzem meg, milyen szépek. Igen, bárhol lehetnék, mégis itt ülök, és szabad vagyok, ahelyett hogy máshol lennék, és vicceket mesélek gargalizálva, amit fenki fem ért, mert két ököl van a fámban, a fogorvofnő nagy izmof kefe.
még 22 nap
Bekapcsolom a tudatalattit, földrengés, hurrikán, árvíz, robbantás, a Fókusz szerint világvége, aztán megnyugtatnak, hogy az egész csak pszichológia. Mindig úgy néz ki, de nem kell félni. Miért nem? Még 21 nap és 58 perc. Tehát az én világvégem és a te világvéged nem találkoznak a végtelenben, elmennek egymás mellett, észre se veszik egymást, egy szervusz se, el a balfenéken, kész, vége. Két külön csatorna. Mi a különbség az állami és a kereskedelmi pokol között? Az egyik felszínes, és több benne a reklám? Amióta olvastam gnosztikusokat, hiszek a tévében.
Reggel én viszem a nyuszikat, hazafelé a liftben még félálomban eszembe jut, ha betörőt találok a lakásban A/ veszélyesnek látszik, szabadon elmehet (de csak annyit vihet magával, amennyi a zsebeiben elfér) B/ nem veszélyes, de nem szimpatikus, indulat nélkül kiverem belőle a szart C/ tetszik, meghívom egy kávéra, eldumálunk, talán még közös fotó is lesz belőle. Izgalmasabb az élet, amióta idegenek járnak a lakásban. Meg kell szabadulnom minden vagyoni tehertől és személyes tárgytól, vagy össze kell szednem annyit, hogy bármit bármikor pótolhassak, ebben az esetben nem birtokolni semmi pótolhatatlant. A hangyák, ha más hangyákkal találkoznak, hasonlóan viselkednek, mint az emberek. A/ szimbiózisba lépnek és közös erőfeszítéseket tesznek a kolónia jövőjének biztosítására. B/ leigázzák és rabszolgaságra kényszerítik a gyengébbet. C/ kiirtják őket a föld színéről, ez a leggyakoribb minta. Ilyenek ezek.
Három éves vagyok, és egy méteres, mondja a fiam az óvónőnek. Bocs, de nem tudja elpakolni a játékokat. Idefigyelj, csillagvirág, három éves vagyok, és egy méteres, megtalálsz az oviban csendes pihenő után.
A Szépírók Társaságának gyűlésén leköszön Szilágyi Ákos, és beszámol róla, hogy korábbi határozatunkkal összhangban nem vettünk részt a József Attila-díj jelölésén, sikerült kimaradni egy megalázó alkuból. Rögtön felmerül, hogy mi is adjunk ki egy díjat, ami némi ellentmondásban áll a hallottakkal. Garaczi javasolja a József Jolán-díjat, én támogatom.
Archívot gyűjtök a Szabadság téren, szembejön Horn és Baja, Baja a kormányról magyaráz, miről beszélnének. Épp egyforma magasak, ez a politikus magasság, ha magasabbra nőne, csak sportminiszter lehetne, legfeljebb kultusz, komoly hatalmi ágakhoz nem klappol a magasság. Baja egy mexikói állam Kalifornia alatt, onnan szökdösnek a meszticek. Ha jól megnézem, egy sombreróval el lehetne adni mexnek, határozottan hasonlít valakire ez a Baja. Mikor kijövök, még mindig ott sétálnak, róják a köröket, és arról beszélnek, a mi ügyeinkről.
még 20 nap
Rockenbauer lett az új kultuszminiszter. Újabb másfél millió lépés.
A JAK Világirodalmi Sorozat bemutatója pazarul sikerült. Esterházy Garaczi húgának nevezi Rögglát, Németh Gábor Öcsém, Andruhoviccsal indít, Gryllus és Keszég reppel, a közönség élvez. Egy nagy család. Az irodalom, ahogy Móricka elképzeli. Mintha külföldön lennénk. Németh Gábor azt mondja, ideírom, „Kicsi, túlérett, gonosz kultúra a miénk, hosszú előjáték után se megy el egykönnyen.”
Még 393 nap. Mész haza és látod magad. Megyek haza és látom magam. Megállsz a sarkon és elgondolkodsz. Megállok a sarkon. Utaztam és voltam eleget otthon, tudom, hogy a szerencse nem forgandó, hogy azt várják beledögölj, és ne csak átéld, hogy a tehetség és a tudás nem hozza meg a gyümölcsét, hogy tartósan semmit sem birtokolhatsz, de lehetetlen, hogy semmid se legyen, hogy az igazság annyi, amennyit kiversz magadnak, és ritkán lehetsz igaz és jó egyszerre, hogy a kudarc éppoly elkerülhetetlen, mint a siker, hogy a hatalom nem boldogít, de a tehetetlenség boldogtalanná tesz, hogy előbb utóbb megtörténik minden, de nem akkor, és nem úgy, ahogy szeretnéd, és mégis az, és annak ellenére, hogy sohasem hagytak, tudod, hogy az elejétől fogva rajtad múlt minden, és hogy kutyaszarba fogsz lépni. Belelépek. Beleléptünk. Szembejön a zöldséges, jó napot kívánunk. Jó napot kívánok!
Kiosztják a Bródy-díjat, a zsűri önmagát díjazza, és közben arra gondol, mit tenne a zsűri a helyében – eleve reflektál, ez a dolga: egy reflexió reflexiója. Ha én lennék a bizottság, nyíltan magamnak adnám a díjat, és hagynám a hosszú pettinget a francba. Nem köntörfalaznék, hiszen megérdemlem. Melyikünk nem érdemli meg? Ez nekünk Loreál.
Felfedeztem egy csomót az ágyékomban, akkora, mint egy nagyobbacska G-pont. Vérrög vagy daganat, zsír vagy kötőszövet, megijedek vagy kíváncsi vagyok?
Milliárdokat költenek, hogy elhozzanak egy követ, arrébb tegyenek egy követ, elmozdítsanak egy követ, az egyik bolygóról a másikra. És nem működik, pedig a terv nagyszerű volt Azért magyarnak lenni se Hollywood, mondja a költő. De néha megnyugtató. Egyszer valakinek majd vissza kell vinnie azt a követ.
A TV3 megint büntiben, mert emberi időben játszott egy klasszikus horrort. Az Ómen treatmentje már a Bibliában benne van. A trilógia első része egy angyalarcú gyermekről szól, akinek nevelő apja és különböző egyházi személyek nyolc antik tőrt szeretnének a szívébe döfni, abban a hitben, hogy ő az Antikrisztus, amit a rejtélyes halálesetek igazolni látszanak, de az utolsó pillanatban jön az ORTT, és sikerül megmenteni a kiskorút. Ismerős sztori, a sátán felcseperedik. Csak egy tévé kell hozzá.
Este 10-kor lejár a tilalom, és tanúi lehetünk, ahogy Bruce Willis nem tud meghalni (II-szor). Miután lelövik, felrobbantják, sós kútba teszik, onnan is kiveszik, kerék alá teszik, végül lelökik egy felszálló repülőgépből, Bruce arcán főnixmadárként villan fel az Óment megszégyenítő ördögi vigyor a kiskorúak nem kis örömére. A film zárójelenetében, miután felrobbantotta Esperanza (Remény) tábornokot, akit Fanco Nero (Árpád vezér) játszik, és a szerelmesek újra egymáséi, B felesége (Bonni Bedelia) megkérdezi: „John, az hogy lehet, hogy velünk mindig történik valami?” (Janikovszky Éva).
Megtudtam, hogy benne vagyok egy iskolai tankönyvben, a Téreytől tudom, hogy életem egyetlen szonettjét, amit Parti Nagy Lajos felkérésére írtam a Magyar Naplóba, és semmilyen könyvben nem publikáltam, beletették egy nyolcadikos tankönyvbe. Nem nyafognék.
dec 10
„A remény az, hogy mi is lehetünk kanadaiak”– mondja Orbán Viktor. A remény az, hogy mi is lehetünk Orbán Viktor, mondják a kanadaiak.
még 20 nap
Péntek este bejelentik, kijelentik, megállapítják Tudjman halálát.
A harmadik betörés után már parázunk, köztérré vált a lakás, padokat kéne elhelyezni, egy hintát, meg jó lenne egy diszkrét szökőkút aranyhalakkal, hogy a betörő otthon érezze magát. Legyen egy kis vesztenivalója. Amikor elmeséled társaságban, hogy betörtek, mindig akad valaki, akihez már betörtek, és megosztja veled. Amikor elmeséled, hogy kétszer egymás után betörtek, minden századik ember felugrik, nahát, őhozzá is kétszer törtek be, van közös téma. Amikor elmeséled, hogy egymás után háromszor...
még 19 nap
Húsz százalékkal nagyobb az esélye, hogy éppen tévét nézünk, mint hogy olvasunk, mondja a Biblia reklám. Ezért hoztuk létre önöknek költséget nem kímélve a vizuális bibliát. Máté vizuális evangéliuma megváltoztatta az életemet, nyilatkozik egy nő. A vizuális biblia Isten útmutatása a sikeres élethez. Jézus, ahogy még sohasem láttuk. Általánosban tanultuk, a középkorban templomokat építettek, hogy a freskókból az analfabéták is tájékozódni tudjanak. Mérföldkövek ezek a videók, mondja az angyali ügynök, a vágóképen anya gyermekével: „Hát nem csodálatos, hogy a távirányító segítségével életre kelthetem a Bibliát a saját otthonomban!” Tévé, kelj fel és járj!
még 18 nap
a baglyok nem azok, aminek látszanak
Hazafelé az iskolából elénk áll egy nünüke. Aztán ötven méteren belül nyolc öngyilkosjelölt. Megelevenednek a sztereotípiák, anyósok, szemüveges öregbácsik, esernyős nénik tigrisbukfenccel. A lányom szidja a női vezetőket, én szolidan hülyézek, naná, mondja Orsi, mindegyikre nagy betűvel rá van írva, hogy H.
Naplót írok. Megjelölöm a pillanatot, mint vizeletével kutya a fát, mint Mars-szonda a Marsot, orvlövész a puskáját, David Copperfield Claudia Schiffert, Isten erőtől duzzadó mirigye ágyékomban.
dec 14
kék ég felkelő nappal
2003 jan 1-re tagok leszünk. Miért nem 2002 dec 31? még 1111 nap
December azt jelenti tizedik hónap. 2000 az kétszáz darab tízes, hármat lehúztam. 2000 év, hacsak 1200-at számolunk, mondjuk egy generációra 30 évvel, akkor az 1000 milliárd ős, vagyis kettő a negyvenediken ember szeretkezett, amíg meg nem születtem, csak amióta a magyarokról adataink vannak. És akkor még nem szóltunk az őslakókról. Nem volna végtelenül leegyszerűsített, mondhatni szerénytelen, azt állítani, hogy ennek én voltam a célja?
44 milliót raboltak egy pénzszállító autóból, amikor elsétáltak az őrök a százötven méterre lévő automatához. Hanyagság volna? Élőkép a 6-os villamoson, egy homlesz magában dühöng: „44 millió, fel kéne kötni az első fára, meg azt a másik kettőt is, meg azt, aki eltörölte a halálbüntetést, azt is.” Adásban van, mormog maga elé, feketelistát készít a kivégzendőkről. Egy szemüveges, középkorú tanár rászól, hogy nem artikulál rendesen. 44 millió, bazmeg. Kinézek, de egy hirdetés eltakarja a Citadellát, a Generáli biztosít róla, mennyit kapok arányosan, ha 5-től 100 százalékig lesérülök, igazi szívás a 4%, azzal még nem lehet bekerülni a parlamentbe se. 100% az 300 ezer, halálom esetén másfélszer kevesebb, ami ugyanannyi, mintha 50% alatt rokkannék le, akkor még mindig jobb a Nemzeti Kulturális Alap.
dec 15 bilizés után
Ulesz meztelenül végigrohan a nappalin és kiabál: „Nekem van a világon a legjobb fenekem!”
December idusa, macedón látogatómtól megtudom, hogy lefordítottak macedónra, részben angolból, részben bolgárból, szívesen küldenek, ha kérek. Karácsonyi meglepetés. Meghív egy fesztiválra, kérdem, vannak-e arra gerillák, vannak, de most nyugodt a helyzet. Ha baj lesz, haza kell menni, és harcolni. Tényleg harcolnál, tényleg harcolna. Kimegy a WC-re, visszajön, gondolkodtam pisilés közben, mondja, és arra jutottam, hogy Macedónia a hazám, ott van eltemetve az apám, ha kell, harcolni fogok, ha kell, embert is ölök. Nem könnyű, pedig seapja is van, sehazája is. Hét Guiness után sem mertem kimenni, pedig kellett.
Hányszor énekeltem: ha még egyszer azt üzeni...
dec 16
havazik
dec 17
még öt kínai az országban
Az időszámítást a középkorban találták ki, azok, akik beletörődtek, hogy csúszik a program, és egy darabig még nem jön el a világvége. A keresztény kultúra nem az első kultúra a Földön, még Európában sem, nem az eltelt időt ünnepeljük, nem a közös élményeket, hanem magát a számot, ünnep akkor van, amikor lehetőség van. 2000 = több milliárd, ezt hívják racionalizmusnak. A fél világ úgy tesz, mintha nem ismerné a tízes számrendszert, csak azért, hogy legyen egy kis buli.
dec 17 havazik
ma kilenc éve fogant a lányom, emberek laknak bennünk
még 14 nap
Angol csillagászok felfedeztek egy bolygót, amin valószínűleg lakni lehetne. Miért ne?
Játszunk a fiammal, én vagyok az oroszlán, és vadászok. Elkapom a dinókat, a krokodilokat, az indiánokat, csak a télapót nem lehet, mer’ a télapó a leggyorsabb.
Borisz felhívott, még egyszer rúgjunk ki a hámból, mielőtt bezárnak a kaszinók. Vendége vagyok a Várkertben, még személyi sincs nálam, mégis beengednek, a gróf úrral vagyok. Diktálom az adataim, mint a kallernek a villamoson. Szent Jakab kagylót és Szent Péter halat kérek etyeki chardonnay-val, teli gyomorral néhány zsetonból feltornászom magam ezer dollárig. 7-re, 10-re, 23-ra játszom. A 23 egymás után háromszor bejön. Berúgtam, percenként többet nyerek és veszítek, mint amennyit egy év alatt keresek. Mellettem egy bankár lefedi az egész asztalt, biztosra megy, mindig ugyanannyi zsetonja marad. A játékos nem szisztémát játszik, nem nyerni jött, hanem a szerencséjét kipróbálni, a kaszinóba mint templomba jár, a legkisebb jelre is figyel, figyelme áhítat. Egyszer csak jön a kegyelem, forog a roulette, mint imamalom, és feláll a számok rendje, a kód, amivel tárcsázol, és hallod, hogy a túloldalon felveszik. Méltatlankodnak, miért csak akkor jössz, amikor baj van. Vakon bízni a szerencsében, játszani, mintha el akarnád dobni a pénzt, elfogadni, hogy bármikor mindent visszavehetnek, mindent egy lapra tenni, félelem nélkül élni.
A HÍVŐ MINDIG NYERŐ. Berúgtál és tudod, hogy az őszinteséged ma este feloldoz, tudod, hogy nyerni fogsz, és amikor hajnalban kilépsz a kapun, elküldöd a taxit, sétálni fogsz, mert elérzékenyültél, és meg kell nézned az ébredő várost a Dunában, és benne magadat, igen, az élet császára vagy, ez a szeretet nem gőg, ez maga a szeretet.
Így a vége felé felmerül a kérdés: ki viszi át?
még 13 nap
Néhány óra játékkal többet kerestél, mint két évig írt könyveddel. Mint fürdő ajtaján kilépsz 1999-ből, átlépsz a gőzölgő folyón, megcsókolod hálával, mint hajnali szeretőt, kilépsz az ajtón, és nem látod többé soha.
még 12 nap
A portugálok visszaadják Makaót. Visszaadják az utolsó európai gyarmatot Ázsiában. Visszaadják Rejtő Jenőt, Schulteiszt, az ikreket, a hallgatag Drugicsot, Gorcsev Ivánt és a Nobel-díjat. Mindent vissza. Mediterrán díszletek közt kínaiak, rátermetten, magabiztosan. Mindenki örül, a kínaiak majd rendet teremtenek, a rövid szertartás nekem a huszadik század végét jelenti, zászlócsere tűzijátékkal, felhúzzák a vörös zászlót, és mindenki boldog. Minden elvesztette a jelentését, semmi sem az, ami volt, a gonoszok nem gonoszok, a komcsik nem komcsik, a gyarmatok nem gyarmatok, már a bűn sem a régi.
Bezárják a kaszinókat, elkergetik a prostikat, megnevelik a dohányosokat. Isten haza. Az alkoholtilalmat még megvárom. Ha a szenvedély összes házát bezárják, majd otthon verik le, anyucin meg a gyerekeken. Félek, ami száz év alatt nem sikerült, most megvalósul, unalmas kisországgá válni.
Ulesz jön, nekem rohan, felkapom, megpörgetem, visszagurítom, megint jön, megint nekem rohan, felkapom, megpörgetem és még 172-szer. Végül eldőlök, a gyerek megint jön, a hátamra áll: Hahó! Győzelem!
dec 22
Krisz gyönyörű és szeret
Egymillió fontot nyert egy reggeli kvíz-showban az a kedves hallgató, aki meg tudta mondani, vajon George Elliot angol író férfi volt-e vagy nő. Érdemes elmélyülni, nem csak a Guardiant járatni. Lapozgatni az Encyclopaedia Britannicát. Kérdezés nélkül vágni, férfi vagy nő volt-e III. Ramszesz.
még 8 nap
700 gyerek a Parlamentben beiglit zabál. Helyben sütötték, mondja a bemondó jóízűen. Nem lennék meglepve, ha kiderülne, Pesten a Parlamentben sütik a legjobb mákos beiglit. Már az Alkotmány utcában érezni az illatát, összesúgnak az emberek az örökmécsesnél: emlékszel még arra a túrósbatyura a Nándorfehérvár teremben? Ad notam Kiskarácsony, a koronának szánt emelvényre nem fér el nagyobb fa. A karácsonyfa mérete a Parlamentben fordítottan arányos az államiság súlyával. Csak az zavar, hogy vitrin alatt tartják muzeális tárgyként. Hogy mutatna a kupola tetején, mintegy megkoronázná demokráciánkat. Inkább hordani kéne.
Mert megérdemli.
Ünnepek előtt: puccs, pokolgép, gépeltérítés, 18 év ártatlanul börtönben, fosztogatás a kiégett sportcsarnokban, Groznij felszabadítása folyamatosan zajlik. Orsi szerint: „ha ma bárki lelő bárkit, mondja azt, hogy boldog karácsonyt!”
A hírek arról szól, milyen jó nekem, aki a seggemen ülök és tévét nézek.
A Mammut Centerben 23-dikán este összefutok nyolc filmessel, kínos small talk hónod alatt a szamovárral, igen, én is most járok itt először. Tulajdonképpen valami elektronikai boltot keresek, tényleg, hol lehet színes izzókat kapni rendes nagy búrával, meg kéne 15 foglalat, kérdezem Csejdyt. Mi van, apu kreatív, kérdez vissza, nem tudom a megvetés vagy az irigység beszél belőle, azt mondja, most vette meg valakinek a könyvemet karácsonyi ajándéknak. Akkor az irigység. Felmászok a legnagyobb erdei fenyőre és szétterítem, mint halász a hálóját a 15 színes izzót. Három kialszik, amikor leszakad egy ág, nem zuhanok le, pedig a szomszédok drukkolnak, apu kreatív, de jól megfizetik, legalább kétezer puszit kapok.
Orsi verziója szerint a Jézuska felmászott a fára és többé nem tudott lejönni.
Karácsony. Beköltözünk az üresen álló házba az ősi birtokon. Papírjaink nincsenek, házfoglalók vagyunk. Az örökösödési vitát lezárandó leterítjük szivacsainkat, kis láboskában bort forralunk, kempingezők a kincses szigeten. Gyertyákat gyújtok a folyosókon, kísértetkastéllyá változik a körszállóra hajazó épület. Elvileg 80 négyzetméter az enyém, gyakorlatilag eladták a fejem fölül. Berendezünk egy lakást, mint egy babaházat, megfésüljük egymást, betakarjuk egymást, elfújom a gyertyát. Másnap elmegyek fáért, de kitör rajtam a megalománia, karácsonyi erdőt állítok az üres nappaliba. Nincs szívem díszekkel teleaggatni. Örökzöld Fasor az amerikai konyháig. Ezzel rövidre zárom a kint és bent problémáját, és ha Macbeth ki akarna dobni, majd elindul az erdő felfelé a Szabadság-hegyen.
Beénekelem a fürdőszobát, most már senki sem veheti el tőlünk. Egy kaszáspók kétségbeesetten menekül, azt hittem, a pókok süketek.
A TV2 testhez álló bemondója nagyestélyiben nyomja az időjárásjelentést, gyerünk baby, mutasd az időt, minden felhőhöz van egy jó szava, faramucinak nevezi a hőmérsékletet, harapj a fülembe! Jegeseső esik, azt mondja, jegeseső esik!
A fiam megáll a karácsonyfa előtt játékpisztollyal: „Fel a kezekkel, fa!”
még 6 nap
Az RTL mondja, Esterházy Péter az év embere, Göncz Árpád az ezredfordulóé, érdemes írónak lenni. Az előző évezredet Szent István nyerte (szintén író). Koppány hívei vis major miatt nem vettek részt a szavazáson (A. D.). Ha az év Isten éve, akkor minden ember az év embere.
Megsúgjam, ki fog győzni 2999-ben a horvát RTL Klubon?
Év végi műsor a számok bűvöletében. A kettesen riportmüsi egy 99 éves nyugdíjassal, a magyar királyi tévén 100 tagú cigányzenekar, az RTL-en 101 kiskutya. Mulatunk. A kisfiam be akar menni a tévébe, hogy legyőzze a gonoszt, nem viccel. Állunk a tévé előtt, fogjuk egymás kezét. A padlószőnyeg a tenger, az ágy a föld, hogy-hogy nem lehet bemenni a tévébe, és ha szépen kéri, én egyébként is a vízben állok, el fogok süllyedni, na, vegyek már cipőt és segítsek átmenni az üvegen. Most mondjam neki azt, hogy a gonosz nem ott van?
még 4 nap
Megszólít egy homlesz a kapualjból, nem tudnám-e megmondani, merre van az Északnyugati átjáró. Eltévesztette az irányt, én a Hudson környékén keresném Kanadában. Nagyon köszöni, és azt is, hogy szóba álltam vele, mások azt hiszik, hogy bolond. Én nem tennék ilyet. Éppen egy ukrán boszorkányhoz megyek, akinek feltett szándéka, hogy kiűzzön belőlem egy nagyhatalmú démont, ehhez képest az Atlanti-óceán a sarkon van. Kongóban több ezer gyerek mászkál az utcán, akiket a szüleik meg akarnak ölni, mert kiderült, hogy megszállta őket az ördög. Tüzet kér, nincs nálam, aztán a lámpánál zsebre dugom a kezem, és benne a gyufa. Visszasétálok, a kapualj üres. A száma: 66.
Fiaskó a Luna Bt.-ben, először egy átkot akarnak levenni rólam, megkérdem, nem baj-e, hogy nem hiszek a hókuszpókuszban, nem baj, csak koncentráljak a fejem búbjára. Az egyik varázslósegéd a jobb szememnél látja az átkot, a másik a bal vállamnál, mindketten leszedik, és azon vitatkoznak, hogy Gábrielt vagy Mihályt hívják segítségül, aztán megjön a főnök és elmagyarázza, hogy az ágyékomnál van a bibi, különben nem öröklődhetne. Harmadszorra is leveszik az átkot, de még mindig ott a démon, azzal már nem lehet viccelni. Az egyik nő az anyósától kapott el egy démont a nagybani piacon, hát nem őrület, ezért megölöm a Krasztevet. A szemembe néznek, és úgy döntenek, hogy a démont inkább máskorra hagyják. Ne szívassanak, mondom, ha valami baj van, mondják a szemembe, nem érdekelnek a kegyes hazugságok.
dec 28
Hó, beborítja várost, a Margit körúton puhán araszol a kocsisor, csend van, a gyalogosok megilletődve állnak, villamos se csenget, mobilok se szólnak, gyerekek se sírnak, homleszek se krákognak, senki sem dob bombát, még egy tüsszentés se, fénykép-csendben áll a város, csak a hó hull, pörög, csillog, szikrázik, beborít mindent. Már csak kettőt kell aludni és belépünk a harmadik nullába.
Abortuszellenes tüntetés, a szakadó hóban vonulnak a Duna-parton, közben több milliárd bohó pehely száguldozik körülöttük, eltűnnek a hófehér ködben, milliárd hibernált csillagocska közt.
dec 29
kék ég, sárga nap, gyalog a latyakban, lábujjhegyen a tulipánok közt
dec 30
Galambok az erkélyen, tollászkodnak, sütkéreznek, két óriási mellkas, csőr és karmok közé szorítva. A galamb félig repülés, félig guanó, felfelé száll és lefelé szar, guanó repülés, a galamb röghöz kötött, a galamb egy zuhanó ököl, két galamb az erkélyen, mintha belülről nevetnének. Lehet-e befelé repülni?
dec 31
Az 1000. év közeledtével kitör a pánik Európában. Szilveszter pápa dekrétumot ad ki: nincs ok az aggodalomra, mert az ezredik év csak ezeregyben fog letelni, még van idő bűnbocsánatra. Levágom a körmöm, nehogy átnőjenek ezek a ronda, nagy körmök a következő évezredbe. Tavaly szilveszterkor az asztalon táncoltam egy fokvárosi kikötői kocsmában, egy évvel azelőtt pedig egy középkorú üzletemberekből álló japán férfikórus élén a Get Back című Beatles-slágert énekeltem zöld parókában egy dán jégtörő fedélzetén az Antarktisz felé. Most leteszem mindkét lábam, egy üresen álló ötszintes ház egyik lakásában, kis családom és négy fenyőfa társaságában, eltemetve a hóban, a Farkasréti temető csendjében, az erdő szélén, a kertben, ahol felnőttem, otthon, megfogjuk egymás kezét, azt akarom, hogy emlékezzenek erre a pillanatra. Állítólag a szenilitás első jele nem a feledékenység, hanem a magabiztosság.
Elsőnek Karibász ex brit gyarmat napja kel fel. Az elnök gitározik népi együttessel oldalán. Megváltoztatták az időzónát, hogy elsők lehessenek. Néhány év múlva eltűnik az egész sziget, és ellepi a tenger. Vlagyivosztokban már délben 1-kor éjfél van. Oroszországban 12 órán át 12 éjfél követi egymást, félúton Jelcin lemond.
Jól jön a napló, legalább tudni fogom, mit csináltam 1999 végén. Írtam, ami azért nem rossz.
ps: Az egyik millennium baby mentőautóban született, az anyja nem tudta, hogy terhes. Mázli vagy irónia?
- Kultúra [6]