Skip to main content

Beszélő folyóirat, 11. szám, Évfolyam 5, Szám 8

Harcos Bálint: Anyácskám mégiscsak

Bak János: Merengések a Feszty-körképről

Neményi László - Zádori Zsolt: A Styx mindkét oldalán

Michael Sinclair Stewart angol antropológussal Neményi László és Zádori Zsolt beszélget

: Idegenek Európában: kinek a kényszere?

: Magyarország: védelmezzük vagy áteresztjük a menekülőket?

A Magyar Helsinki Bizottság Állásfoglalása az ENSZ Menekültügyi Főbiztosság Végrehajtó Bizottsága 2000. október 2-ától 6-áig tartó ülésszaka számára

Kaltenbach Jenő: „Úton lévők”

: Kilenc százalék a külföldi

Törzsök Erika: Ki-be vándorlók Európában

A bevándorlás-politika és stabilitás dilemmája az EU-csatlakozás folyamatában

Surányi Zoltán: Kényszerpálya (vagy) az Ígéret földje

Vajdasági magyar újságírók a XX. század utolsó évtizedében

Domonkos István: [Mottó]

Kontra Ferenc: A fajtiszták postaládája

F. Havas Gábor: Kitörési pont: az iskola

Virág Tünde: Tereptapasztalatok a cigány gyerekek kisiskoláiban

Pikó András: A magyar demokrácia állapota

Kende Péterrel és Kónya Imrével Pikó András beszélget

Rakovszky Zsuzsa: Dal az időről

Demszky Gábor: 1998

Peregi Tamás: Kronológia – 1998

Kovácsy Tibor: Jáva utolsó hercege

Fenyő D. György: Egy ballagás 1998-ból

Nánay Bence: Tojás pohárban

Sas Tamás: Presszó

Halász Tamás: Nyitótáncok

Bazsányi Sándor: Az otthonteremtés ígérete

Nagy Bálint: Fontos épületek egy különös helyen

Cságoly Ferenc és Keller Ferenc művei az aquincumi gázgyári parkban

: Cságoly Ferenc (1948)

: Keller Ferenc (1962)

Filó Vera: Nyárból őszbe

(Bernáth Gábor) - (Raduly József–Choli Daróczi József–Rostás-Farkas György–Vajda Imre): „Porrajmos”

[Levélváltás]

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon