jan. 1. Magyarországon megkezdik működésüket a magánnyugdíjpénztárak. A „hagyományos” nyugdíjak egyébként (választási évről van szó) 19 százalékkal emelkednek, a várható inflációnál nagyobb mértékben.
19 500 Ft-ra emelik a minimálbért.
jan. 4. Az 1944-ben Amerikába emigrált s a rendszerváltozáskor hazatért Valdas Adamkust választják Litvánia új elnökének.
jan. 6. Felmentik tisztségéből Peták Istvánt, a Magyar Televízió elnökét.
jan. 7. Az Msat televízió amerikai tulajdonosa felvásárolja a Szív TV-t.
jan. 9. A Kelet-szlovákiai Vasmű 1 dollárért veszi meg az ÁPV Rt.-től a Diósgyőri Acélművek Rt.-t, annak tetemes adósságaival együtt.
jan. 11. Az iraki leszerelést ellenőrző ENSZ-bizottság tagjait nem engedik be az elnök palotáiba, ezért az UNSCOM négy nappal később felfüggeszti tevékenységét. Csak február végén sikerül megállapodni Irakkal a bizottság visszaengedéséről.
jan. 15. Visszakerül Horvátországhoz a délszláv háború során szerbek által megszállt Baranya, Kelet-Szlavónia és Nyugat-Szerémség. Így helyreállt a Jugoszláviából kiváló Horvátország területi egysége.
jan. 16. A Fővárosi Bíróság bűncselekmény hiányában felmenti az adócsalás vádja alól Palotás Jánost.
jan. 21. Ötnapos látogatásra Kubába érkezett II. János Pál pápa.
Kipattan a „Monica-gate”, kiderül, hogy Clinton amerikai elnök szexuális viszonyt folytatott egy fehér házi gyakornokkal, Monica Lewinskyvel.
jan. 22. Átadják Budapesten a Nyugati pályaudvar felújított főhomlokzatát.
jan. 26. Óriásfúziót jelentenek be a számítástechnikában: a Compaq Computer 9,6 milliárd dollárért felvásárolja a Digital Equipment-t.
jan. 27. Szegeden a két államfő jelenlétében megnyitják a román főkonzulátust.
jan. 29. Az FKGP országos elnöksége felfüggeszti a „kazánkirály és Petőfi-kutató” Morvai Ferenc képviselő párttagságát.
jan. 31. Szófiában átadják az első bolgár metróvonalat.
febr. 1. Göncz Árpád köztársasági elnök hivatalos látogatásra Vietnamba és a Fülöp-szigetekre utazik.
Az MNB kibocsátja a 2000 Ft-os bankjegyet.
febr. 2. Bejelentik a SmithKline Beecham és a Glaxo Wellcome gyógyszeripari cégek fúzióját.
febr. 3. Elsőként a NATO-országok közül a dán parlament és a kanadai kormány megszavazza Magyarország, Lengyelország és Csehország csatlakozási kérelmét.
febr. 6. Ajaccióban négy lövéssel megölik Claude Erignacot, Korzika megye prefektusát.
Dominikában autóbalesetben életét veszti Falco, osztrák popsztár, legismertebb dalai a Komissar és az Amadeus voltak.
febr. 7. Megkezdődik Naganóban (Japán) a 18. téli olimpia.
febr. 9. Újabb merényletet kísérelnek meg Eduard Sevarnadze grúz elnök ellen, a tűzharc során többen meghalnak a testőrök és a merénylők közül is, a politikus azonban sértetlen marad.
Gál Zoltán házelnök bejelenti, hogy Tóth Tamás kezdeményezése ellenére sem lesz népszavazás Magyarországon a halálbüntetés visszaállításáról.
febr. 10. Fehér György Szenvedély című filmje nyeri a 29. Magyar Filmszemle fődíját.
febr. 11. A nyílt utcán, piros lámpánál várakozó autójában lövik agyon Fenyő János médiamogult. A tettes máig ismeretlen.
febr. 13. Tölgyessy Péter, az SZDSZ egykori elnöke bejelenti, hogy a választásokon a Fidesz színeiben indul.
febr. 16. Megkezdi országos kereskedelmi adását a Sláger Rádió.
Meghal Paál István színházi rendező.
febr. 17. Magyarország visszafizeti utolsó tartozását is az IMF-nek, így 1982-es csatlakozásunk óta először nem tartozunk semmivel a Valutaalapnak.
febr. 17. Bánki András lesz a Világgazdaság című napilap főszerkesztője.
febr. 20. Az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet felfüggeszti az Allied Investment Értékpapír Rt. nevű brókercéget, az év során még nyolc hasonló eset történik.
febr. 21. Budapesten tartják a Fidesz IX. kongresszusát, melyen 40 pontos választási programot fogadnak el.
Kovács Attila acélipari vállalkozót választják a Magyar Labdarúgó Szövetség elnökének.
febr. 22. Lázadás tör ki az észak-albániai Shkodrában, amelynek leverése a különleges belügyi alakulatok bevetését teszi szükségessé.
Horn Gyula vezeti az MSZP országos listáját a választásokon.
febr. 23. Göran Persson svéd miniszterelnök felavatja Jászberényben az Electrolux új porszívóüzemét.
febr. 27. Pozsonyban aláírják az előzetes keretmegállapodás tervezetét Bős–Nagymaros ügyében, másnap Budapesten vízlépcsőellenes tüntetés zajlik a Duna Kör és a Duna Charta szervezésében.
Alexa Károlyt nevezik ki az MTV Rt. Hírtanácsa elnökének.
márc. 1. Londonban 250 ezer ember tüntet a rókavadászat tilalmának eltörléséért.
márc. 4. Parlamenti vitanapot rendeznek a magyar egészségügy helyzetéről.
márc. 5. Bill Clinton eskü alatt vallja, hogy nem volt szexuális viszonya Monica Lewinskyval.
márc. 7. Rómában életfogytiglani börtönbüntetésre ítélik Erich Priebke és Karl Hass volt náci tiszteket tömegmészárlásban való részvételért.
márc. 10. A magyar Országgyűlés megválasztja az új alkotmánybírókat Erdei Árpád és Kiss László személyében.
márc. 11. Gödöllőn megkezdődik a magyar polgármesterek világtalálkozója.
márc. 12. Kukorelli István lesz az Országos Választási Bizottság elnöke.
Budapesten átadják a felújított Thália Színházat.
márc. 13. Megjelenik a Kis Újság, az FKgP hetilapja.
márc. 16. Befejezi munkáját az 1994-ben megválasztott Országgyűlés.
Bomba robban Torgyán József rózsadombi háza előtt.
Megkezdi működését a Földhitel- és Jelzálogbank.
márc. 17. Csu Zsung-csit választják Li Peng utódjaként az új kínai kormányfőnek.
márc. 20. A Bajai Városi Bíróság megtiltja, hogy egy 13 éves dávodi kislány elvetesse magzatát, holott mind ő, mind törvényes képviselője ezt szeretné. Másodfokon már engedélyezik az abortuszt, amit közben végre is hajtanak.
márc. 23. Borisz Jelcin orosz elnök meneszti Viktor Csernomirgyin kormányát. Szergej Kirijenkót nevezi ki ügyvezető miniszterelnöknek.
Los Angelesben kiosztják az Oscar-díjakat: James Cameron Titanic című filmje 11 szobrot nyerve beállítja a Ben Hur 1959-es csúcsát.
márc. 27. Az Egyesült Államokban engedélyezik a potencianövelő Viagra forgalmazását, a vérmes amerikaiak az első három hónapban 411 millió dollárt költenek férfiasságuk növelésére.
márc. 28. Elhelyezik az új Nemzeti Színház alapkövét, ezúttal az Erzsébet téren.
márc. 30. Bejelenti lemondását Victor Ciorbea román miniszterelnök.
Brüsszelben megkezdik hat kelet-európai állam EU-csatlakozási tárgyalásait.
ápr. 1. Budapesten megalakul a Pantel Rt., az első magyar alternatív távközlési cég.
ápr. 2. Bordeaux-ban tízévi börtönre ítélik a 88 éves Maurice Papont emberiség elleni bűntettben való cinkosságért.
Megalakul a Magyar Lapterjesztő Rt., egy héttel később ők nyerik a hírlapterjesztésre kiírt postai tendert.
ápr. 3. Orbán Viktor lesz a Fidesz országos listájának vezetője.
ápr. 5. Japánban megnyitják a világ leghosszabb, 3911 méter hosszú függőhídját Sikoku és Honsu szigetek között.
ápr. 6. Sajtótájékoztatón jelenti be a két cég vezetője, hogy összeolvad az amerikai Citicorp bankholding és a Travelers Group pénzügyi konglomerátum. A Citigroup névre keresztelt új cég a világ legnagyobb pénzügyi birodalma lesz.
ápr. 10. Belfastban hosszú tárgyalás után megszületik a „nagypénteki megállapodás” az ír és a brit kormány között. Ennek értelmében Észak-Írországnak önálló nemzetgyűlése és kormánya lehet.
A Postabank közgyűlése 28 milliárd forintos alaptőke-emelésről dönt, ennek nagy részét a költségvetés állja.
ápr. 14. Az Ausztriában üdülő Václav Havel cseh köztársasági elnökön Innsbruckban több műtétet kell végrehajtani.
ápr. 15. Többször keltették halálhírét, most már biztos, hogy meghal Pol Pot, véreskezű kambodzsai diktátor.
ápr. 16. Széles Gábor cége veheti meg 10 millió forintért az Ikarus Járműgyártó Rt. részvényeinek addig állami kézben lévő 53,9 százalékát.
ápr. 19. Ausztria újabb hat évre államfővé választja Thomas Klestilt.
ápr. 21. Tizenkét pártnak sikerül országos listát állítania a magyarországi országgyűlési választásokra.
A Bács-Kiskun Megyei Bíróság első fokon kilencévi börtönre ítéli Stadler Józsefet csalás, okirat-hamisítás és jogosulatlan áfa-visszaigénylés miatt.
ápr. 23. A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendégeként hazánkba látogat Salman Rushdie.
ápr. 25. Leszerelnek az utolsó sorállományú határőrök, ezután csak hivatásosak őrizhetik a magyar határt.
ápr. 29. Gyöngyösön a ferences rendház restaurálása közben találnak egy 1462-ben nyomtatott, a nyomdászról elnevezett Fust-bibliát.
ápr. 30. A Legfelsőbb Bíróság jogerősen két év börtönre ítéli Kunos Pétert, az egykori Agrobank vezérigazgatóját. Később Göncz Árpád elnöki kegyelemben részesíti, ami viszont nem léphet hatályba az akkori igazságügy-miniszter, Dávid Ibolya ellenjegyzésének hiányában.
máj. 1. Az amerikai szenátus is jóváhagyja a három kelet-európai ország NATO-csatlakozási kérelmét.
Pokolgép robban Szájer József budapesti lakása előtt, személyi sérülés nem történik.
máj. 1–3. Az EU vezetői Brüsszelben döntenek az 1999. január 1-jétől 11 tagállam részvételével elindítandó Gazdasági és Pénzügyi Unióról (EMU), a közös jegybank élére nyolc évre a holland Wim Duisenberget nevezik ki azzal a feltétellel, hogy félidőben átadja helyét francia kollégájának.
máj. 5. A dél-olaszországi Campania megyében földcsuszamláshoz vezet a nagy esőzés. A sártenger több mint háromszáz embert temet maga alá.
máj. 6. Sajtótájékoztatón jelentik be a német Daimler-Benz és az amerikai Chrysler autógyárak fúzióját.
máj. 10. Megtartják Magyarországon az országgyűlési választások első fordulóját, ami a Fidesz és az MSZP fölényét hozza.
Meghal Czinege Lajos, egykori hadügyminiszter.
máj. 11. India öt föld alatti atomrobbantást hajt végre, mire válaszként a hónap végén Pakisztán is megteszi ugyanezt.
máj. 11–15. Balatonkenesén 19 ország hétszáz katonájának részvételével hadgyakorlatot tartanak a NATO Békepartnerségi Programjának keretében.
máj. 14. Orbán Viktor „nyugtató” látogatást tesz a Budapesti Értéktőzsdén, mivel a választások első fordulójának eredményeit követően rohamos esésnek indult a BUX-index.
Szívroham következtében 82 éves korában meghal Frank Sinatra amerikai énekes-színész.
máj. 20. Nyilvános tévévitán vesz részt a két esélyes miniszterelnök-jelölt, Orbán Viktor és Horn Gyula.
máj. 21. Harminckét évi uralkodás után távozik a hatalomból Suharto indonéz államfő.
máj. 22. Megnyílik a lisszaboni világkiállítás.
máj. 23. Éles sajtóviták után végül az FKgP 82 versenyben maradt jelöltjét lépteti vissza a jobban álló Fidesz-jelölt javára.
máj. 24. Érvényes a magyar országgyűlési választás második fordulója. Hat párt jutott mandátumhoz, a következő elosztásban: Fidesz 148, MSZP 134, FKgP 48, SZDSZ 24, MDF 17 és MIÉP 14. Egy független képviselő teszi teljessé a listát.
Első alkalommal van magyar győztese a Magyar Televízió Nemzetközi Karmesterversenyének, Héja Domonkos személyében.
máj. 27. A Fővárosi Bíróság első fokon négyévi fogházra ítéli Zemplényi György volt úszómenedzsert, szélhámost.
máj. 29. A Fidesz koalíciós tárgyalásokba kezd a Magyar Demokrata Fórummal.
máj. 30. Afganisztánban a Richter-skálán mért 7,1-es erősségű földrengés pusztít. A februári és a mostani földrengés halálos áldozatainak száma 10 ezerre tehető.
jún. 1. A nyíregyházi országos színházi találkozó nyertese a Szász János rendezte, szintén nyíregyházi Ványa bácsi-előadás lett.
jún. 3. Németország legsúlyosabb vasúti szerencsétlensége történik Eschede közelében, amikor kisiklik az ICE expressz, több mint száz halottat követelve.
A Fidesz parlamenti frakciója Szájer Józsefet választja vezetőjének.
jún. 5. Megkezdik Győrben a kétüléses Audi TT sportkocsik összeszerelését, év végéig 14 ezer darabot készítenek.
jún. 6. A Fidesz X. kongresszusán a küldöttek felhatalmazzák Orbán Viktort, hogy az FKGP-t is vonja be a koalíciós tárgyalásokba.
jún. 8. Szívrohamot kap Nigéria katonai diktátora, Sani Abacha. Halála megnyitja az utat Afrika legnépesebb országának demokratikus átalakulása előtt.
A szlovákiai Mohiban üzembe helyezik az atomerőmű egyes blokkját, aktivizálják a fűtőelemeket.
jún. 9. Kiskunfélegyházán átadják az M5-ös autópálya újabb 23,3 km-es szakaszát.
jún. 10. Franciaországban megkezdődik a 16. labdarúgó világbajnokság. A döntőben meglepetésre a házigazdák 3:0-ra legyőzik az esélyesebbnek tartott brazil csapatot.
jún. 11. Kovács Lászlót választják meg az MSZP frakcióvezetőjének.
Orbán Viktor feleségével felkeresi Torgyán Józsefet leányfalui nyaralójában, ahol ötórás tárgyalást folytatnak koalíciós kérdésekről.
jún. 15. Az Alkotmánybíróság döntésének értelmében 14 fővel is frakciót alakíthat a MIÉP, mivel elérte az ötszázalékos parlamenti küszöböt.
Pokolgép robban a Fidesz Lendvay utcai székházánál.
jún. 17. Nagyváradon meghal László Gyula régész, őstörténész, 89 éves volt.
jún. 18. Az Országgyűlés alakuló ülésén Göncz Árpád államfő Orbán Viktort bízza meg kormányalakítással, házelnökké Áder Jánost választják meg.
jún. 20. Baloldali sikert hoz az előrehozott cseh parlamenti választás, a szociáldemokrata Milos Zeman alakíthat kormányt.
Magyar Bálintot választják meg az SZDSZ elnökévé a választási kudarc miatt lemondott Kuncze Gábor utódjaként. Kuncze egyébként frakcióvezető lesz.
jún. 21. Dunaszerdahelyen három szlovákiai magyar párt egyesülésével megalakul a Magyar Koalíció Pártja, elnöke Bugár Béla lesz.
jún. 22. Orbán Viktor Dávid Ibolyával, két nappal később pedig Torgyán Józseffel aláírja a koalíciós szerződést a közös kormányzásról.
jún. 24. A Legfelsőbb Bíróság jogerősen hatévi börtönre ítéli Lupis Józsefet sikkasztás, csalás és egyéb bűnök miatt.
jún. 28. Pusztai Erzsébetet választják az MDNP elnökévé.
jún. 31. Érvénytelen az első portugál népszavazás, melyet az abortusz liberalizálásáról tartottak, mivel a választásra jogosultak mindössze 30 százaléka jelent meg a referendumon.
júl. 2. Robbantásos merénylet áldozata lesz Boros Tamás vállalkozó, állítólagos besúgó. Az Aranykéz utcai az első alkalom, hogy civil áldozatai is vannak az alvilági leszámolásnak, a feltételezett tetteseket két évvel később nevezi meg a rendőrség: a szlovákiai Josef Rohác és társai személyében.
Bezár a debreceni orosz főkonzulátus.
79 éves korában meghal Gábor Miklós, Kossuth-díjas színész.
júl. 4. Mikulás Dzurindát választják Nagyszombaton az öt ellenzéki pártból szerveződött Szlovák Demokratikus Koalíció elnökévé.
júl. 6. Az Országgyűlés miniszterelnökké választja Orbán Viktort, a Fidesz elnökét.
júl. 8. Magyarországon megalakul a koalíciós Orbán–Torgyán-kormány, a miniszterek leteszik a hivatali esküt.
Battonyán Karsai József szervezésében búzát égetnek a gazdák a gabona alacsony felvásárlási ára miatt.
júl. 9. Afganisztán tálibok által ellenőrzött részében erkölcsi okokból betiltják a televíziózást, videózást.
Bánk Attilát választják az FKGP frakcióvezetőjének.
júl. 10. Felügyeleti biztost rendelnek ki a Realbankhoz, a betétesek napokon belül megrohamozzák a bankfiókokat, hogy kivegyék pénzüket.
júl. 16. Leváltják a rendőri vezetőket, Orbán Péter dandártábornokot nevezik ki országos rendőrfőkapitánnyá.
júl. 17. Nyolcvanhárom éves korában meghal Lamberto Gardelli, olasz karmester, aki négy éven keresztül a budapesti Operaház vezető dirigense is volt.
júl. 18. Megkezdheti működését az ENSZ tagországai által létrehozott Nemzetközi Törvényszék Hágában. Feladata az emberiség elleni bűntettek, népirtás, háborús bűnök – jelen esetben a délszláv háború – tettesei fölötti ítélkezés.
júl. 19. Aszkat Akajev kirgiz elnök fia feleségül veszi Nurszultan Nazarbajev kazah államfő lányát.
júl. 20. Az addigi legnagyobb, több mint 22 milliárd dolláros pénzügyi hitelcsomaggal támogatja meg a külföld Oroszországot az IMF szervezésében. A 4,8 milliárdos első részletet át is utalják, megelőzendő a pénzügyi összeomlást.
júl. 23. A kormány dönt a Postabank vezetőinek, elsősorban Princz Gábornak a leváltásáról.
Megszűnik az Egészségbiztosítási és a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat, miután a hónap elején állami felügyelet alá került.
Gansperger Gyulát nevezik ki az ÁPV Rt. elnökévé, Selmeczi Gabriella a társadalombiztosítást irányítja majd.
júl. 25. Hazatérnek a kiszabadult csecsenföldi túszok: Oláh István és Dunajszky Gábor, a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat munkatársai.
júl. 30. Az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet felügyeleti biztost rendel ki a Postabankhoz.
Mikó Tivadart nevezik ki az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatójává.
júl. 31. Orbán Péter főkapitány felmenti tisztségéből Berta Attila budapesti rendőrfőkapitányt, és Kökényesi Antal ezredest nevezi ki helyére.
aug. 1. Átmenetileg engedély nélkül exportálható a búza és a kukorica Magyarországról.
aug. 3. A Kongói Demokratikus Köztársaságban (volt Zaire) tuszik vezette fegyveres lázadás tör ki Laurent Kabila elnök ellen, amely polgárháborúvá fajul.
aug. 5. Meghal Todor Zsivkov, aki 35 éven át volt a bolgár kommunista párt első számú vezetője.
aug. 7. Robbanóanyaggal teli teherautókkal hajtanak neki öngyilkos terroristák az Egyesült Államok kenyai és tanzániai nagykövetségének, 263 ember halálát okozva. A szaúdi milliomost, Oszama bin Ladent gyanúsítják az akció kitervelésével és pénzelésével.
A Postabank rendkívüli közgyűlésén Auth Henriket választják meg vezérigazgatónak, Madarász Lászlót pedig elnöknek.
aug. 8. Budapesten megkezdődik az Európában élő kínaiak háromnapos kongresszusa.
aug. 10. Az ellenzék parlamenti vizsgálóbizottság felállítását javasolja a „Fideszhez közeli” cégek Kaya Ibrahimnak, illetve Joszip Totnak való eladása ügyében. A Népszabadság cikkéből sejthető, hogy az eladósodott cégeket Schlecht Csaba (Simicska Lajos jobbkeze volt a Mahirnál) egy szélhámosnak adta el jelentős közterhekkel, az ügyön Schlechték nyertek, az állam veszített.
aug. 12. A svájci bankok a zsidó szervezetekkel 1,25 milliárd dolláros kártérítésben állapodnak meg az úgynevezett „alvó számlák” után.
aug. 13. A kormány döntése értelmében Magyarország nem épít gátat a Dunán.
Az Orbán-kormány eltörli a tandíjat a felsőoktatási intézményekben.
aug. 14. Járai Zsigmond pénzügyminiszter Simicska Lajost, a Mahir korábbi elnökét, a Fidesz egykori gazdasági főnökét nevezi ki az APEH élére.
aug. 16. Jászberényben leég az Electrolux Lehel Hűtőgépgyár üzemcsarnoka, több milliárd forintra tehető a kár.
aug. 23. Borisz Jelcin orosz elnök meneszti Szergej Kirijenko miniszterelnököt, s Viktor Csernomirgyint nevezi ki ügyvezetőnek.
aug. 25. Orbán Viktor bejelenti, hogy a Horn-kormány idején állami pénzből ellenzéki politikusokat figyeltek meg titkosszolgálati módszerekkel. Kosztolányi Dénes vezetésével parlamenti vizsgálóbizottság alakul az ügy feltárására, de bohózatba illő tevékenységük során sem sikerül bizonyítékokat találniuk a vád alátámasztására.
aug. 28. A budapesti Széna téren megnyílik a Mammut Bevásárló- és Szórakoztató Központ.
aug. 31. A Siemens nyeri a honvédség 500 millió forint értékű telefontenderét.
szept. 1. Átadják az M3-as autópálya Gyöngyös–Füzesabony közötti új szakaszát.
Fixáras lesz a cigaretta, ezentúl adójegyet kell elhelyezni a dohánytermékeken.
szept. 3. Hajdúhadházon Rapcsák Annamária tanárnő késsel megsebesít nyolc gyereket és három pedagógust. Az ügy pikantériája, hogy az ámokfutó pedagógus édesapja Rapcsák András országgyűlési képviselő, hódmezővásárhelyi polgármester.
szept. 5. Kovács Lászlót választják az MSZP elnökévé a szocialisták VI. kongresszusán Nagy Sándor ellenében.
szept. 6. Tokióban meghal a japán filmművészet legnagyobb alakja, Kuroszava Akira filmrendező.
szept. 8. Az FTC küldöttgyűlése egyhangú döntéssel Torgyán Józsefet választja a klub elnökévé.
szept. 11. Miután az orosz duma kétszer leszavazta Jelcin jelöltjét, Viktor Csernomirgyint, harmadik nekifutásra Jevgenyij Primakovot választja miniszterelnöknek.
Az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet felfüggeszti a Globex Rt. tevékenységét, zárolja számláit. Több önkormányzat található a károsultak között, a cég vezetőit, Vellai Györgyit és Vajda Lászlót később Németországban tartóztatják le.
szept. 14. Az Alkotmánybíróság döntése értelmében az önkormányzatokat nem 40 százaléknyi tulajdonhányad illeti meg a gázközműveket üzemeltető társaságok állami kézben lévő részéből, hanem esetenként kell kiszámolni a pontos értéket, ami valószínűleg ennél több lesz.
szept. 16. Határozatlan időre szóló teljes körű tűzszünetet hirdet az ETA baszk szeparatista terrorszervezet.
Beiktatják tisztségébe a Nemzeti Kulturális Alap új elnökét, Jankovics Marcellt.
Szegeden sikeresen szétválasztják Szabó Melindát és Izabellát, az Erdélyből érkezett három hónapos sziámi ikreket.
szept. 20. Bill Clinton amerikai elnök négyórás televíziós „gyónásában” elismerte szexuális kapcsolatát Monica Lewinskyvel, s egyben azt is, hogy korábban nem mondott igazat.
szept. 21. Los Angelesben agyvérzés következtében meghal a háromszoros olimpiai aranyérmes Florence Griffith-Joyner. A 39 éves futónőt korábban sokan doppingolással vádolták.
A Budapesti Értéktőzsde indexe 4000 pont alá süllyed, a szakemberek az ázsiai és orosz gazdasági válság számlájára írják a dolgot.
szept. 22. Kinevezik Nagy Zoltánt a Gazdasági Versenyhivatal elnökévé.
szept. 27. Két választás Európában : Németországban szociáldemokrata győzelem születik, Gerhard Schröder alakíthat kormányt: Szlovákiában pedig a Demokratikus Szlovákiáért mozgalom vezére, Mikulás Dzurinda kerül a Magyar Koalíció Pártját is soraiban tudó kabinet élére.
szept. 28. Albán menekültek hatolnak be Budapesten a kanadai nagykövetség kertjébe, menedékjogot követelve. A magyar rendőrség közbelépésére van szükség.
szept. 30. Parlamenti vitanapot tartanak Magyarországon a nyugdíjemelés mértékéről.
okt. 1. A kormány és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége aláírja a zsidó felekezet által visszaigényelt ingatlanok ügyét rendező megállapodást .
Megszűnik a Kurír, miután a Postabank új vezetése nem finanszírozza tovább a veszteséges bulvárlap megjelenését.
okt. 4. Olaszországban a költségvetési szavazáson megbukik a balközép Prodi-kabinet. Két és fél héttel később a reformkommunista Massimo D’Alema alakít kormányt.
okt. 5. Megnyílik a budapesti Liliom utcában a 360 millió forintos beruházással létrehozott Kortárs Művészetek Háza, közismert nevén Trafó.
okt. 6. Hosszú vita után sikerül megegyeznie a kormánynak a mezőgazdasági termelők küldötteivel gabonaügyben, így elmaradnak a további demonstrációk.
okt. 9. Belgrádba érkezik Richard Holbrooke, az amerikai elnök különmegbízottja. Milošević elnökkel való megbeszélésein NATO-légicsapást helyez kilátásba, ha nem teljesítik az ENSZ feltételeit: a szerbek ekkor még meghátrálnak.
okt. 12. Nemeskürty István kormánybiztosként koordinálja a milleniumi megemlékezéseket, az ígéretek szerint 25 milliárd forint felhasználásával.
okt. 13. Felavatják a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár új zenei gyűjteményét az Ötpacsirta utcai Pálffy-palotában.
okt. 14. Az Országgyűlés elsöprő többséggel döntött arról, hogy egy esetleges Jugoszlávia elleni NATO-akció idején átengedjük a magyar légteret a szövetség repülő-, szállító- és harci gépeinek.
okt. 15. Arab–izraeli megbeszéléseket tart Jasszer Arafat palesztin vezető és Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő Clinton elnök szervezésében Wye Plantationben.
okt. 17. Londonban őrizetbe veszik Augusto Pinochetet, a 83 éves egykori chilei diktátort. Hosszas jogi és diplomáciai huzavona után végül mégsem adják ki Spanyolországnak, hanem egészségi állapotára való tekintettel hazaengedik.
okt. 18. Minden párt a saját győzelméről beszél a magyarországi helyhatósági választások után. A fővárosban Demszky Gábor (SZDSZ) legyőzi kormánypárti riválisát, Latorcai Jánost; és a legtöbb polgármesteri helyet szerző párt is ellenzéki: az MSZP. Ugyanakkor a kormánypártok eredményét összeadva magasabb számot kapunk, mint a másik oldalon.
okt. 21. Budapesten tárgyal a magyar, a lengyel és a cseh kormányfő, megállapodnak a visegrádi együttműködés felélesztéséről.
okt. 27. Meghal Tolnay Klári színésznő.
okt. 28. Az utóbbi kétszáz év legpusztítóbb természeti katasztrófája, a Mitch hurrikán tombol Közép-Amerikában, 12 ezer ember halálát okozva, az érintett országokat 10-15 évvel visszavetve a fejlődésben.
okt. 29. Hámori József kultuszminiszter bejelenti, hogy a kormány nem támogatja a Nemzeti Színház Erzsébet téri helyszínét, ezért új pályázatot fognak kiírni. Schwajda György miniszteri biztosként irányítja majd a munkálatokat.
Felszáll a Discovery űrrepülő, fedélzetén a 77 éves John Glenn-nel, aki már 1962-ben – az amerikaiak közül elsőként – megkerülte a Földet.
nov. 2. Buenos Airesben 180 ország részvételével ENSZ-konferencia kezdődik az üvegházhatás káros következményeinek csökkentése érdekében.
nov. 3. A hédervári országos bírói értekezleten Orbán Viktor miniszterelnök bejelenti, hogy a kormány nem állítja fel az ítélőtáblákat. Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság elnöke az Alkotmánybírósághoz fordul jogorvoslatért.
nov. 4. Magyarország nevében Martonyi János átveszi Strasbourgban Görögországtól az ET Miniszteri Tanácsának soros elnöki tisztét.
nov. 5. A kormány a nagy költségekre való tekintettel a fővárossal korábban kötött szerződés ellenére sem kívánja finanszírozni a budapesti 4-es metró építését. Demszky Gábor főpolgármester bírósághoz fordul.
A rendkívüli esőzések következtében medrükből kilépő folyók 400 ezer ember lakóhelyét öntik el Kárpátalján. Tizenhét ember hal meg, 25 ezret kell kitelepíteni, az anyagi kár tetemes. A Tiszán levonuló árhullám Magyarországon is súlyos helyzetet teremt.
nov. 6. Bécsben meghal Szőts István, az Emberek a havason és az Ének a búzamezőkről rendezője.
nov. 8. Meghal Jean Marais francia színész, Jean Cocteau műveinek avatott tolmácsolója.
nov. 11. Lemond Erős János, a Kereskedelmi és Hitelbank vezérigazgatója.
Kiss Ernő dandártábornok, az ORFK bűnügyi főigazgatója nem mond le, őt a belügyminiszter helyezi készenléti állományba, mivel „menedzserbetegségére” hivatkozva levizeli a Teve utcai rendőrpalota falát.
nov. 12. Rómában letartóztatják Abdullah Öcalant, a Kurd Munkáspárt vezetőjét. Az olaszok nem adják ki Törökországnak a terrorizmussal vádolt férfit, mivel ott még érvényben van a halálbüntetés.
nov. 13. A parlament a fizetések 6 százalékán befagyasztja a magánnyugdíjpénztárakba befizethető tagdíjak nagyságát, holott a törvény 1999-re már 7 százalékot ír elő.
A Malév igazgatósági tagjává választják a mindössze középfokú végzettséggel bíró Hingyi Beatrixot, az egyik utazási iroda alkalmazottját. Mellette szól, hogy „valóságos légügyi dinasztia” sarja, és hogy Torgyán József menye. A felháborodás hatására a hölgy később visszaadja megbízatását.
A brazil gazdaság összeomlását nemzetközi összefogással sikerül megakadályozni egy összesen 41 milliárd dolláros hitelcsomag segítségével.
nov. 14. Zala megyében gázkitörés miatt három falu lakóit kell kitelepíteni.
nov. 17. Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége lesz a VOSZ-ból, elnöke pedig Demján Sándor.
nov. 20. Megállapodást kötnek az amerikai dohánygyárak 46 szövetségi állammal, melyben vállalják, hogy 25 év alatt összesen 206 milliárd dollárt fizetnek a dohányzás káros hatásainak csökkentésére.
nov. 23. Az EU mezőgazdasági miniszterei feloldják a brit marhahús exporttilalmát, melyet még a kergemarhakór miatt vezettek be.
nov. 24. Németh Jánost választja elnökévé az Alkotmánybíróság, mivel a korábbi elnök – Sólyom László – mandátuma lejárt. Helyettese Holló András lesz.
nov. 26. A MIÉP elnöksége megfosztja alelnöki posztjától a párt pénzügyeit firtató Szabó Lukácsot, később az országos gyűlés a pártból is kizárja.
nov. 29. A svájciak népszavazáson utasítják el a kábítószerek legalizálását országukban.
dec. 1. A holland parlament jóváhagyásával lezárul a három kelet-európai ország NATO-csatlakozásának ratifikációs folyamata.
Bejelentik, hogy az amerikai Exxon olajtársaság felvásárolja riválisát, a Mobilt. Forgalmát tekintve így a világ legnagyobb vállalata jön létre.
Kivonul az ellenzék a Parlamentből, mivel a kormánypártok leszavazzák Burány Sándor és Eörsi Mátyás megválasztását vizsgálóbizottsági elnöknek. Orbán Viktor szerint az Országgyűlés ellenzék nélkül is működik, csak kevésbé lesz érdekes.
dec. 4. Csúcs László (FKGP) bejelenti, hogy az FTC-nél végzett pénzügyi vizsgálat súlyos visszaélésekre derített fényt. A jelentés szövegét nem hozzák nyilvánosságra.
dec. 7. Kambodzsa bő egy év felfüggesztés után ismét az ENSZ teljes jogú tagjává válik.
Hivatalosan átadják a Ferihegy 2/B terminált. A nagyközönség azonban csak 19-én veheti birtokba a repülőtér új szárnyát.
dec. 11. Kétórás figyelmeztető sztrájkot tartanak az Ikarus székesfehérvári gyárában a tervezett elbocsátások ellen.
dec. 13. Puerto Ricón népszavazáson döntenek arról, hogy nem válnak az Egyesült Államok 51. tagállamává.
dec. 14. Háromévi börtönre és az országból való kiutasításra ítéli első fokon a Buda Környéki Bíróság a „bombagyáros” Dietmar Clodót.
dec. 15. A svájci Ringier cég megveszi a Nemzeti Sportot.
dec. 16. Megkezdődik a „Sivatagi Róka” hadművelet, az amerikai és brit egységek négy napig bombázzák Irakot.
dec. 19. A republikánus többségű amerikai képviselőház alkotmányos felelősségre vonási eljárás (impeachment) alá helyezi Clinton elnököt szexbotránya, illetve az azzal kapcsolatos eskü alatti hazugsága miatt.
dec. 21. Bérköveteléseiket alátámasztandó sztrájkolnak a mozdonyvezetők, másnap a többi vasutas is figyelmeztető munkabeszüntetést tart.
dec. 23. Kéthavi tűzszünet után a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) újra támadásba lendül a szerbek ellen.
dec. 28. Az Országgyűlés elfogadja az 1999. évi költségvetést.
Alkotmánybírává választja a parlament Czúcz Ottót, Harmathy Attilát és Strausz Jánost.
Leteszi a parlamenti esküt az immár diplomás Deutsch Tamás ifjúsági és sportminiszter.
dec. 30. Az állam 152 milliárd forinttal megemeli a Postabank alaptőkéjét, azaz az adófizetők pénzéből pótolja a pénzintézet veszteségeit. Ez egyúttal a kisrészvényesek pénzének elúszását is jelenti.