1992. jan. 1. Berlinben nyilvánossá válnak az egykori keletnémet állambiztonsági hivatal, a Stasi aktái.
1992. jan. 2. Oroszországban Gajdar miniszterelnök-helyettes reformprogramjának megfelelően felszabadítják az árakat, új adónemeket vezetnek be. A reformok nyomán az ország inflációs sokkot él át, és rohamosan erősödik az országban és a törvényhozásban a reformellenesség.
1992. jan. 3. Végrehajtották az első magyarországi szívátültetést a Szív- és Érsebészeti Klinikán.
1992. jan. 8. A levéltári anyagok védelméről szóló törvény életbe lépése utáni napon lepecsételik, és két hónapig zárva tartják a Politikatörténeti (korábban Párttörténeti) Intézet levéltárát. Az állampárt iratainak túlnyomó része átkerül az Országos Levéltárba, és a továbbiakban csak a kultuszminisztérium engedélyével kutatható.
1992. jan. 11. Algériában a demokratikus választások első fordulója után a hadsereg átveszi a hatalmat, hogy megakadályozzák a fundamentalista Iszlám Üdvfront választási győzelmét.
1992. jan. 23. Felmentik Botos Katalin tárca nélküli minisztert, aki az állami bankfelügyelet vezetője lesz. Szabó Tamást a privatizáció és az állami vagyon felügyeletével megbízott tárca nélküli miniszterré nevezik ki.
1992. jan. 25. Tamás Gáspár Miklóst az SZDSZ Országos Tanácsának elnökévé választják.
1992. jan. 28. Antall József orvosai tanácsára nem utazik el New Yorkba a Biztonsági Tanács tagjainak csúcstalálkozójára.
Az Alkotmánybíróság a miniszterelnök kérésére megállapította, hogy a köztársasági elnök a kinevezési jogkörébe tartozó döntést olyan ésszerű határidőn belül köteles meghozni, amely a kinevezés alkotmányos feltételei meglétének megállapításához szükséges.
1992. febr. 4. Miklós Árpád, az MDF képviselője napirend előtt, majd az MDF frakcióvezetője sajtótájékoztatón tiltakozik az ellen, hogy a holokauszt-tagadók irományainak helyet adó Hunnia nevű szélsőjobboldali lapot nem engedték elhelyezni a Parlament újságos standján.
1992. febr. 6. Magyarországot törölték a Cocom-listáról.
Az EK tagállamai aláírják a föderatív Európa alapjait lerakó szerződést a hollandiai Maastrichtban.
1992. febr. 13. A csődbe ment Pesti Hírlap a cím formális megváltoztatásával elszakad régi tulajdonosától, és kormánypárti napilapként jelenik meg újra, elsősorban állami tulajdonú vállalatok és bankok támogatásával.
1992. febr. 20. Az Országgyűlés ügyrendi bizottsága úgy dönt, hogy az FKgP vezetői által el nem ismert parlamenti frakció tekinthető az FKgP hivatalos frakciójának.
1992. febr. 21. Az FKgP országos vezetősége a koalícióból való kilépés mellett dönt.
1992. febr. 25. Lemond a titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter, Gálszécsy András. Az utóda megválasztásáig eltelő négy hónapban Boross Péter belügyminiszter felügyeli a titkosszolgálatokat.
Albániában éhséglázadás tör ki a fővárosban és más városokban.
1992. febr. 28. Balsai István igazságügy-miniszter kinevezi a megyei bíróságok új vezetőit – az esetek felében mást, mint akit az illetékes bírói értekezletek a posztra leginkább alkalmasnak tartottak. A kinevezés ellen tiltakozó bírói szervezeteket a miniszter később jogi analfabétáknak titulálta. Az Alkotmánybíróság utólag Áder János és Szájer József beadványára válaszolva törvénytelennek minősítette az igazságügy-miniszter eljárását, de nem érvénytelenítette a kinevezéseket.
1992. febr. 29. A Bosznia-Hercegovinában rendezett népszavazáson a résztvevők 63 százaléka az ország függetlenségére szavaz.
A népszavazást a szerbek többsége bojkottálta. A népszavazás napján Szarajevóban lövések dördülnek és barikádok emelkednek.
1992. márc. 3. Az Alkotmánybíróság teljes egészében alkotmányellenesnek találta az ún. Zétényi–Takács-törvényt. Az MDF ügyvezető elnökségének közleménye az Alkotmánybíróság döntését jogilag megkérdőjelezhetetlennek, de erkölcsileg elfogadhatatlannak minősítette.
1992. márc. 13. Több évtizedes szünet után ismét gyártanak gépkocsit Magyarországon. A miniszterelnök felavatja a General Motors szentgotthárdi üzemét, ahol az Opel Astra gépkocsik készülnek.
1992. márc. 17. A Dél-Afrikában rendezett népszavazáson a szavazásra jogosult fehérek 70 százaléka az apartheid felszámolására szavaz.
1992. márc. 20. Grúziában a Katonai Tanács a demokratikusan megválasztott, de diktatórikusan uralkodó Zviad Gamszahurdia helyett Edvard Sevarnadzét, Gorbacsov egykori külügyminiszterét nevezi ki államelnöknek. A két elnök hívei között dúló polgárháború csak 1993 végén, Gamszahurdia halálával ér véget.
1992. márc. 22. Albániában a volt kommunisták elveszítik a választásokat és a hatalmat. A Demokrata Párt alakít kormányt Aleksander Meksi vezetésével. Az új államfő: Sali Berisha.
1992. márc. 24. Az Országgyűlés felhatalmazza a kormányt a bős–nagymarosi vízlépcsőrendszer felépítéséről szóló Csehszlovákiával kötött 1977-es szerződés egyoldalú felbontására.
1992. márc. 27. A boszniai szerbek létrehozzák a Boszniai Szerb Köztársaságot.
1992. márc. 28. A Történelmi Igazságtétel Bizottság viharos közgyűlésén a szervezet alapítói kikerülnek a vezetésből. Nagy Erzsébetet megválasztják a TIB tiszteletbeli elnökének.
1992. márc. 31. Saját kérésére nyugdíjba vonult Keleti György, a Honvédelmi Minisztérium szóvivője.
1992. ápr. 6. Az EK külügyminiszterei elismerik a független Bosznia-Hercegovinát. Kitör a polgárháború.
1992. ápr. 10. Nagy-Britanniában a közvélemény-kutatók előrejelzéseire rácáfolva a kormányzó párt nyeri a választásokat. Kormánypárti politikusok a későbbiekben Magyarországon is gyakran hivatkoznak erre a konzervatív győzelemre a közvélemény-kutatásokkal szemben.
1992. ápr. 16. Afganisztánban a polgárháború tizennegyedik évében a mudzsahedek megdöntik annak a Mohammed Nadzsibullahnak a hatalmát, aki még a szovjet megszállók segítségével lett az ország elnöke. A győzelem után azonnal kitör a harc a mudzsahed csoportok között, és a polgárháború azóta sem ért véget.
1992. ápr. 23. Megalakul az új Jugoszlávia, a Szerbiából és Montenegróból álló Jugoszláv Szövetségi Köztársaság.
1992. ápr. 25. Budapesten lezajlik a „harag napjaként” beharangozott kisgazda tüntetés, amelyen Torgyán József a kormány lemondását követeli. A szervezők félmillióra, a rendőrség tizennégyezerre becsülte a résztvevők számát.
1992. ápr. 29. Los Angeles színesek lakta negyedeiben több napig tartó és 58 halálos áldozatot követelő súlyos zavargásokra, gyújtogatásokra, fosztogatásokra kerül sor, miután a fekete bőrű Rodney King brutális bántalmazásával vádolt fehér bőrű rendőröket a kizárólag fehérekből álló esküdtszék felmentette a videofelvételekkel is bizonyított vád alól.
1992. máj. 4. A Magyar Tudományos Akadémia megalapítja a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiát.
1992. máj. 15. A biztosítási alapra helyezett egészségügyi reform első lépéseként bevezetik a „kártyapénzt”. Ezzel megkezdődik a teljesítményfinanszírozás az egészségügyi alapellátásban.
1992. máj. 18. Az Alkotmánybíróság döntése szerint csak a faji, vallási, nemzetiségi közösségekkel szembeni gyűlöletkeltésre alkalmas kijelentések valósítják meg a közösség elleni izgatás bűntettét, a lealacsonyító kifejezések használata önmagában nem.
1992. máj. 23. Szicíliában meggyilkolják a maffia elleni harcot vezető Giovanni Falcone bírót.
1992. máj. 24. A belgrádi kormány által el nem ismert választásokat tartanak Koszovóban, amelyen az Ibrahim Rugova vezette Koszovói Demokratikus Szövetség győz.
Az SZDSZ jelöltje nyerte a békéscsabai időközi választásokat. Kádár Béla miniszter a harmadik helyen végzett.
1992. máj. 25. A kormány fölmondja a bős–nagymarosi vízlépcsőrendszer megvalósítására kötött 1977-es államközi szerződést.
1992. máj. 30. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa embargót rendel el (Kis-) Jugoszlávia ellen, mert az beavatkozott a boszniai polgárháborúba.
1992. jún. 2. Dánia lakossága népszavazáson elutasította a Maastrichti Egyezményt, s ezzel egy időre veszélybe került a maastrichti folyamat.
1992. jún. 3. Minden idők legnagyobb csúcsértekezletére került sor 175 ország képviselőinek részvételével Rio de Janeiróban, ahol a Föld sorsa szempontjából döntő jelentőségű környezetvédelmi problémákat vitatták meg. A csúcstalálkozó a vártnál jóval szerényebb eredményeket hozott.
1992. jún. 5. Szlovákiában nagyarányú választási győzelmet arat Meciar pártja, a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom.
1992. jún. 8. Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősíti azt az 1974-es kormányhatározatot, amelyre a kormány a média felügyeletére vonatkozó igényét alapozta. Az Alkotmánybíróság azonban november 30-ig hatályban tartja a kormányhatározatot azzal, hogy eddig az időpontig az Országgyűlésnek meg kell alkotnia a médiatörvényt.
1992. jún. 11. Németh Béla főtitkár és Cseh Sándor alelnök vezetésével sikertelen kísérlet történik Torgyán Józsefnek az FKgP éléről való puccsszerű eltávolítására.
A pártelnök szerint vezető politikusok és a titkosszolgálatok is részt vettek a „puccskísérletben”.
1992. jún. 15. A 301-es parcellában leleplezik Jovánovics György 1956-os emlékművét.
Alija Izetbegovics boszniai és Franjo Tudjman horvát elnök megállapodást ír alá a szerb agresszió elleni közös harcról.
1992. jún. 21. Kisbéren az időszaki képviselő-választás nyolcadik fordulójában sikerült képviselőt választani. A választást Keleti György, az MSZP jelöltje nyerte a szavazatok 68 százalékával. A helyi választási bizottság betiltotta a Magyar Fórum különszámát, amely a választási törvény megsértésével közölt közvélemény-kutatási eredményt (mely az MDF jelöltjének, a végül 17 százalékot szerzett Pongrácz Tibornak a győzelmét ígérte).
1992. jún. 25–27. Szentjóby Tamás tervei szerint lepelbe burkolják a gellérthegyi Szabadság-szobrot, amely három napra a „Szabadság lelkévé” válik.
1992. július Sarajevo körül bezárul a szerb ostromgyűrű. Hercegovina horvátok lakta térségében létrehozzák a Herceg-boszniai Horvát Közösséget.
1992. júl. 3. A náci múltja miatt szalonképtelennek tartott Kurt Waldheim után Thomas Klestil lett Ausztria elnöke, s ezzel kibővültek az ország diplomáciai lehetőségei.
Meciar pártja a csehszlovák törvényhozásban leszavazza az elnöki posztért egyedül induló Václav Havelt, akinek hivatalosan csak októberben jár le a hivatali ideje.
1992. júl. 5. A varsói szejm megvonja a bizalmat az átvilágítási botrányt kirobbantó Olszewski miniszterelnöktől. Utóda Hanna Suchocka.
1992. júl. 9. Kitör az első bankbotrány. Az Állami Bankfelügyelet felfüggeszti két bank és egy takarékszövetkezet tevékenységét. Az Ybl Bank és a Gyomaendrődi Takarékszövetkezet összeomlik, miután a mögötte álló vállalkozási csoport önhitelezéssel elszívta a tőkéjét. Odaveszett számos önkormányzat, minisztérium, állami szervezet és intézmény pénze, miután az előírások megszegésével költségvetési szervek is helyeztek el pénzeket a bankokban. Utólag kiderült, hogy még a vizsgálat megindulása után is kerültek közpénzek a bankokba.
1992. júl. 13. A Likud választási veresége után Jichák Rabin vezetésével munkapárti kormány alakul Izraelben, amely nagyobb engedményekre hajlandó a palesztinokkal való békekötés érdekében.
1992. júl. 17. Miután a pozsonyi parlament megszavazta a Szlovákia szuverenitásáról szóló nyilatkozatot, Václav Havel lemondott, mert nem látott esélyt az általa támogatott csehszlovák föderáció fenntartására.
1992. júl. 21. Jelcin és Snegur, az orosz és a moldáv elnök megállapodásával véget érnek a moldáviai fegyveres harcok.
1992. júl. 23. Klaus és Meciar kormányfők aláírták a Csehszlovákia kettéválásáról szóló dokumentumokat.
1992. júl. 25.–aug. 9. Barcelonában megrendezik a XXV. Nyári Olimpiai Játékokat, amelyen ismét részt vehetnek a Dél-afrikai Köztársaság sportolói. Magyarország sportolói 11 aranyérmet szereznek.
1992. aug. 7. Országos akció keretében lefoglalják a Heti Szuper Pszt című pletykalapot, amely Jeszenszky Géza külügyminiszterrel kapcsolatos pletykákat publikált.
1992. aug. 17. Nemzetközi körözést adtak ki az olimpiai úszóválogatott csalással vádolt menedzsere, Zempléni György ellen, aki az olimpia óta ismeretlen helyen tartózkodik.
1992. aug. 20. Megjelenik a Magyar Fórumban Csurka István Néhány gondolat... című pamfletje, amely szélsőjobboldali irányváltást kezdeményez a legnagyobb kormányzó pártban, és felveti Antall József utódlásának kérdését.
1992. aug. 23. Antall József miniszterelnök televíziós nyilatkozatában reagál a Csurka-pamflet személyével kapcsolatos fölvetésére, de tartózkodik az írás hangvételének és eszmeiségének véleményezésétől.
1992. aug. 27. Debreczeni József MDF-es képviselő a Népszabadságban megjelent cikkében „komplett náci ideológiai alapvetésnek” nevezi Csurka pamfletjét. Ezért a cikkéért később pártjának etikai bizottsága megrovásban részesítette őt.
1992. aug. 29–30. Az MDF Országos Választmánya úgy ítéli meg, hogy Csurka pamfletje problematikus elemeivel együtt is jól hasznosítható a párt új programjának kidolgozásában.
1992. aug. 31. Antall József az Országgyűlés előtt kijelenti, hogy Csurka pamfletje számos káros és téves megállapítást tartalmaz, amivel nem tud azonosulni. Kövér László, a Fidesz képviselője igen éles beszédben támadta a miniszterelnököt, kifejtette, hogy a náci szellemiségű írásműtől való elhatárolódás az érdemi kérdésekben nem történt meg.
1992. szeptember Pozsonyban elfogadják Szlovákia ideiglenes alkotmányát. A magyar képviselők tiltakozásul kivonultak az ülésteremből, mert az utolsó pillanatban a kisebbségi jogokat szűkítő módosításokat hajtottak végre a szövegen.
1992. szept. 3. Szlovákiában beindítják a bősi erőmű turbináit.
1992. szept. 4. A Fidesz a Liberális Internacionálé teljes jogú tagja lesz.
Bulgáriában hét év szabadságvesztésre és súlyos pénzbüntetésre ítélik Todor Zsivkovot.
1992. szept. 8. Kétegyházán lerombolják egy roma család házát, és kis híján meglincselnek két büntetett előéletű férfit, akiket „a falu rémeiként” tartanak számon. Az önbíráskodásért gyakorlatilag senkit sem vonnak felelősségre, az érintett család elköltözik a településről.
1992. szept. 12. Turán egy mezőőr rálő a körtelopással gyanúsított romákra, és halálosan megsebesít két férfit.
1992. szept. 14. A hat legnagyobb szakszervezeti tömörülés több évig tartó viták után megállapodik a szakszervezeti vagyon felosztásáról. A kormány a megállapodáson kívül maradt kisebb szervezetekre hivatkozva csak három hónappal később hagyja jóvá a megállapodást.
1992. szept. 14.–okt. 8. Budapest közterületeiről eltávolítják és az e célra létrehozott Budatétényi szoborrezervátumban helyezik el a korábbi rendszerhez kötődő szobrokat és emlékműveket (a Szabadság téren álló obeliszk kivételével).
1992. szept. 16. Pozsonyban a Slovan Bratislava–FTC labdarúgó mérkőzésen szlovák kommandósok rendkívüli brutalitással lépnek fel a magyar szurkolókkal szemben.
1992. szept. 17. A kormány elrendeli, hogy az állampolgárok november 30-ig tegyenek vagyonnyilatkozatot. A határozat végrehajtását az Alkotmánybíróság kérésére felfüggesztik.
1992. szept. 18. Csurka István bejelenti a Magyar Út Alapítvány létrehozását. A későbbiekben ebből az alapítványból és a hozzá kapcsolódó mozgalomból nő ki a Magyar Igazság és Élet Pártja.
1992. szept. 20. A franciaországi népszavazáson minimális többséggel győztek a szorosabb európai integráció támogatói.
1992. szept. 24. A Demokratikus Charta felhívására kb. százezer ember tüntet a Parlament előtt és a Petőfi-szobornál a demokráciáért az autoriter kormányzat és az aktivizálódó szélsőjobb ellen.
1992. szept. 25. Átadták a forgalomnak a Duna–Rajna–Majna-csatornát.
1992. szept. 26. Tom Lantos képviselő kezdeményezésére a washingtoni képviselőház megvitatja Csurka pamfletjét. A washingtoni képviselők is a nácizmus jelenségkörében helyezik el az MDF alelnökének gondolatait.
1992. október Boszniában összecsapások törnek ki a horvát és a muzulmán erők között.
1992. okt. 23. A forradalom ünnepén a Kossuth téren a tömeg egy része füttyszóval fogadja a köztársasági elnököt, és megakadályozza őt beszéde elmondásában, miközben Csurka Istvánt és Antall Józsefet élteti. A botrányba fulladt ünnepség előkészítésébe és a tömeg megszervezésébe a Belügyminisztérium azokat a civil szervezeteket vonta be, amelyek az előző hetekben a médiaelnökök és a köztársasági elnök ellen irányuló tüntetéseket szervezték, s amelyek hosszabb ideje készültek a köztársasági elnök kifütyülésére.
A téren az ünnepséggel egy időben egy szélsőséges szervezet tartott tagtoborzót a Belügyminisztérium tudtával és engedélyével. A bőrfejű csoportok, a nyilas és fasiszta szimbólumokat viselő fiatalok rendőri biztosítással érkeztek a térre.
Az esti operaházi ünnepségen Göncz Árpád nem jelent meg, Orbán Viktor pedig tüntetően távozott.
1992. okt. 24–25. Dunacsúnynál a határfolyó szlovák oldalán elterelik a Dunát.
1992. okt. 26. MDF-es képviselők javaslatot nyújtanak be a Btk. módosítására, mely megtiltaná az önkényuralmi jelképek, többek között a nyilaskereszt és a vörös csillag használatát.
1992. okt. 28. A magyar és a szlovák fél megállapodást ír alá Londonban, mely szerint Magyarország visszakapja a Duna eredeti vízhozamának 95 százalékát, s egyebekben mindkét fél elfogadja a Hágai Nemzetközi Bíróság döntését. A vízhozamra vonatkozó megállapodást a szlovák fél soha nem tartja be.
1992. okt. 30. A magyar kormány hozzájárult, hogy Magyarország légterében járőrözzenek a NATO-nak a bosznia-hercegovinai légteret ellenőrző AWACS gépei.
1992. nov. 3. Bill Clintont az Egyesült Államok elnökévé választják.
1992. nov. 7. Autóbaleset következtében meghal Alexander Dubcek.
1992. nov. 8. Az első többpárti választásokon Litvániában elsöprő győzelmet arat a Brazauskas vezette posztkommunista Munkapárt a Landsbergis vezette konzervatív Sajudis fölött.
1992. nov. 10–11. Budapesten tárgyal Borisz Jelcin. Megállapodik a magyar vezetőkkel arról, hogy az 1,7 milliárd dollárt kitevő orosz államadósság felét katonai repülőgépek szállításával törlesztik. Az Országgyűlésben elmondott beszédében bocsánatot kért a magyar néptől az 1956-os beavatkozás miatt.
1992. nov. 12. Füzessy Tibor elismerte, hogy a titkosszolgálatoknak is tudomásuk volt arról, mire készülnek a szélsőjobboldali szervezetek október 23-án, és erről tájékoztatták is a rendőrséget.
1992. nov. 14–15. Az SZDSZ küldöttgyűlésén Tölgyessy Péterrel szemben Pető Ivánt választják a párt elnökének. Tölgyessyt magas szavazataránnyal beválasztják a párt ügyvivői testületébe.
1992. nov. 21. Egy időben ülésezik az FKgP Torgyán-párti és Torgyán-ellenes szárnya, s a két szembenálló vezetés kölcsönösen kizárja egymást a pártból.
1992. nov. 21–22. Megállapodás születik az Érdekegyeztető Tanácsban. A Kupa Mihály pénzügyminiszter által tett engedmények felborítják a következő évi költségvetést.
1992. nov. 24. Az árvíz egy kivételével elsodorja a dunacsúnyi duzzasztó zsilipkapuit.
1992. nov. 25. Az MTI-hez eljuttatott közleményében Csurka István szomorúságát fejezi ki amiatt, hogy sok zsidó honfitársa megbántva érzi magát tanulmánya által. Leszögezi, hogy Rákosit, Kunt, Aczélt nemcsak a magyarság, hanem a zsidóság árulóinak is tartja. Nem lát egységes nemzetközi zsidó összeesküvést, de lát egy kommunista visszarendeződésre irányuló összeesküvést.
1992. nov. 28. Tatabányán Göncz Árpád felavatja a felújított Turul-szobrot. A rendőrség nagy erőkkel vonult fel, hogy távol tartsa a városba érkező skinhead-csoportokat az ünnepség színhelyétől.
1992. dec. 1. Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere román nyelvű feliratot helyeztet a kolozsvári Mátyás-szoborra, és románná nyilvánítja a királyt.
1992. dec. 11. Az MDF elnöksége megszüntette a párt hat alelnökét tömörítő ügyvezető elnökséget az alelnöki poszttal együtt, hogy Csurka Istvánt ily módon fosszák meg alelnöki címétől.
1992. dec. 14. A piacpárti reformokat bevezető ügyvezető kormányfőt, Jegor Gajdart a piacgazdaság ellenfeleként ismert, konzervatív Viktor Csernomirgyin váltja fel az orosz kormány élén.
1992. dec. 17. A parlament 73 százalékos többséggel fogadta el a magzati élet védelméről szóló törvénynek azt a változatát, amely a súlyos gazdasági okokra, válsághelyzetre hivatkozva is lehetővé teszi az abortusz engedélyezését.
Az Egyesült Államok, Kanada és Mexikó aláírja az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Megállapodást, a NAFTA-t.
1992. dec. 21. A lengyel, a magyar, a cseh és a szlovák külügyminiszter Krakkóban aláírta a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodást, a CEFTA-t, amelyhez mostanáig Szlovénia, Románia és Bulgária csatlakozott. A CEFTA célja a részt vevő országok piacainak fokozatos egybenyitása.
1992. dec. 22. Az Országgyűlés a mentelmi bizottság javaslata ellenére sem függesztette fel a „guruló dollárok” ügyében gyanúsított Szűrös Mátyás mentelmi jogát.
1992. dec. 31. Megszűnik Csehszlovákia.