A Beszélő Játéktér című rovatát e számunkban teljes egészében vendégeink: a Provincia című vadonatúj folyóirat munkatársai írták és szerkesztették. Az erdélyi és bánsági nyilvánosság vitafórumát 2000 tavaszán hozta létre Kolozsvárott magyar és román politológusok, írók, történészek és újságírók egy csoportja. Gondolataik nem ismeretlenek a Beszélő olvasói előtt (Az erdélyi kérdés címmel egy évvel ezelőtt publikált összeállításunk bizonyos értelemben a Provincia közvetlen előzményének tekinthető). A magyar és román nyelven azonos szöveggel megjelenő lap, amelyet a romániai Nyílt Társadalomért Alapítvány támogat, eddig 5 alkalommal látott napvilágot a kolozsvári Krónika, illetve Zina de Ardeal című napilapok mellékleteként: ezek anyagából, valamint a hamarosan megjelenő 6. számból válogattuk az alábbi írásokat.
A Provincia több szinten működik, maga a lap csak a látható része: a belső kommunikációt a közbeszéd szintjéről ki akarják terjeszteni tudományos és egyéb színterekre, valódi intellektuális communitas kialakítására törekedve. Intenzív e-mailes kapcsolat van a „provinciálisok” között, de élő vitákat is terveznek a térség nagyvárosaiban, sőt már dolgoznak egy kolozsvári Regionális Tanulmányi Központ felállításán, amely a regionalizmus kérdéskörét nagyon is gyakorlatiasan vizsgálná. A Provincia ugyanis abban a meggyőződésben indult, hogy „térségünk eddig szigorúan szétválasztó történelme az egymást erősítő és nem egymással szembenálló különbségek találkozási pontjává tehető”, s hogy „az etnikai, kulturális különbségek kölcsönösen kiegészítik egymást, az egész térség javára”.
A kezdeményezés nem előzmények nélküli: a Limes-kör 1985 augusztusa és 1987 februárja között működött erdélyi magyar ellenzéki értelmiségiek (Ágoston Vilmos, Balázs Sándor, Bíró Béla, Bíró Gáspár, Fábián Ernő, Cs. Gyímesi Éva, Lőrincz Csaba, Molnár Gusztáv, Salat Levente, Szilágyi N. Sándor, Vekov Károly) részvételével. A Provincia ennek a hagyományát kívánja folytatni, az új helyzetnek és az új feladatoknak megfelelő formában. „Amit a Provincia cselekszik – mondta egy interjúban Molnár Gusztáv, a folyóirat kezdeményezője –, az egy transzetnikus vagy posztnacionális nyilvánosság létrehozása: s ezt a vállalkozás tulajdonképpen már a puszta létével is demonstrálja. Egy újfajta public space megteremtéséről van szó, azaz egy olyan nyilvános térről, közéleti dimenzióról, amely megpróbálja Erdélyen belül a magyar és román külön világokat egymással kommunikatív viszonyba hozni, összekapcsolni. Ez egy virtuális tér, amely akár odáig is fejlődhet, hogy előrevetítheti egy új, transznacionális alapokra épülő erdélyi regionális párt megjelenését.”
A Provinciának életeleme a vita: ebből szeretnénk az alábbiakban néhány karakterisztikus pontot bemutatni. A román és magyar munkatársak véleménye például jelentősen eltér a közigazgatási decentralizáció értelmezésében: román kollégáink érzelmileg mélységesen elégedetlenek a jelenlegi romániai állapotokkal, de intézményi szempontból álláspontjuk talán nem eléggé radikális. „Egy román felteszi magának a kérdést, hogy joga van-e neki megindulni egy olyan intézményi logika mentén, amely Erdélyt esetleg nagyon eltávolíthatja a Regáttól. A Provincia körében nyilván szó sincs arról, hogy valaki elszakadásra gondolna, de az egy adott országon belüli külön irányú fejlődés gondolatát a politikai és szellemi elit nehezen tudja megemészteni. Ebben csak az segít, ha kibeszéljük ezeket a problémákat” – vélik a szerkesztők. Terveznek tematikus számot „Erdély történelmei” címmel, olyan problémákat is érintve, mint például a kontinuitás vagy a nemzeti szemléletű történetírás(ok) kritikája.
A kezdeményezés – függetlenül attól, mi lesz további sorsa – máris azt bizonyítja, hogy az erdélyi magyar és román értelmiségiek – több mint 80 évnyi sorozatos kirekesztettség és mellőzöttség után – újrafogalmazzák helyzetüket, és a hagyományos Budapest-, illetve Bukarest-centrikus megközelítések helyett új megoldásokat keresnek.
Íme még néhány – válogatásunkban nem szereplő – cím az eddigi öt számból: 1. sz.: Mit akarunk, Bakk Miklós: A szétfejlődés logikája, Mircea Boari: Egyszerű igazságok a nacionalizmusról, Szokoly Elek: Marosvásárhely – 1990, Ágoston Vilmos: Az erdélyi kettőstudat, Gabriel Andreescu: Nemzeti kisebbségek – lehetséges taktikák, Ágoston Hugó: Bukarest mint provincia. 2. sz.: Daniel Barbu: Állampolgárság és nemzetállam, Al. Cistelecan: Románia – Európa Vaslui megyéje, Al. Zub: A decentralizáció imperatívusza, Sabina Fati: A centralista hagyomány, Molnár G.: Polgári regionalizmus, Végel László: Vajdasági retró, Dr. Dejan Janca: Szerbia regionális szerkezeti átalakítása, Kolumbán Gábor: Az önkormányzatok és a régiók Európája. 3. sz.: Bakk Miklós: Szavazói magatartás, választói jövőkép, Molnár G.: A megyei tanácsi listákra leadott 2000. június 4-i szavazatok regionális megoszlása, Mircea Boari: Az állam reformja vagy az állam visszaszorítása, Renate Weber: Nacionalizmus, centralizmus és polgári magatartásmód, Antonela Capelle-Pogăcean: A romániai magyar kisebbség új önmeghatározásai 1989 után. 4. sz.: Al. Cistelecan: Erdély irodalma és irodalmai, A Provincia körkérdése az erdélyi irodalomról. Ioan Mualea, Eginald Schlattner, Szilágyi Júlia, Daniel Vighi, Joachim Wittstock, Láng Zsolt, Vida Gábor, Selyem Zsuzsa, Balázs Imre József, Livius Ciocârlie, Traian Stef, William Totok, Dávid Gyula, Stefan Borbély, Egyed Péter, Borcsa János, Sántha Attila, Udo Peter Wagner, Papp Sándor Zsigmond válaszai; Molnár G.: Oximoron, avagy a „magyar Erdély” színeváltozásai. 5. sz.: Hajdú Farkas Zoltán: Etnikai sztereotípiák, Molnár G.: Közép-Európa a föderalizmus és a katasztrófa között.
A Provincia internetcíme: www.provincia.ro [1]
Hivatkozott cikkek
Kapcsolódó cikkek
- Játéktér [7]