Skip to main content

Cságoly Ferenc (1948)

Vissza a főcikkhez →



Tudományos fokozat:

1997 DLA

1999 egyetemi habilitáció

Fontosabb munkák:

1975 Eger, Petőfi u.. Heves Megyei Csecsemőotthon 1978 Eger. Kossuh Lajos utca. ötlakásos lakóház 1986 Budapest II., Ürömi utca, irodaház 1988 Hadtörténeti Intézet és Múzeum fejlesztése (terv) 1993 Budapest X., Szellőrózsa utca, 100 férőhelyes óvoda

1993 Budapest XI., Számadó utca, apartmanépület

1994 EXPO előhasznosítású egyetemi kulturális központ terv)

1995 Bp. IV.. István u., vegyes rendeltetésű épület és telefonközpont

1995 Budapest II., Szilfa utca, Kájoni János Ferences Ház

1998 Graphisoft Park – Graphisoft-székház 1998 Fény Utcai Piac

1998 Budapest XII., magánvilla

1999 Gödöllő – Városi Múzeum és Piac

2000 Pécs – Barbakán téri épületegyüttes (épül) 2000 Budapest XII., Őzike utca, magánvilla (épül) 2000 Barlang utcai lakópark (épül)

Fontosabb pályázatok:

1980 Eger. kulturális központ (országos tervpályázat l. díj. II. díj) 1986 Nyírbátor, városközpont rendezése (országos tervpályázat, l. díj)

1997 Új Nemzeti Színház (országos pályázat – kiemelt megvétel

Fontosabb kiállítások:

1992 Budapest (Bécs-Budapest urbanisztikai kiállítás)

1993 Piran (Szlovénia, megépült épülettel)

1994 Budapest (Építészet 1991-1994)

1995 Prága (Színháztervezési quadriennálé)

1995 Boston Architectural Center (megépült épületekkel)

1998 Piran (Szlovénia, megépült épülettel)

1999 Peking (DIA kiállítás – magyar építészet szekció – épülettel)

1999 Berlin (Magyar építészeti kiállítás – épületekkel, tervekkel)

1999 Sao Paolo, Nemzetközi Építészeti Biennálé (épületekkel)

2000 Zürich (Magyar építészeti kiállítás – épületekkel, tervekkel)

Fontosabb díjak:

1972 Diploma Díj l. fokozat

1993 Ybl Miklós-díj

1997 Budapest Építészeti Nívódíj (Graphisoft-székház, Fény Utcai Piac)

1999 Pro Architectura Díj (Fény Utcai Piac)

1999 Sao Paoló-i Építészeti Biennálé – Ex Aequo Díj (Számadó utcai épület)

































































Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon